Mindez elképzelhetetlen a lakáshoz jutás, a felújítások, a panelprogram, a piaci és szociális alapon álló bérlakás-konstrukciók beindításának támogatása nélkül.

Nemrég elkészült az építésgazdasági stratégia munkaanyaga a Nemzetgazdasági Minisztérium gondozásában, de az előző ciklusban már nem került kormány elé. Az új ciklusban éppen ezért az új kormány prioritásaival kiegészített változat mielőbbi elfogadását várja és szorgalmazza a szakma.

Évi 30 ezer lakást kellene építeni

A szakszövetségi vezető szerint teljesen a helyére kell kerülniük az uniós értékek szerinti lakásszámoknak is, ami magyarországi léptékben a tavalyi 14 ezerrel szemben legalább 30 ezer új lakás építését és évente 300 ezer felújítását teszi szükségessé a jelenlegi 180 ezer helyett.

A Modern városok program mintájára a Modern falvak  program beindítása is fontos és időszerű a kistelepülések jövője szempontjából. Koji László mindenekelőtt arra számít, hogy a kormány pontosan meghatározza, melyek azok az indítani kívánt közép- és hosszú távú programok, amelyek építési beruházással járnak, és amelyekre a szakmának is fel kell készülnie. Az infrastruktúra-fejlesztések mellé pontos ütemezésre és forrásokra van szükség, de még sok a kérdőjel.

Az építőipar, építésügy kormányzati képviselete és felügyelete terén az ÉVOSZ elnöke szerint az előző ciklusban voltak a szakma számára nehezen követhető munkamegosztások. Egy letisztultabb kormányzati struktúra, kisebb bürokrácia hatékonyabbá tehetné az érdemi munkát.

Rezsicsökkentést korszerűsítéssel

Az utolsó három évben örvendetes fordulat következett be az építőiparban, csakhogy ezt beárnyékolta az építésigazgatás és az épületenergetikai előírásokban alkalmazott kedvezményezettség – szögezte le Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Mint kifejtette: a kötelező energetikai előírások alóli felmentés és az építési engedélyt meghatározott esetekben felváltó egyszerű bejelentés indokolatlan kivételeket képez, és hosszú távon kedvezőtlen következményekkel járhat.

Nem indult be a lakóépületek széles körű korszerűsítése az uniós vissza nem térítendő forrásokkal, nem hoztak lényeges előrelépést az otthonteremtési, majd az Otthon melege programok a lakásszövetkezeti, társasházi körnek, e programokat a teljes magyar lakásállományra nem lehetett alkalmazni, csak egyénileg – mutatott rá a LOSZ elnöke. Mint hozzátette: az uniós kötelezettségszegési eljárás ellenére az épületenergetikai és kötelező energiamérési uniós direktívák hazai adaptálása sem történt meg. Az energiamegtakarítási jogalkotás részben ellentétes az uniós direktívákkal, vagy vállalhatatlan feltételeket teremtett a költségviselés szempontjából.

Indokolt lenne a telepszerű, többszintes lakóépületek (döntően lakásszövetkezeti, társasházi épületek) számára a kiszámítható, tervezhető, vissza nem térítendő támogatású energiahatékonysági és korszerűsítési program indítása.

Farkas Tamás szerint rendkívül fontos lenne kötelező továbbképzéshez kötni a társasházkezelést és az ingatlankezelést. Probléma a lakásszövetkezeti, társasházi tisztségviselők elöregedése is, ami később súlyos ingatlanfenntartási gondokhoz vezethet. Ezért indokolt lenne a szakmai tekintély növelése és az épületállomány felújítási, előtakarékossági kötelezettségének újragondolása. Elképzelhetetlen a hatékony épület-korszerűsítési program egy átfogó ingatlankataszter létrehozása nélkül, amelyet csak központilag, kormányzati szinten lehet megvalósítani – sorolta a LOSZ elnöke.

Szükséges az áfakedvezmény fenntartása

Lendületben van az ingatlanpiac, ugyanakkor a kockázatok is erősödtek – emelte ki Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. A növekedés lendületét visszavetheti az építőipari kapacitáshiány, a kedvezményes áfa megszűnése 2019-től pedig akár meg is fordíthatja a kedvező trendet.

A szakma, a piac szereplői ezért egyöntetűen az 5 százalékos áfa fennmaradását szorgalmazzák 2019 után is.

Az áfakedvezmény megszűnése önmagában mintegy 20 százalékkal növelné a lakások árát egy amúgy is dráguló környezetben. A tartósan alacsony áfa generálta magas forgalom ugyanakkor ellensúlyozná a költségvetés áfabevétel-kiesését, sőt pozitív szaldóval járna a büdzsé számára.

A szakember szerint sürgető lenne, hogy a kormány döntsön az áfakérdésben, mert az ingatlanfejlesztők a bizonytalanság miatt felpörgetik a beruházásokat, ez azonban akár minőségi problémákat is felvethet. Ráadásul az idén induló beruházások jelentős része csak 2019 után készül el, ezért félő, hogy a beruházók inkább kivárnak, ami fékezheti a fejlesztéseket. A szakemberek hiánya az építőiparban is gondot okoz, a válság alatt becslések szerint 80 ezer szakember keresett külföldön munkát. Most legalább 20-40 ezer szakember hiányzik az ágazatból.

Forrás: vg.hu