tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 18 szept. Mérséklődött a lakásszektor bővülése
    Valamennyi településtípus esetében több lakást adtak át 2018. I. félévében, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma azonban…
  • 06 szept. Egyre többen költik a lakástakarékot vásárlásra, építésre
    A lakás-előtakarékoskodók többet költenek vásárlásra, építkezésre a megtakarításukból, mint az előző években. Emiatt egyre többen vesznek fel áthidaló kölcsönt.
  • 04 szept. Fogyóban a lendület a magasépítéseknél
    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, a lakásfejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint…
  • 27 aug. Egyre többen kérik a csokot, lakáshitellel is
    A második negyedévben az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is több családi otthonteremtési kedvezményt (csok) helyeztek ki a nagy kereskedelmi bankok, amelyek április-júniusban…
  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Előregyártott WIENERBERGER Porotherm téglafal Előregyártott WIENERBERGER Porotherm téglafal WIENERBERGER

Hatékony építőipar tud válaszolni a jövő igényeire

Az építőipar versenyképességének fenntartásában a termelékenység növelése, a technológiai fejlesztés és a digitalizáció kulcstényező. Nyugat-Európában már a kőművesmunkák automatizálása a van napirenden, talán itthon is megmozdul valami.

A hírek szerint Magyarországon is egyre több építőipari vállalkozó ismeri fel, hogy technológiai fejlesztések nélkül nincs esélye életben maradni. Egyre több vállalkozó lízingel építőipari gépeket a kereslet megnövekedése miatt. A korszerű eszközök iránt egyre nagyobb az érdeklődés.

Az építőipari gépekre a lízingcégek 8,33 milliárd forintot helyeztek ki az első fél évben, ez 33 százalékos növekedést jelent a múlt év azonos időszakához képest - közölte a Magyar Lízingszövetség.

Az ágazat fellendülésével magyarázható a megnőtt kereslet a lízingelt építőipari gépek iránt. A mostani fellendülés elsősorban a magasépítésre vonatkozik, de más területeken is fellendülésre van kilátás. Magyarországon a vállalkozók főleg a saját gépeket részesítik előnyben szemben nyugati társaikkal akik inkább bérlik a gépeket. Ennek ellenére vannak olyan gépcsoportok, mint például a homlokzati szerelőállványok, ahol már ma is jóval több a bérelt eszköz, mint a saját, de érezhető a tendencia a mini kotróknál, kézi tömörítő eszközöknél is.

Hatékonyságnövelő innováció

Az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel az anyaggyártók hozzájárulhatnak az építőipar versenyképességéhez, valamint az egyre nagyobb gondokat okozó munkaerőhiány enyhítéséhez a komplex megoldásokat nyújtó rendszerek kidolgozása és bevezetése – mondta korábban az igylakunk.hu-nak Vidóczi Árpád, a WIENERBERGER zRt. műszaki vevőszolgálatának vezetője.

Nyugat-Európában jó ideje megfigyelhető az előre gyártott elemek térnyerése, amelyek hatékonyabbak a hagyományos technológiáknál. A felhasználó számára garantált minőséget biztosítanak, gyorsabb velük az építés és jóval kisebb az élőmunka-igényük, mint a hagyományos technológiáknak.

Akár téglából is készülhetnek előre gyártott falazatok, amelyeket a gyárban pontos terv alapján gyártanak, és szakszerű illesztéssel, mindössze néhány nap alatt, 2-3 szakember tökéletes falat állíthat belőlük. Más termékeknél, pl. a tetőrendszereknél is, a komplett csomagok és a felhasználásukhoz biztosított képzés teheti hatékonyabbá az építést.

Az építőipari forradalomra várva

A világ építőiparának termelékenysége húsz éve csak évi 1 százalékkal növekszik. Az iparágnak most a 21. századba kell lépnie annak érdekében, hogy az új épületekre vonatkozó növekvő igényeknek meg tudjon felelni, és kezelni tudja a lakóotthonok és az infrastrukturális létesítmények terén jelentkező egyre nagyobb hiányt – idézi a vg.hu Nick Baveystock, az Institution of Civil Engineers főigazgatója, Jan Mischke, a McKinsey Global Institute vezető kutatója cikkét.

