lakastamogatasok2016

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 22 nov. Rekordév az építőiparban
    Az elmúlt évek legjobb teljesítményét nyújtja a hazai építőipar az idén, a harmadik negyedév során rekord összegben, közel 570 milliárd forint értékben indultak el kivitelezési…
  • 13 nov. Egyre kisebbek a megfizethető lakások
    Az elmúlt 12 hónap alatt romlott a legnépszerűbb árkategóriában lakást keresők helyzete: azonos minőségi mutatók mellett csaknem fél szobával kisebb ingatlant képesek megvásárolni. Ha folytatódik…
  • 09 nov. Így drágult a munkaerő és az építőanyag
    2017. év elejétől előre nem látott áremelkedések tapasztalhatók az építési piacon. Az építőipari kivitelező nagyon nehezen tudnak kalkulálni az építőanyagok és munkabérek árváltozásaival. Az ÉVOSZ…
  • 07 nov. A magyarok lakásálma
    Az Otthontérkép.hu legfrissebb, több mint 1300 ember részvételével készült kutatása szerint az emberek többsége saját tulajdonú lakásban él, de néhány év múlva szívesen tovább állna.…
  • 07 nov. Még mindig óriási a fluktuáció az építőiparban
    Szinte minden építőipari statisztikai mutató jól alakult 2017. harmadik negyedévében, de még így is az építő szektor az egyik legproblémásabb hazai ágazat - idézi az…
  • 03 nov. Növekvő építési kedv, másfélszer több új lakás
    2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma…
  • 03 nov. Hátrányból indulnak a CSOK-os lakásvásárlók
    A 100 ezer főnél népesebb vidéki városok közül Miskolcon és Nyíregyházán lehet a legolcsóbban lakást vásárolni. Győrben és Kecskeméten a legmagasabbak a lakásárak – írja…
  • 02 nov. Viszik az új lakásokat a vidéki nagyvárosokban és a Balatonnál is
    A vidéki lakások iránt megnőtt a kereslet, egyre többen vásárolnak vidéki nagyvárosokban befektetésként. Akárcsak a Balaton környékén, ahol a vízpart a legvonzóbb lokáció.
  • 30 okt. Megéri felújítani lakáseladás és kiadás előtt
    A felújításra szoruló lakások ára stagnál, miközben a felújítottaké már két éve nő. Lakást ötödével, házat felével olcsóbban találni a helyreállítandók közt. A renoválás után…
  • 25 okt. Vidéken jóval olcsóbbak az új lakások
    Látványosan fellendült a megyei jogú városokban is a társasházépítés, de a budapesti árak töredékéből kihozzák a lakásokat az ottani fejlesztők. Jelenleg országosan már minden hetedik…
  • 24 okt. Csúszásban van sok új lakás átadása
    Nem lanyhul a lakásépítési kedv, de a társasházfejlesztések 14 százalékánál már ki kellett tolni az átadási határidőt.
  • 13 okt. Jól állunk a tervezett lakásépítésekkel
    Magyarország a harmadik helyen áll Európában a kiadott lakásépítési engedélyek számának összehasonlításában, de egész kelet-európában jelentős a növekedés.
  • 12 okt. Óriási különbségek a megyei lakásépítésekben
    Továbbra is jelentős eltérések láthatók a megyei lakásépítési adatokban: az elkészülő új otthonok kétharmada Győr-Moson-Sopron és Pest megyére, valamint Budapestre összpontosul - írja a statisztikai…
  • 11 okt. A fővárosban átlagban ketten sem laknak egy lakásban
    Egyre több a nem lakott lakás Magyarországon. Szabolcsban és Pest megyében élnek a legtöbben egy lakásban, a fővárosban viszont nagyon kevesen, átlagosan még ketten sem…
  • 09 okt. Saját lakásra spórolnak a magyar fiatalok
    Magyarországon a fiatalok fele havi rendszerességgel takarékoskodik. Elsősorban saját lakás vásárlására tesznek félre.

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

1.3.1.1 Adó-visszatérítési támogatás (Frissítve: 2016.08.22.)

A 2016.02.10-én megjelent rendelet szerint:
- az építkező magánszemély (a lakóépület természetes személy építője vagy építtetője, illetve az építés helyszínéül szolgáló építési telek természetes személy tulajdonosa) igényelheti
- legfeljebb 150nm hasznos alapterületű lakás vagy legfeljebb 300nm hasznos alapterületű családi ház építése esetén,
- amennyiben ő bonyolítja le az építkezést (építőanyag-vásárlás, kivitelezők megbízása),
- egy alkalommal és egyidejűleg
o az építési telek,
o az építkezéshez felhasznált építőanyagok,
o az építési szolgáltatások után;
- 2015. január 1-jén vagy azt követően
- az igénylő nevére kiállított számláján szereplő áfa összegére
- legfeljebb 5 millió forintig,
- legkésőbb 2019.12.31-ig.

Az adóvisszatérítési támogatás a telekvásárlásra és az építkezésre csak és kizárólag egyidejűleg, együttesen vehető igénybe (amennyiben tehát a telekvásárlást követően csak néhány évvel később indul meg az építkezés, támogatás nem jár).

