lakastamogatasok2016

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések





Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

1.1 Otthonteremtési kamattámogatásos kölcsön

Az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó részletes szabályokat a 341/2011. (XII.29.) Korm. rendelet tartalmazza. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100341.KOR

Milyen célra igényelhető:

  • új lakás vásárlásához és kizárólag összkomfortos lakás építéséhez,
  • legalább komfortos, használt lakásvásárláshoz, korszerűsítéshez és legalább komfortos használt lakás bővítéséhez,
  • lakás tulajdoni hányadának megvásárláshoz közös tulajdon megszüntetése esetén (ide nem értve a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt a
  • házastársak vagy élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését),
  • a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához.

A kamattámogatás jellemzői:

-         új lakás építése esetén a kamattámogatás kizárólag összkomfortos lakás építésére adható;

-         az igényelhető kamattámogatott kölcsön összege lakás építése esetén legfeljebb 15 millió forint;

-         a kamattámogatás időtartama legfeljebb 5 év, azonban a kölcsön futamideje ennél hosszabb is lehet;

-         a kamattámogatás mértéke függ a gyermekszámtól;

-         a kamattámogatás mértéke a kamattámogatott időszak alatt állandó, az állampapírhozam százalékában kifejezve az alábbiak szerint alakul:

gyermekszám

a törlesztés 1-5. éve alatt

0-2 gyermek

60%

3 vagy több gyermek

70%

-         Az otthonteremtési kamattámogatás a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe.

A kamattámogatás igénybevételének feltételei:

  • A lakóingatlan bekerülési költsége – telekár és általános forgalmi nélkül számítva – nem haladja meg a 30 millió forintot.
  • Az építési engedély kiadására 2008. július 1-jét követően került sor, és a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele nem történt meg.
  • A kamattámogatást igénybevevő csak köztartozásmentes adózó természetes személy lehet.
  • Az igénylő − házastársak esetében legalább az egyik fél − legalább féléves társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik (ideérte azt az esetet is, ha legfeljebb 15 nap megszakítás van a legalább 180 nap TB jogviszonyban).
  • Új lakás építése, illetve meglévő lakás bővítése és korszerűsítése esetén a kölcsönszerződés akkor köthető meg, ha az igénylő által benyújtott költségvetést a hitelintézet elfogadja.
  • A kamattámogatott időszak lejáratáig (5 év) az érintett ingatlant nem terhelheti haszonélvezeti illetve használati jog, kivéve a Nemzeti Eszközkezelőtől történő visszavásárlás esetét.
  • Korszerűsítés esetén, amennyiben az igénylő saját jogú öregségi vagy özvegyi nyugdíjra jogosult, nem feltétel az OEP által kiállított társadalombiztosítási jogviszony igazolása. A Nemzeti Eszközkezelőtől történő visszavásárlás esetén szintén nem szükséges ezen igazolás benyújtása.
  • Új lakás vásárlása és építése, illetve korszerűsítés, bővítés esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Ha az igénylő az építkezéshez vagy bővítéshez közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján természetbeni juttatást kap, úgy a támogatást nyújtó által igazolt értékig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.
  • A Nemzeti Eszközkezelőtől történő visszavásárlás esetén a kamattámogatás iránti kérelem a visszavásárlása biztosított határidő lejáratát követő 30 napon belül nyújtható be.
  • A kamattámogatott kölcsön igénybevételének nem akadálya a meglévő, másik lakástulajdon vagy más jogszabály alapján igénybevett állami kamattámogatásos kölcsön.
  • alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan építették,
  • emeletráépítéssel vagy
  • tetőtér-beépítéssel építették.
  • a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
  • a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító

Ki veheti igénybe a támogatást?

A kamattámogatott kölcsönt és lakásépítési támogatást az a természetes személy veheti igénybe, akinek saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga nincs, illetve ezek bejegyzésére irányuló kérelem nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingelt lakása nincs.

A támogatást igénybe veheti továbbá az is,

- akinek, saját magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás 50%-os tulajdoni hányada van tulajdonukban, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett,

- a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte,

- lakását legalább két éve haszonélvezettel terhelten örökölte vagy ajándékozás jogcímén szerezte és a haszonélvező a lakásban lakik, vagy

- lakáscsere esetén csak a csereszerződés tárgyát képező lakás van a tulajdonában.

