tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Az épített lakások száma Budapest 8. kerületében épülettömbönként 2001 és 2011 között (Forrás: Budapesti Lakáspiaci Riport, Népszámlálás adatok) Az épített lakások száma Budapest 8. kerületében épülettömbönként 2001 és 2011 között (Forrás: Budapesti Lakáspiaci Riport, Népszámlálás adatok)

A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat

A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése. A jól sikerült városfejlesztések jelentős felértékelődést hozhatnak a lakáspiacon is, így azok járhatnak jól, akik ilyen beruházások által érintett területen vettek vagy vesznek lakást - derül ki a Takarék Jelzálogbank elemzéséből.

Sárváron a gyógyvíz kihasználása nem nyúlik vissza évszázados hagyományokra, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő 2002-ben nyílt meg, a fürdő fejlesztésének második ütemét pedig 2010-ben adták át. A fürdő megnyitását követően a városban egyéb beruházások is zajlottak, amelyek mind erősítették a város turisztikai szerepét. Az eredmények alapján a sárvári lakóingatlanok jelentősen felértékelődtek 2000 és 2017 között a vizsgált környező városok (Szombathely, Celldömölk, és Körmend) ingatlanjaihoz képest. 2000 és 2017 között Sárváron 108 százalékkal növekedett az adott évben gazdát cserélt lakások négyzetméterára.

varosfejlesztesek hatasa TakarekIndex 20180709 SárvárAz átlagos fajlagos lakásárak változása Sárváron és néhány közelebbi városban (Forrás: Takarék Index)

Az átlagos fajlagos lakásárak változása Sárváron és néhány közelebbi városban (Forrás: Takarék Index)

Gyulán több jelentős beruházás is lezajlott az elmúlt években, megújultak a történelmi belváros közterületei, több felújítás volt a várban és a Várfürdőben, megnyílt az AquaPalota, megújult az Almásy-kastély. A jelentős fejlesztések Gyula lakáspiacán is nyomot hagytak: az elmúlt több mint másfél évtized jelentős felértékelődést hozott a környék városaihoz képest. 2000 és 2017 között a gyulai lakások fajlagos ára átlagosan 140 százalékkal növekedett.

varosfejlesztesek hatasa TakarekIndex 20180709 Gyula

Az átlagos fajlagos lakásárak változása Gyulán és néhány közelebbi városban (Forrás: Takarék Index)

A turizmust erősítő városfejlesztések

A városrehabilitációnak a környezet szebbé tételén felül célja lehet a gazdasági helyzet erősítése, valamint a város megtartó erejének fokozása, ami különösen a vidéki kis településeknél bizonyulhat fontos célnak. A turizmus erősítése több csatornán keresztül is hatással lehet az adott település vagy városrész lakásáraira. A vendégéjszakák növelése ugyanis kulcsszerepet tölthet be a helyi gazdaság erősítésében. A turizmus erősödése több munkahelyhez vezethet, ami emeli a lakosság jövedelmét, ami pedig szintén növeli a lakhatás iránti keresletet. Ez a nagyobb jövedelmi szint tehát az ingatlanok drágulásának irányába hat, hüvelykujjszabályként, 1%-kal magasabb jövedelem 1%-kal magasabb lakásárakat eredményez.
Szintén a lakáspiaci keresletet fokozza a lakások szálláshelyként történő alkalmazása miatt a befektetői érdeklődés erősödése. De nem csak a kiadási célú befektetési vásárlók száma növekedhet, hanem a saját részre vásárolt nyaralók is népszerű termékek lehetnek, melyek szintén erősítik a keresletet. Egy, az olasz lakáspiacon végzett elemzés alapján, a szerzők által meghatározott turizmus index 1 százalékos növekedése például 0,2 százalékos árnövekedést eredményezett.

Sümeg az elmúlt 10-20 évben a várhoz kapcsolódó és azt kiegészítő fejlesztéseknek is helyet adott, ami lakáspiacára is komoly hatást gyakorolt. Sümeg lakásárait Celldömölk, Pápa, Ajka és Tapolca árainak alakulásával vetették össze a Takarék Index szakértői. A párhuzamosan vizsgált környékbeli városokhoz képest jóval nagyobb növekedés jellemezte Sümeg lakóingatlanjait. 2000 és 2017 között, összességében az adott évben gazdát cserélt ingatlanok átlagos fajlagos árai 2,5-szeresükre növekedtek.

varosfejlesztesek hatasa TakarekIndex 20180709 Sümeg

 Az átlagos fajlagos lakásárak változása Sümegen és néhány közelebbi városban (Forrás: Takarék Index)

Balatonfüred elmúlt évi jelentős fejlesztései során, nemcsak a közfejlesztések dübörögtek, hanem a magánbefektetők is aktívak voltak, szálloda és lakóházfejlesztések egyaránt jellemezték a várost. Balatonfüred esetét a szintén népszerű Balaton-parti települések lakóingatlanárainak alakulásával vetette össze a Takarék Index csapata. Balatonfüred otthonainak árában komoly növekedés volt az elmúlt 10 évben a környékbeli településekhez képest. Az adott évben eladott lakások átlagos négyzetméterára 62 százalékkal volt magasabb 2017-ben, mint 2007-ben. A Balaton másik két legnagyobb városában, Siófokon és Keszthelyen azonban elmaradt ez a jelentős emelkedés. A Balatonfüreden kívül vizsgált településen 2007-ről 2017-re 15-51 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető.