A támogatást nem lehet igénybe venni az olyan ingatlanokra, amelyeket egy kivitelező kulcsrakész (azaz használatbavételre és földhivatali bejegyzésre alkalmas) állapotban ad át a megrendelőnek, még abban az esetben sem, ha a teljesítéshez szükséges építési anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.

A NAV hivatalos állásfoglalása szerint az erkély, a pince, a terasz, a loggia, a tornác és a beépített tetőtér is beleszámít a lakás hasznos alapterületébe, ha fedett, és a belmagassága legalább 1,9 méter. Az NGM 2016.08.18-án megjelent tájékoztatója szerint a lakáshoz épített külső tartózkodóterek esetén elsőként azt kell vizsgálni, hogy azok fedettek-e, és belmagasságuk eléri-e az 1,9 métert. Ha a válasz mindkét kérdésre igen, akkor a terasz beleszámít az összes hasznos alapterületbe. A fedetlen vagy az 1,9 méter belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek azonban nem tartoznak ide. A tájékoztató a fedettség értelmezésénél figyelembe veszi a fedőelem funkcióját is. A többemeletes épületeknél, mivel az egymás feletti erkélyek funkciója nem az, hogy fedést biztosítsanak az alatta elhelyezkedő erkélyeknek, ezért a lenti erkély esetében nem beszélhetünk fedélről, fedettségről. Az emeletes épületekben tehát az egymás alatti erkélyek nem minősülnek fedett külső tartózkodó térnek és ezért azokat sem kell figyelembe venni az összes hasznos alapterület számítása során.

Az adó-visszatérítési támogatási igényt a hitelintézetekhez lehet benyújtani. A kérelmet a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez. A bank csak használatba vételi engedélyt megelőző számlákat fogadhatja csak el a bank és a költségvetés 70%-áról kell számlát bemutatni. A támogatási szerződés megkötésének feltétele új lakás építése esetén, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó építési költségvetést a hitelintézet elfogadja.
Ha az új lakás építése során bontott anyagokat is felhasználnak, ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlabenyújtási kötelezettség 20%-át.

Az építési telekre vonatkozó visszatérítési támogatást egy összegben folyósítják a telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően. Az építkezéshez kapcsolódó adó-visszatérítés a készültségi fokkal arányosan, utólagosan, a benyújtott számlák alapján történik.

Az építkezőnek azt is igazolnia kell, hogy neki vagy házas-, esetleg élettársának 180 napja folyamatos az egészségbiztosítása (max. 15 nap megszakítással), egyiküknek sincs adótartozása, és mindketten büntetlen előéletűek.

Az igénylőnek (az utolsó visszautalt áfaösszeg kiutalása után) legalább 10 évig életvitelszerűen az új házban kell laknia.* Ezt a támogatás folyósítását követő 30 napon belül lakcímkártyával igazolni kell. Ez alatt a 10 év alatt a házon elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az államnak jelzálogjoga van, és az ingatlanra lakásbiztosítást kell kötni. **

* Kivétel: az igénybevevő más településen talált munkát és legfeljebb 5 évre odaköltözik, vagy közeli hozzátartozóját ápolja máshol.
** Kivétel: ha valaki örökléssel szerez az adott ingatlanban öröklési tulajdont vagy haszonélvezeti jogot.

Az újonnan épített lakásban kizárólag az adó-visszatérítéssel támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házaspár, illetve élettársak esetében a lakásban mindkét félnek (bármilyen arányban) az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

Az új lakásnak ingatlanértékbecslési szakvélemény alapján a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie.

Az igénylés személyi feltételei:
• büntetlen előélet, amelyet erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni,
• az igénylőnek köztartozásmentes adózónak kell lennie,
• igénylőnek társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie, mely minimum három gyermek és új ingatlan esetén két év, minden más esetben 180 nap visszamenőleg,
• kizáró ok, ha valaki az igénylést megelőző öt évben már vett igénybe lakáscélú állami támogatást, vagy támogatott hitelt, és annak szabályait megsértette, ami miatt vissza kellett fizetnie a támogatást.

Mikor kell visszafizetni a támogatást?
- Amikor – sértve a támogatási szerződést -, eladja vagy lebontja valaki a lakást,
- a család az építési szándékától eláll,
- az építési munkákat a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül, de legfeljebb az építés megkezdésétől számított 5 éven belül nem fejezi be, és azt hatóságilag nem igazolja,
- ha az igénylő valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett,
- ha a támogatásnál figyelembe vett gyermek elköltözik a lakásból,
- ha harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot kap, illetve
- ha nem lakáscélra használják az ingatlant a támogatottak. Ilyen esetekben a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelve vissza kell fizetni a támogatást,
- ha az előírt határidőn belül nem sikerül teljesíteni a gyermekszámra tett vállalást.
Bizonyos esetekben, ha a tulajdonviszonyokat nem a szerződésben kikötött módon intézik, válás vagy a párkapcsolat felbomlása is hasonló következményekkel jár.

 Forrás: 16/2016. (II.10.) Korm. rendelet Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásokról

Az adó-visszatérítési támogatással kapcsolatban felmerült kérdésekkel a Nemzetgazdasági Minisztérium Ügyfélszolgálatához (ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu) lehet fordulni. 

Utoljára frissítve: 2017. máj. 23., kedd 14:44

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.