Nyomtatás

A bankoknál lehet a megoldás

2018.07.06. Írta:

A Pénzügyminiszter múlt heti nyilatkozata szerint nem várható, hogy a kormány a mostani határidő lejártával meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát. Mi lesz a vevőkkel, akik már elkezdték fizetni megvásárlandó lakásuk árát, de az átadásra csak 2020-ban számíthatnak? Ezt járta körbe a Portfolio.

2020 elejétől tehát ismét 27%-os áfát kell fizetniük az új lakások vásárlóinak az eddigi 5% helyett. Miként lehetne megoldani, hogy az addig be nem fejezett lakások minél nagyobb vételárrészét vagy akár teljes értékét még 2018-2019-ben, akár jóval a használatba vétel előtt, az alacsonyabb áfa mellett fizethessék meg a vásárlók. Úgy tűnik, a hitelnyújtó bankok kezében lehet a megoldás. Van, amelyik már be is vezetett a problémát áthidaló hitelterméket.

Eltérnek a lakásfejlesztések, adásvételi szerződések abban, hogy az emelkedő lakásáfa kockázatát a fejlesztő vagy a lakásvásárló viseli. Minél közelebb a magasabb lakásáfa időszaka, annál gyakoribb, hogy a fejlesztők a nettó értékre kötnek szerződést, így ha 2019 végéig nem sikerül befejezni a lakást, akkor a vásárló szenvedi el az 5-ől 27 százalékra növekvő áfa miatt előálló 21%-os drágulást. A legnagyobb egyetértés fejlesztő és vevő között leginkább abban van, hogy ezt az esetet, akárhogy is lesz, mindenképpen el kell majd kerülni.

Az egyik megoldás az lehet, hogy a fejlesztő legkésőbb 2019 őszéig befejezi a beruházást, így kis szerencsével akkor is pénzéhez juthat 2019 végéig, ha a bank a használatba vételi engedélyt vagy az albetétesítést támasztja a lakáshitel folyósításának a feltételéül. Ez rendkívül kockázatos egyrészt a beruházással kapcsolatos bizonytalanságok (munkaerő, anyag, időzítések stb.), másrészt az építésügyi hatóságok és a földhivatalok adminisztratív tehetetlensége miatt. Az idejében befejezett beruházás sem garancia ugyanis arra, hogy a lakáshitelhez szükséges dokumentumok kiállítása nem csúszik át 2020-ra.
a fejlesztő és az ügyfél megegyezik a bankkal arról, hogy ne várja meg a (teljes) folyósítással a használatba vételi engedélyt vagy albetétesítést, hanem még ezt megelőzően, legkésőbb 2019 végén folyósítson, így a vevő az 5%-os lakásáfa mellett fizethessen.
A bankok és a fejlesztők ezért azon a lehetőségen gondolkoznak, hogy a fejlesztő és az ügyfél megegyezik a bankkal arról, hogy ne várja meg a (teljes) folyósítással a használatba vételi engedélyt vagy albetétesítést, hanem még ezt megelőzően, legkésőbb 2019 végén folyósítson, így a vevő az 5%-os lakásáfa mellett fizethessen.

A valódi megoldást illetően azonban sok a kérdőjel. Külön problematikus lehet a csokosok finanszírozása.

A Portfolio megkérdezte a bankokat arról, gondolkoznak-e hasonló megoldáson, és mennyire jellemző új lakások vétele esetében a szakaszos (készültségi fokkal arányos) vagy korai (használatba vétel előtti) finanszírozás. E kettő egyike lehet ugyanis a megoldás arra, hogy a lakásvásárló és/vagy a fejlesztő megússza az áfaemelkedést, de legalábbis annak jó részét. A válaszok alapján az OTP-nél és a Takarék Csoportnál már eddig is volt megoldás hasonló helyzetekre, az UniCredit pedig két hete reagált a növekvő igényre. Ahogy e bankok hitele mutatja, még az említett zárolt számlára sincs feltétlenül szükség. A bankok többsége azonban mintha még kivárna.

A részleteket és a bankoktól érkezett válaszokat lásd a Portfolio cikkében.