tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Új épületenergetikai szabályozás várható

Az Európai Parlament nagy többséggel fogadta el az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) módosítását, amely még az Európa Tanács jóváhagyására vár, hogy közzétehessék és hatályba lépjen – tette közzé a Magyar Energiahatékonysági Intézet a strasbourgi testületre hivatkozva.

A régi épületek hosszú távú energetikai felújítási stratégiája, az e-mo­bilitás támogatása, az intelligens épületüzemeltetés és legfőképpen az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentése áll abban a tervezetben, amely az Európa Tanács jóváhagyására vár. A már élő irányelv módosításainak lényege a szigorúbb energetikai hatékonyság és az építőipar fellendítése Európa-szerte.

A tagállamoknak a jóváhagyás után húsz hónapjuk lesz majd arra, hogy a nemzeti jogba ültessék át az irányelv új elemeit. Az új szabályozás révén okosabbá és energetikailag hatékonyabbá válnak az épületek, így pénz takarítható meg, munkahelyek jönnek létre a felújítási és a kivitelezési szektorban.

Az EPBD az első azon nyolc előterjesztés közül, amelyek a Tiszta energia csomagban láttak napvilágot 2016 novemberében – idézte fel az Európai Bizottság a honlapján közzétett dokumentumban. A direktívában foglalt változtatás a legnagyobb európai energiafogyasztó szektorban, az épületenergetikában rejlő hatalmas hatékonysági potenciállal számol.

A jogszabály elhárítja az akadályokat az alacsony és a nulla kibocsátású épületek kivitelezése elől, így segítve a cél elérését, hogy az unióban 2050-re kibocsátás nélkül üzemeljenek az épületek. Emellett ösztönzi az infokommunikációs és okostechnológiai megoldások – így az automatizálás vagy az irányítási rendszerek – használatát az épületek hatékony működtetése érdekében.

Igaz, a bizottsági javaslatnál kisebb mértékben, de az irányelv támogatja az e-mobilitáshoz szükséges infrastruktúra kiépítését az egyes épületekben. Emellett viszont bemutat egy újdonságot is: az intelligens készenállási mutatóval (smart readiness indicator) fel lehet mérni, hogy az adott épület mennyire képes használni az új technológiákat és elektronikus rendszereket, amelyekkel a felhasználók igényei­hez igazodhat, továbbá optimalizálhatja a működését és a kapcsolatát a villamos hálózattal.

Hosszú távú felújítási stratégia

A régi épületekre vonatkozóan az irányelv hosszú távú felújítási stratégiát fogalmaz meg, emellett ösztönzi az állami és a magánberuházásokat is. Lényeges, hogy a jogszabály felveszi a harcot az energiaszegénységgel és a régi épületek felújításával szeretné a háztartások energiaszámláinak csökkentését elérni.

Az Európai Bizottság célja a direktívával elérni többek között azt, hogy legalább negyven százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra úgy, hogy ezzel párhuzamosan az unió gazdasága is megújuljon, új munkahelyekkel és az európai állampolgárok életszínvonalának növekedésével.

Mindezek érdekében a bizottság három fő célt fogalmazott meg: az energiahatékonyságot tenni a legfontosabb szemponttá, a megújuló energiaforrások hasznosítása terén világelsővé válni és a felhasználóknak igazságos szolgáltatást nyújtani.

Az unióban a végső energiafelhasználás negyven százalékáért felelős az épületállomány, amelynek 75 százaléka rossz energiahatékonysággal üzemel. Mindössze 0,4-1,2 százalékukat újítják fel évente, vagyis az energiamegtakarítás szempontjából hatalmas potenciál rejlik a szektorban.

Az építőipar az EU-s GDP kilenc százalékát teszi ki, mintegy 18 millió közvetlen munkahellyel. E számoknak megközelítőleg kétszeresét kapjuk, ha ide számítjuk az (energetikai) felújítási, átalakítási iparágat is, a kis- és középvállalkozások pedig több mint hetvenszázalékos aránnyal vesznek részt Európa-szerte az építőiparban.

A felújításokhoz jelentős előzetes befektetés szükséges, a direktíva mellett pedig olyan eszközök is elérhetők, amelyek lehetővé teszik a beruházások fellendítését. A dokumentum ezzel kapcsolatban megemlíti az Okos finanszírozás az okos épületekért (Smart Finance for Smart Buildings Initia­tive) EU-s kezdeményezést, valamint a kibővített Európai stratégiai beruházási alapot.

Forrás: EMHI, Magyar Idők

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.