A lakóotthonok és az infrastruktúra terén fennálló súlyos globális hiány miatt a helyzet azonban már nem fenntartható. Az urbanizáció sok fejlett gazdaságban elérte a tetőpontját, ám a feltörekvő országokban még folytatódni fog. A világ húsz legnagyobb városában, amelyek 75 százaléka Ázsiában található, a számítások szerint 36 millió új lakóingatlanra lesz szükség 2025-re. Továbbá 2014-ben a becslések szerint 330 millió városi háztartást nem megfelelő lakhatási körülmények vagy a lakhatási költségekkel kapcsolatos pénzügyi nehézségek jellemeztek. Ez a szám várhatóan 440 millióra nő 2025-re.

Az épületek iránti növekvő igény hatalmas lehetőség az építőipar átalakulására. A McKinsey szerint az iparág 60 százalékkal tudná növelni termelékenységét, ha hét kulcsterületen változások történnének. E területek: a szabályozás; a tervezési folyamatok; a szerződések; a beszerzések és az ellátásilánc-menedzsment; a kivitelezés; a fejlett automatizálás, új technológiák és építőanyagok; valamint a szakértelem.

A termelékenység 60 százalékos növelése 1,6 ezermilliárd dolláros (nagyjából a kanadai gazdaság méretével megfelelő mértékű) éves pluszkibocsátást, illetve a globális GDP 2 százalékkal történő emelését idézné elő. Ez a többlet (elegendő lenne arra, hogy fedezze a világ infrastrukturális szükségleteinek felét. Egy építési projekt menedzselése nem egyszerű feladat. A sikerhez koordináció és egy end-to-end projektirányítási rendszer szükséges, hogy a projekt minden résztvevője megértse szerepét és megfeleljen a fő teljesítési mutatóknak.

Ugyanakkor az iparág egy adott séma szerint legyártható épületekkel foglalkozó szegmensei – különösen a nagy lakóházak építése – az alacsony termelékenység alapvető okát szüntethetik meg, ha a tömegtermelés irányába történne elmozdulás. Ez több standardizálással, modularizációval és előregyártással jár együtt. Egy ilyen rendszerben a legtöbb épületet valójában gyárakban építenék fel. Az építkezés nagy része nem az épületnek otthont adó helyszínen történne, hanem egy ellenőrzött környezetben.

Néhány lakáscélú ingatlanokat építő vállalat már alkalmazza ezt a megközelítést. Egy spanyol cég, amely négyemeletes házakat épít, a hagyományos építkezési módszerekhez képest így ötször-tízszer több ingatlant tud felhúzni, miközben ugyanannyi munkaerőt alkalmaz. Ha az építőiparnak most esélye van arra, hogy az évtizedeken át jellemző lanyha termelékenységi növekedési időszak után újra feltalálja magát, akkor kiegészítő gazdasági ösztönzőkre is szükség van. Például a vállalkozók esetében létezik egy egyértelmű kapcsolat a termelékenység és a nyereségesség között, de az nem olyan erős, mint amennyire lehetne. Sok vállalkozó bevételektől eshet el.

Mégis, az új épületek iránti növekvő igény azt jelenti, hogy az iparágban elindult valami. A politikai döntéshozók kezdenek komolyan foglalkozni a költséghatékonyság kérdésével. A lakóotthonok megfizethetőségének problémája, illetve a szűk állami költségvetések szükségessé teszik azt, hogy az egyes infrastrukturális projekteknél minél hatékonyabban használjanak fel rendelkezésre álló forrásokat. Az iparágon belül az agresszív nagy cégek, beleértve sok kínai vállalatot is, most erejüket fitogtatják a globális színtéren. Megvan a tőkéjük ahhoz, hogy hatékonyságnövelő megoldásokba és új termelési rendszerekbe fektessenek. Továbbá kihasználják az egyre jobban elérhető technológiákat – a digitális eszközöket, a fejlett robotikát vagy az új építőanyagokat – a hatékonyság minél erősebb fokozására – írják.

Forrás: Origo, VG.hu, igylakunk.hu

Utoljára frissítve: 2017. augusztus 25., péntek 17:32

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.