Lakástulajdonnak minősül a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.

Házasság és bejegyzett élettársi kapcsolat esetén – a vonatkozó jogszabályok vagyonjogi rendelkezéseivel összhangban – a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy házastársa és bejegyzett élettársa a jogszabály erejénél fogva támogatott személlyé válik, függetlenül attól, hogy a kölcsönszerződésnek alanya-e. Ez azt jelenti, hogy a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy házastársa vagy bejegyzett élettársa ugyanazon lakástámogatási rendelet szerinti kamattámogatásra egy másik lakás építése, vásárlása vagy bővítése esetén sem válhat jogosulttá.

Az eladó és a vevő nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói, vagy ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély.

Ki lehet jogosult a magyar állampolgárokon kívül a kamattámogatott kölcsönök, a lakásépítési támogatás és az akadálymentesítési támogatás igénybevételére?

- az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg (menekült, oltalmazott),

- az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint – Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

- a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

- a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.

Mikor szükséges használatbavételi engedélyt és mikor használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt benyújtani?

Az építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó jogszabály (312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet) alapján 2013. január 1-jétől szűk körben, kizárólag műemlék épület vagy szakhatósági közreműködés szükségessége esetén kerül sor használatbavételi engedélyezési eljárására és az azt lezáró használatbavételi engedély kiadására Ez a rendelkezés a korábban építési engedéllyel megkezdett, de 2013. január 1-jét követően befejezett lakásépítések esetén is alkalmazandó. A 2013. január 1-jét követően befejezett és az előzőek alapján nem használatbavételi engedély köteles lakásépítések esetén az ügyfelek a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézethez történő benyújtásával válhatnak jogosulttá a támogatásokra.

A használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt a használatbavétel tudomásulvételét követően, a tudomásulvételi eljárást lefolytató építésügyi hatóságnál kell külön eljárás keretében igényelni. A hatósági bizonyítvány kiállítása illetékmentes. Fontos azonban, hogy a hitelintézetek a támogatási cél megvalósulását a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány alapján is csak abban az esetben tudják megállapítani, ha a hatósági bizonyítvány az ügyfél és az épület beazonosítására vonatkozó adatokon túlmenően a használatbavétel tudomásulvételének napját és az épület rendeltetését (lakás, lakóház) is tartalmazza.

Mi minősül lakásnak?

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy – új lakás építése esetén − ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.

Mi minősül építés esetén új lakásnak?

Műszakilag akkor új a lakás, ha azt

  • alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan építették,
  • emeletráépítéssel vagy
  • tetőtér-beépítéssel építették. 

E mellett az is szükséges, hogy az építéssel olyan lakóegység jöjjön létre, amely a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények (253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet) szerint megfelel, és amely elkészültét követően használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárás köteles.

Nem minősül új lakásnak a meglévő épület, illetve épületrész – például mozi, munkásszállás, laktanya, üzlethelység – átalakításával kialakított lakás.

Ki minősül gyermeknek?

Gyermek az igénylő által eltartott vér szerinti, örökbefogadott vagy hatósági, bírósági határozat (gyámság) alapján nevelésbe vett gyermeke, aki nem töltötte be a 16. életévét, vagy nappali tagozaton tanuló gyermek esetén a 25. életévét. A 16. életévét már betöltött gyermek is az építtető eltartottjának minősül, ha testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A lakásépítési támogatást és a kamattámogatott kölcsönt egy gyermek után csak egyszer (egy alkalommal) lehet igénybe venni.

Mi számít bekerülési költségnek?

-         helyiségeinek,

-         tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra,

-         melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,

-         egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint

-         a gépjárműtároló helyiség

építési költségei,

  • a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
  • a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,
  • a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
  • távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
  • a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
  • az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
  • az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

Hogy kell kiszámítani a hasznos alapterületet?

A hasznos alapterület a lakás fűthető alapterületének azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. A számítás során nem lehet figyelembe venni az erkély, a loggia, a terasz, a tornác, a tároló helyiség, a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.

Hogy kell kiszámítani a lakóépület teljes nettó alapterületét?

A nettó alapterület az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe.

A lakóépület teljes nettó alapterülete a bekerülési költség meghatározásánál mérvadó.

