„Az Európai Unió irányelvei és vonatkozó szabályai nem teszik lehetővé az uniós források magáncélú felhasználását, így uniós támogatásból csak a közösségi tulajdonban lévő intézményeknél valósulhat meg energetikai korszerűsítés – válaszolt a Miniszterelnökség a Magyar Idők érdeklődésére azzal kapcsolatban, hogy az energetikai szakma értetlenül fogadta Lázár János közelmúltbéli kijelentését. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy konferencián beszélt arról, hogy uniós forrásokból nem irányítanak pénzt lakossági energetikai pályázatokra a 2014–2020-as programozási ciklusban.
Mint azt a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) írta, az energiahatékonysági beruházásokra már szerepel a Brüsszel által elfogadott operatív programokban mintegy 450 milliárd forintnyi forrás elkülönítve, ebben egyaránt benne vannak a lakosság, a középületek és a vállalkozások által felhasználható pénzek. A kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításai szerint a középületek 2020-ig tartó energetikai felújítására 152 milliárd forint szükséges, mely összeget három operatív programon belül (KEHOP, TOP, VEKOP) különítettek el.
Csakhogy ezekhez az összegekhez mégsem juthat hozzá a lakosság. A magyar kormány – más tagországokhoz hasonlóan – azt szerette volna elérni, hogy uniós forrásokból a lakossági energiahatékonysági korszerűsítések is támogatásban részesülhessenek, ezt azonban az Európai Unió – miként korábban – a 2014–2020-as programozási időszak forrásaival kapcsolatban sem engedélyezte a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint.
A lakossági energiahatékonysági programokra eddig sem utalhatott a kormány európai uniós forrásokból. Az elmúlt időszakban megvalósult lakossági energiahatékonysági beruházások költségeit – így többek között a panelprogramét is – a kiotói egyezmény révén rendelkezésre álló, fel nem használt szén-dioxid-kvóták biztosították. Ezek az Otthon melege program keretében lezajlott beruházások azonban korábban sem érintettek uniós forrást. Ahogyan azt korábban Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár lapunknak elmondta, a nemrégiben lezárult mosógépcsere-program eredeti összegének megnégyszerezésére sem használtak fel uniós forrást: az összesen 1,9 milliárd forintos keretet minden elérhető tartalékot mozgósítva, részben a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből, részben régiós átcsoportosítással teremtették elő.
A MEHI korábbi felmérése szerint a családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87 százalékának azonban nincs megtakarítása, hitelt mindössze 11 százalékuk venne fel. A magyar családok jellemzően önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A fejlesztések egyik legnagyobb gátját tehát a forráshiány jelenti.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára korábban azt is elmondta, hogy a kormány még egyeztet az unióval a jövő tavasszal a családi házak energetikai felújításához szükséges finanszírozási konstrukcióról. Az Európai Bizottság 50 százalékos önerőt és ugyanennyi vissza nem térítendő támogatást javasol, a minisztérium szeretné bevonni a visszatérítendő, de kamatmentes kölcsönt is, amelyhez az elért energiamegtakarítás jelentené a forrást, így az önrész jelentősen csökkenhetne. Az új konstrukciók lehetőségét jelenleg is vizsgálja a tárca a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint. A tavaly szeptemberben indult, közel 15 milliárd forint keretösszegű Otthon melege programnak köszönhetően több mint 85 ezer hazai háztartás energiahatékonysága javul.”
Forrás: Magyar Idők
