Európában a legnagyobb drágulást Írországban, Portugáliában és Szlovéniában mérték. Az új lakások éves szinten viszont Magyarországon drágultak az egyik legnagyobb mértékben. A hazai új lakások 12,3 százalékos éves drágulását csak az Egyesült Királyság áremelkedése múlja, ott ugyanis 12,5 százalékos emelkedés történt.
Átlagosan 4,5 százalékkal nőttek az Európai Unióban a lakásárak 2017 utolsó negyedében az előző év azonos időszakához képest - áll az ingatlan.com friss Eurostat-adatokat bemutató összefoglalójában. A magyar piacon 7,6 százalékos volt az áremelkedés, ezzel Magyarország továbbra is a mezőny elejéhez tartozik. Ez ugyanis az uniós országok között a kilencedik legjelentősebb áremelkedés. A legnagyobb mértékben Írországban nőttek az árak, ott 11,8 százalékos volt a drágulás. Portugália a második 10,5, Szlovénia pedig a harmadik 10 százalékos emelkedéssel.
Második helyen az új lakások drágulása
A uniós összesítés felsorolja az új és a használt lakások árváltozását is. Magyarországon az új lakások ára 12,3 százalékkal nőtt, ez pedig a második legmagasabb érték, egyedül az Egyesült Királyságban volt nagyobb - 12,5 százalékos - az áremelkedés. A használt lakásoknál végbement több mint 7 százalékos drágulással a magyar piac az uniós mezőny első harmadába tartozik.
A friss Eurostat-adatok megfelelnek a várakozásoknak. Az is látható, hogy a múlt év utolsó negyedévében folytatódott a korábbi trend, amely szerint több kelet-európai országban bőven az uniós átlagot meghaladó mértékű a lakóingatlanok drágulása, ami egyértelműen az erős kereslettel magyarázható - mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A szakember azonban rámutatott arra, hogy az ingatlan.com legfrissebb - idei - adatai arra utalnak, hogy a magyar piacon lassul a drágulás üteme. Ezt a tendenciát a legfrissebb Eurostat-adatok is megerősítik: az EU-n belül 2016-ban még Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak, 2017 végére viszont hazánk már csak a középmezőny élén szerepelt. A magyar piacon a használt lakások piacán erős a kereslet a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban és azok vonzáskörzetében.
Forrás: OTP Ingatlanpont
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a friss Eurostat-adatok megfelelnek a várakozásoknak. Az is látható, hogy a múlt év utolsó negyedévében folytatódott a korábbi trend, amely szerint több kelet-európai országban bőven az uniós átlagot meghaladó mértékű a lakóingatlanok drágulása, ami egyértelműen az erős kereslettel magyarázható, a magyar piacon azonban lassul a drágulás üteme. Az EU-n belül 2016-ban még Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak, 2017 végére viszont hazánk már csak a középmezőny élén szerepelt.
A hazai áremelkedés lassuló üteme az - egyelőre még csak előzetes - adatokból egyértelműen kirajzolódik. Míg 2015-ben és 2016-ban 13 százalék körüli volt a drágulás, tavalyra ez már úgy tűnik, 10 százalék alá mérséklődött, és hasonlóan egyszámjegyű árnövekedést várunk idénre is. Mivel a mostani sorrendben utánunk következő országokban most ível fel az árszint, könnyen lehet, hogy egy darabig lekerülünk a dobogóról - jósolja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Mivel a 2017 utolsó negyedévére vonatkozó számok a beérkezett adatok eltérő mennyisége miatt ilyenkor még kevésbé megbízhatók, a múltban gyakran előfordult, hogy az Eurostat felmérésének adatait utólag kellett korrigálni, ami a végső sorrenden is változtatott, ezért a Portfolio a mostani számokat inkább csak útmutatónak ajánlja, az országok közti eltéréseket azonban nagyságrendileg jól mutatják.
Világviszonylatban is őrült ütemben drágul Budapest
A magyar fővárost csak Berlin, Izmir, Reykjavik és Vancouver előzte meg. Bár Budapest lakásárai a jövőben várhatóan egyre kisebb ütemben fognak emelkedni, 2017-ben még egyértelműen a világ élvonalában álltunk.
A tavalyi év érdekessége, hogy a top 10-be négy német város is bekerült, sőt a világ legjobban dráguló lakáspiaca 20 százalékkal a német főváros lett. A németországi lakásárak sokáig a nyugat-európai városok között a legalacsonyabbnak számítottak, a kereslet azonban a népesség emelkedése miatt folyamatosan erősödik, így várható volt, hogy előbb-utóbb a lakásárak is igazodni kezdenek ehhez. Berlin népessége például az utóbbi években 50 ezer fővel emelkedett évente, 2035-ig pedig további 500 ezer fővel bővülhet. Bár a német központi bank szerint a berlini lakáspiac kezd túlárazottá válni, Londonban átlagosan még mindig háromszor magasabbak az ingatlanárak.
Londonban egyébként mindössze 2 százalékos volt az áremelkedés, amivel a 101. helyre került a listán, de úgy tűnik, az ingatlanboom Új-Zélandon is lecsengőben van, ahol 2,2 százalékra mérséklődött az áremelkedés.
Magyarországon a 2017 egészére vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre, így a Portfolio megnézte a hazai lakásárindexek 2017 harmadik negyedéve és 2016 harmadik negyedéve közti változást. Ez alapján az MNB és az FHB indexe 11-12 százalék körüli drágulást mért országosan, míg a KSH valamivel alacsonyabbat. Ha csak Budapestet nézzük, akkor ugyanerre az időszakra 12-14 százalékos volt a drágulás, de a szakértők 2018-ra már alacsonyabb áremelkedést prognosztizálnak.
Forrás: Portfolio, Pénzcentrum