A lakóépület teljes nettó alapterületébe, így a bekerülési költségbe a fűthető és a fűtetlen (pl. gépjárműtároló helyiség, az erkély, a loggia, a terasz, tároló) épületrészek alapterülete egyaránt beszámítandó.

Mi jelent a lakás energetikai minősítési osztálya?

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint elvégzett műszaki számítások alapján minden lakóépület a következő energetikai osztály valamelyikébe kerül besorolásra:

A+

Fokozottan energiatakarékos

E

Átlagosnál jobb

A

Energiatakarékos

F

Átlagos

B

Követelménynél jobb

G

Átlagost megközelítő

C

Követelménynek megfelelő

H

Gyenge

D

Követelményt megközelítő

I

Rossz

Mikor kezdhető meg a kölcsön, illetve a támogatás folyósítása?

A kamattámogatott kölcsönfolyósítása akkor kezdhető meg, ha a támogatottak a saját erőt az építés finanszírozására már felhasználták.

Milyen értékben kell a támogatott személynek eleget tenni a számlabenyújtási kötelezettségnek új lakás építése, illetve építtetése esetén?

A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a hitelintézet részére bemutatja a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség 70%-áról, illetve ha az igénybevett támogatás összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (továbbiakban: számla).

Épülő (de még használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építkezés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy – amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat kell bemutatni.

A lakásépítést igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdálkodó szervezet állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel az állami adóhatóság (NAV) külön nyilvántartásában működő adóalanyként.

Az építésiengedély-köteles munkák esetén, az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számlát lehet bemutatni.

Mivel csökkenthető a számlabenyújtási kötelezettség?

Amennyiben a támogatott kölcsönök igénybevétele esetén a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező vagy nem rendelkező lakás esetén a számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

Amennyiben az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át.

Mire kell még odafigyelni?

- Az igénylő a kamattámogatott kölcsön iránti kérelmét – az erre az állammal szerződött – hitelintézetekhez nyújthatja be. A hitelintézet a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.

A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő, jogszabály szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatott kölcsönre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól.

Hitelintézeti elutasító döntés esetén

- a felülvizsgálat iránti kérelmet az elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a Kincstár igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szervéhez. A Kincstár a hitelintézeti döntést jogosult felülbírálni, de csak az állami támogatások előírásainak teljesítésére vonatkozóan. Ha a hitelintézet a jogszabály előírásait nem helyesen értelmezte, de az igénylő egyébként belső szabályzata szerint nem hitelképes, a Kincstár döntése csak a jogszabály helytelen értelmezésének megállapítására szorítkozhat, az igénylő hitelképességének felülvizsgálatát nem eredményezheti.

- A kölcsönbe bevonható adóstársként olyan, nem támogatott személy hiteladós, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója.

- A kamattámogatott kölcsönbe bevont nem támogatott személy hiteladós teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik, hogy ilyen kölcsönt eddig nem vett igénybe és vállalja, hogy a későbbiekben sem veszi igénybe. Vállalja, hogy nem szerepel nem támogatott személy hiteladósként további kamattámogatással érintett kölcsönbe és nem létesít lakóhelyet ilyen jellegű kamattámogatással érintett lakásban.

- A támogatott kölcsönnel épített lakásban a támogatott személy építtetőnek – több támogatott személy esetén együttesen – legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie, melyet a hitelcél megvalósulását követően, a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő legfeljebb 30 napon belül igazol a hitelintézet részére. A kamattámogatott kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.

- A lakástulajdonosnak a kölcsön utolsó részfolyósítását követően legfeljebb egy éven belül lakcímkártyával igazolnia kell, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakását vagy együttköltözését a kérelem benyújtásakor vállalta.

- A kölcsönfelvevő vállalja, hogy a kamattámogatási időszak lejártáig terjedően a kamattámogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli.

- A kamattámogatott kölcsönnel érintett lakást a kölcsön kamattámogatással érintett összegének erejéig, a támogatás időtartamára, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

A támogatott ingatlan földrajzi helye:

A lakáscélú állami támogatásokkal kizárólag Magyarország területén építhető lakás.

A támogatás igénylésének határideje:

A kamattámogatott kölcsönre való jogosultság megállapítását legkésőbb a végleges használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt lehet kérni a hitelintézettől.

Utoljára frissítve: 2016. június 24., péntek 14:59

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.