tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 13 dec. Ilyen lakástámogatásokat várnak a családok
    Számos változás történt mostanában és várható a közeljövőben a lakástámogatási rendszerben. Kíváncsiak voltunk, hogy olvasóink milyen támogatásokat látnának szívesen, melyeket tudnák leginkább használni családjuk lakhatásának…
  • 11 dec. Sok bedőlt hiteles vár még segítségre
    Az öt évvel ezelőtti 164 ezerről 114 ezerre csökkent mára a késedelmes jelzáloghitel-szerződések száma Magyarországon. 33 ezer család a Nemzeti Eszközkezelőhöz került, 18 ezer családnak…
  • 11 dec. Kitűnőek a V4-ek építőipari kilátásai a következő évekre
    2017-ben rekord méretű volt az európai építési piac értékének növekedése (4,1%), míg 2018-ban az építési piac várhatóan 2,8 százalékos növekedésre számíthat – olvasható a 86.…
  • 10 dec. Még mindig van felfelé a lakáspiacon
    Folytatódik az árnövekedés a lakáspiacon, és az ország különböző területein a tavalyinál valamivel kiegyenlítettebben mutatkozik meg az árnövekedés - derül ki az OTP legfrissebb, a…
  • 06 dec. Így pörgeti az építőipar a GDP-t
    Az ingatlanpiac mint a gazdaság lakmuszpapírja kiválóan megmutatkozik a rekordnak számító 5,2%-os negyedéves GDP-növekedésben - írja a Realista.hu.
  • 06 dec. Egyre kijjebb költöznek a budapestiek
    Budapesten belül tavaly közel 40 ezren költöztek másik kerületbe. Az elköltözők és odaköltözők különbsége alapján a XVIII. kerület volt a legkedveltebb. Legtöbben a belső kerületekből…
  • 20 nov. Fékeződő növekedés, majd átmeneti, de erőteljes visszaesés várható a lakáspiacon
    A legfrissebb Építési Piaci Prognózis szerint a 2020-ban várható jelentősebb visszaesést lassabb, de tartós növekedés követheti a lakásépítési szektorban.
  • 15 nov. Elmaradhat a rekord az építőiparban
    Bár a hazai építőipar szárnyalása a 2017-es rekord évet követően folytatódott az idei év első felében is, a harmadik negyedév jelentősen alacsonyabb Aktivitás-Kezdést hozott, így…
  • 06 nov. Több használatba vett lakás, kevesebb építési engedély
    2018 első három negyedévében 10 218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások…
  • 05 nov. Konszolidáció helyett hullámvasút?
    TLE-elemzés - Amennyiben a megszűnő kedvezményes lakásáfa, illetve az egyéb kivezetett támogatások helyett nem fogad el az Országgyűlés ezekkel egyenértékű új ösztönzőket, akkor a lakásépítési…
  • 31 okt. Az ingatlanpiaci fellendülés várhatóan töretlen marad
    A ingatlanpiaci szereplők továbbra is optimisták - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb ingatlanpiaci felméréséből.
  • 19 okt. Kivárnak a lakásfejlesztők
    Budapesten jelenleg 418 lakásberuházás folyik, ami több mint 21 ezer lakás építését jelenti. Ezek többségét azonban már értékesítették, így csak 6669 szabad lakás közül választhatnak…
  • 17 okt. Egészségi állapotunk összefügg az otthont adó épületével
    Az időnk 90 százalékát beltérben töltjük, annak kétharmadát otthonunk fogságában – derült ki a VELUX Cégcsoport kutatásából. Ötből egy magyarnak nehézséget okoz, hogy otthonát felfűtse…
  • 15 okt. Így lakunk a magyar falvakban
    A falun élők világát mutatja be a KSH adatainak elemzésével azÖsszkép. Magyarországon 2809 faluban 2 millió 889 ezer ember él – ez a lakosság közel…
  • 12 okt. Régiós lakásárak: nem Budapest az éllovas
    A lakásárak növekedése folytatódni fog - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. Mind a belső, mind a külső tényezők abba az irányba hatnak, hogy a…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint EBI Építésaktivitási Jelentés 2018. 3. negyedév

Elmaradhat a rekord az építőiparban

Bár a hazai építőipar szárnyalása a 2017-es rekord évet követően folytatódott az idei év első felében is, a harmadik negyedév jelentősen alacsonyabb Aktivitás-Kezdést hozott, így 2018-ban mégis elmaradhat az építőipari rekord – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

2018 első 9 hónapjában 1843 milliárd forint értékben indultak meg kivitelezési munkák hazánkban, ami 2,7 százalékkal jelentett alacsonyabb szintet, mint a 2017 azonos időszakát jellemző összeg. Mindezt úgy, hogy az első félévben még 24 százalékos volt az Aktivitás-Kezdésben az idei év előnye. A harmadik negyedévben mindössze 448 milliárd forint értékben lépték kivitelezési fázisba építőipari beruházások, az első két negyedév közel 700 milliárd forintos összegeivel szemben.

