tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Az építkezők legnagyobb gondja a munkaerőhiány Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Az építkezők legnagyobb gondja a munkaerőhiány

Miközben 40 000 munkás hiányzik az építőiparból, érdemes megnézni, hogyan látja a helyzetet a másik oldal, azaz az építkezni, felújítani vágyó magánszemélyek. A többség megerősítette a szakemberek óriási hiányát.

Az újHÁZ Centrum 1138 főt kérdezett meg a Construma 2018 szakkiállításon egy nem reprezentatív felmérés során. 

A kérdőívet közel fele-fele arányban töltötték ki nők és férfiak (47-53 százalék), akiknek 43 százaléka 26-45 év közötti, tehát leginkább érintett az építkezés/felújítás témában. A megkérdezettek háromnegyede tervez építkezést vagy felújítást a közeljövőben, amely jól mutatja azt, hogy az építkezési láz még közel sem hagyott alább, ezért fontos, hogy az építőipari szolgáltatók és a potenciális vásárlók könnyen egymásra találjanak. Ehhez nyújthatnak segítséget a kutatás legfontosabb adatai.

A legtöbben saját erőből építkeznének

A magánszemélyek 15 százaléka több mint 10 millió forinttal tervez egy építkezés, felújítás esetén, míg majdnem ugyanennyien (12,5 százalék) csupán 500 000 forint alatti büdzsével kalkulálnak. A legtöbben (16,6 százalék) az 500 000-2 000 000 forint közötti sávot jelölték meg, míg 132 válaszadó 2 000 000-5 000 000 forintot, 77 pedig 5 000 000-10 000 000 forintot költene új vagy felújítandó otthonára. Érdekesség, hogy minden harmadik ember azt válaszolta, hogy semmilyen külső anyagi forrást (CSOK-ot, hitelt, LTP-t) nem vesz igénybe a munkálatokhoz, és bár többen a CSOK bevezetésének tulajdonítják az építőipar fellendülését, mindössze 71 fő tervez vele.

Nagy a felelősségük az építőanyag-kereskedéseknek, hiszen az építkezők/felújítók 15 százaléka (174 fő) náluk szerzi be a szükséges anyagokat, miközben a barkácsáruházakat a megkérdezettek csupán 0,05 százaléka választja.

Népszerűek még a szakboltok is, ide a válaszadók 12,4 százaléka jár. A vásárlóknak az ár-érték arány (357 válasz) és a minőség (192 válasz) a legfontosabb szempont az építési anyagok kiválasztása során. Ezen kívül az új/felújított otthont tervezők több mint tizede (177 fő) szívesen venne részt olyan workshopokon, amelyeken például a gipszkartonozást vagy a lamináltparketta-lerakást sajátíthatnák el.

Kevesen terveznek megújulókat

Meglepő, hogy a lakosság 21 százaléka semmilyen megújuló energiaforrást nem jelölt meg, pedig 2021-től az új energetikai szabályozások értelmében az épületek energiaszükségletét 25 százalékban ebből kell fedezni. Azok között, akik már most zöld megoldásokban gondolkodnak, a napelem a legnépszerűbb, minden 5. megkérdezett (235 fő) állítana elő ilyen módon elektromos áramot.

Az építkezni/felújítani vágyóknak a legnagyobb segítséget az jelenti, ha mindent meg tudnak vásárolni egy helyen, valamint tanácsot kapnak a vásárlás során. Ezt a két lehetőséget 103-an, illetve 108-an jelölték meg. Az "Egyéb" kategórián belül ezeken kívül megjelentek még a "sok pénz", a "sok idő" a "még több pénz" és a "ha kapnék három hónap fizetett szabadságot" válaszok is.

A válaszokból kiderült, hogy a magánszemélyeknek nagy szükségük lenne a segítségre, hiszen a felmérésben résztvevők közel fele (516 fő) közepesen nehéznek, nehéznek vagy nagyon nehéznek tartja egy építkezés megszervezését. A határidők teljesítése (136 fő), a büdzsé tartása (136 fő) és a megfelelő ár-érték arányú termékek megtalálása (109 fő) közel azonos arányban okoz nehézséget a megkérdezetteknek.

Félnek, hogy nem lesz építőmunkás

Nem meglepő módon a válaszadók 33 százalékának (376 fő) a legnagyobb stresszt a megfelelő szakemberek megtalálása jelenti. Közel ugyanennyien (300 fő) mégis saját maguk keresnek mestereket, de bevallottan félnek attól, hogy találnak-e megfelelő mesterembereket. Generálkivitelezőt csupán minden tízedik ember választana. Az ismerősöktől érkező ajánlás a legelterjedtebb módszere a keresésnek, legtöbben (26 százalék) ebben hisznek, ezen kívül a Google-keresőt használják még (69 fő), vagy szakkiállításokon tájékozódnak (71 fő).

Összességében elmondható, hogy az építkezni/felújítani vágyók is megérzik az építőiparban lévő munkaerőhiányt, hiszen a megfelelő szakemberek megtalálása a legnagyobb félelmük. Kiemelt szempont a vásárlóknak, hogy mindent egy helyen, kiváló ár-érték arányban, megbízható minőségben szerezhessenek be, amivel időt és pénzt spórolhatnak meg a rendelkezésre álló, eleve nem túl magas anyagi keretükből.

Forrás: Pénzcentrum

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.