varosfejlesztesek hatasa TakarekIndex 20180709 Balatonfüred

Az átlagos fajlagos lakásárak változása Balatonfüreden és néhány Balaton-parti városban (Forrás: Takarék Index)

Budapesten is megérte fejlődő környéket választani

A lakásárakat az adott ingatlan tulajdonságai mellett a környezet is befolyásolja. Éppen ezért a környék változása jelentős hatással van az árakra. Egy új lakásfejlesztés például megszüntethet negatív externáliákat, amennyiben például egy korábbi barnamezős területen történik a megvalósítás, vagy rossz állapotban lévő épület helyén létesül új. A lakásfejlesztések hatására a környék minősége fejlődik, ami pozitívan befolyásolja a használt lakások árait is.

Egy leromlott állapotú környéken a tömeges fejlesztések a városrész teljes megújulását, rehabilitációját jelenthetik, ennek folyományaként változhat az adott lokáció társadalmi környezete, magasabb jövedelmű csoportok jelenhetnek meg, így megindul a dzsentrifikáció, ami szintén további felértékelődéssel jár az adott környéken.
Budapesten a XIX. század elején a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők még a belvárosban éltek, a szocializmusban azonban jelentős változás következett be a városrészek helyzetét illetően. A lakásépítések fő helyszínei a külső kerületek lettek, a belső városközpont vesztett a pozíciójából, a házak pusztulásnak indultak, a lakosság társadalmi státusza csökkent.
Amerikában már az 1950-es években elindultak városrehabilitációs programok, amik a lerobbant városrészek a városi vérkeringésre kapcsolását célozták, az egyik legismertebb ezek közül a new york-i SoHo megújulása volt. Budapesten a rendszerváltást követően indult meg ismét az erősebb átrendeződés, és ez később elhozta számos korábban elhanyagolt városrész megújulását. A 8. és 9. kerületekben is a lakásállomány egy részének lebontásával, és helyükre újak épülésével valósulhatott meg a rehabilitáció, míg a 13. kerületben inkább barnamezős beruházásoknak köszönhetően, a korábbi ipari épületek felszámolásával és beépítésével.
A lakásállomány megújulásával és bővülésével párhuzamosan lakosságcsere vette kezdetét, magasabb társadalmi státuszú csoportok körében népszerű vásárlási lokációkká lépett elő mindkét kerület rehabilitált része.

varosfejlesztesek hatasa TakarekIndex 20180709 BP 8 13

Az épített lakások Budapest 8. és 13. kerületében 1995 és 2016 között (Forrás: KSH)

A 13. kerület óriási változáson ment keresztül a rendszerváltást követően. A korábbi gyárnegyed fontos irodapiaci helyszínné változott, a Váci út mentén alakult ki Budapest legsűrűbb irodafolyosója, de az irodai funkció mellett bővült a kereskedelmi, valamint az előbbiekkel párhuzamosan jelentős lakásépítési hullám is következett. A 2014-2017-ben gazdát cserélt ingatlanok átlagos fajlagos ára a legérintettebb helyszíneken 56-64 százalékkal volt magasabb, mint 2000-2006-ban, míg a fővárosban, ugyanebben az időszakban 51 százalékkal emelkedett az eladott lakások négyzetméterára.

A 13. kerületben 2017-ben a gazdát cserélt ingatlanok átlagos fajlagos ára tavaly 170-241 százalékkal volt magasabb, mint 2000-ben, miközben Budapesten az elmúlt 17 évben 163 százalékkal változtak csak a tranzakciós árak, országosan pedig a Takarék Lakásárindex értéke a fenti időszakban 148 százalékos emelkedést mutatott csupán.

varosfejlesztesek hatasa TakarekIndex 20180709 BP 13Az épített lakások száma Budapest 8. kerületében épülettömbönként 2001 és 2011 között (Forrás: Budapesti Lakáspiaci Riport, Népszámlálás adatok)

Az adott évben gazdát cserélt lakások fajlagos árának változása Budapest 13. kerületében irányítószámok szerint a 2000 és 2017 között (Forrás: Takarék Index)

Hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt közel 20 évben Józsefváros. A korábbi problémás városrész, a Corvin-negyed újjászületett, és a kerület más részei is a megújulás útjára léptek.

A 8. kerület átalakulásának köszönhetően jelentősen változtak a lakások árai is, a 2000 és 2006 közötti időszakhoz képest 2014-2017-ben átlagosan 54-93 százalékkal növekedett a gazdát cserélt ingatlanok négyzetméterára a fejlesztések által leginkább érintett helyszíneken (8a. ábra) szemben a budapesti 51%-os emelkedéssel.

2017-ben az eladott lakások átlagos fajlagos ára 191-308 százalékkal volt magasabb, mint 2000-ben, vagyis 3-4x kellett többet fizetni, mint 17 éve, ami jelentősen meghaladja a fővárosi 163, és az országos 148 százalékos emelkedést.

varosfejlesztesek hatasa TakarekIndex 20180709 BP 8

A fajlagos lakásárak változása Budapest 8. kerületében irányítószámok szerint 2000 és 2017 között (Forrás: Takarék Index)

Forrás és további részletek: Takarék Index

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.