2018 első három negyedévében összességében 5 százalékkal kisebb összegben indultak el magasépítési kivitelezési projektek hazánkban, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenésben jelentős szerepet játszott a lakásépítések esetében tapasztalható visszaesés. 2018. első 9 hónapjában összesen közel 990 milliárd forint értékben kezdődtek meg magasépítési kivitelezések.

1 teljes kezdésAz építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint

 

Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint

Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, elmúlt időszakokban rekordokat döntögető mélyépítési szektor jelentőset fékezett a harmadik negyedévben. 109 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a szektorban, míg az első és második negyedévben még 392 és 352 milliárd forintot tett ki az Aktivitás Kezdés mutató értéke.

Az elmúlt években nem csak a lakásfejlesztők voltak aktívak, de a magasépítések esetében az iroda-beruházások illetve az ipari ingatlan és raktár beruházások is pörögtek, ami az idei évben is tovább folytatódott - derül ki a jelentésből.

2 teljes kezdés régiósA megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között

A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között 

A megkezdett kivitelezési munkák esetében a Közép-Magyarország régió részesedése továbbra is magasabb volt 2018 első három negyedévében a 2014-2017 közötti időszakban megfigyeltnél. Összességében az újonnan építési fázisba lépett beruházások összértékének 41 százaléka kötődött a területhez, míg az előző években az aránya átlagosan 37 százalékos volt. 2018 első 9 hónapjában Kelet-Magyarországon indultak a 2014-2017-es időszakhoz képest kisebb arányban építési beruházások, a terület részesedése 29 százalékos volt, a korábbi 34 százalékkal szemben.

Sok a bizonytalanság a lakáspiacon

Az utóbbi időben számos bejelentés született a kedvezményes lakásáfa sorsával kapcsolatban. A napokban elfogadott szabály szerint a lakásfejlesztők jelentős haladékot kaptak, és a 2018. november 1-én jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023 végéig eladott lakások esetében alkalmazható marad az 5 százalékos áfakulcs. Ami további könnyítést jelent a korábbi bejelentéshez képest, mely szerint a 2019. év végéig szerkezetkész állapotban lévő beruházások esetében maradt volna érvényes a kedvezményes áfakulcs. Mindez azt is jelentheti, hogy a korábban időhiány miatt leállított projektek fejlesztői elgondolkodhatnak a beruházás újraindításán, valamint szintén felértékelődhetnek az építési engedéllyel is rendelkező építési telkek.
Szintén az előbbiek következménye, hogy csökkent a veszélye, hogy már meghirdetett projektek törlésre kerüljenek, vagy a megkezdett munkálatok ellenére a projektek félbeszakadjanak a korábbi szűk határidő miatt. Nagy kérdés természetesen, hogy a megadott november 1-i határidőig pontosan mennyi projekt rendelkezett már érvényes építési engedéllyel, összességében azonban továbbra is arra számítunk, hogy a 2017-es rekordot követően csökkenhet az újonnan elindított beruházások összértéke 2019-2020-ban. Szintén érdekes helyzetet teremt, hogy 2023-ig még lehetnek a piacon 5 százalékos áfával értékesített – így elméletileg sokkal olcsóbb – projektek, míg másoknál már 27 százalékot kell majd fizetni. Az árak között azonban vélhetően nem lesz az ennek kapcsán indokolt több mint 20 százalékos különbség.

3 lakás kezdés befejezésAz adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron

Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2008 és 2018 között folyóáron 

2018 első 9 hónapjában 226 milliárd forint értékben indult meg társasházi lakásprojektek kivitelezése, míg 2017 azonos időszakában az összegük 336 milliárd forintot tett ki. A visszaesés tehát már az idei évben érzékelhető volt, ugyanakkor még mindig magasabb volt a kivitelezési fázisba lépő beruházások értéke, mint 2016-ban január és szeptember között. 2018-ban az egymást követő negyedévekben folyamatos mérséklődés volt megfigyelhető az Aktivitás-Kezdés mutató szintjében, az első negyedév 89, és a második negyedév 84 milliárd forintos összege után a harmadik negyedévben már csak 52 milliárd forint összegben kezdődtek meg építési munkák a szektorban, ami 2016 első három hónapja óta a legalacsonyabb értéket jelentette.
Az Aktivitás-Befejezés mutató azonban a vártnak megfelelően növekedett a társasházi lakásberuházások esetében. 2018 első 9 hónapjában 140 milliárd forint összegben fejeződtek be társasházi lakásépítési beruházások, míg a tavalyi év azonos időszakában összegük csak 106 milliárd forintot tett ki, így a növekedés 33 százalékos volt. 

Az újonnan elindult lakásépítések esetében Közép-Magyarország vezető szerepe nem igazán változott. A kivitelezési munkák több, mint 60 százaléka itt indult el, ami hasonló arány, mint a 2014-2017-es időszakot jellemző.

4 lakás kezdés régiósA megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon

 A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon 

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.