lakastamogatasok2016

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 18 szept. Mérséklődött a lakásszektor bővülése
    Valamennyi településtípus esetében több lakást adtak át 2018. I. félévében, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma azonban…
  • 06 szept. Egyre többen költik a lakástakarékot vásárlásra, építésre
    A lakás-előtakarékoskodók többet költenek vásárlásra, építkezésre a megtakarításukból, mint az előző években. Emiatt egyre többen vesznek fel áthidaló kölcsönt.
  • 04 szept. Fogyóban a lendület a magasépítéseknél
    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, a lakásfejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint…
  • 27 aug. Egyre többen kérik a csokot, lakáshitellel is
    A második negyedévben az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is több családi otthonteremtési kedvezményt (csok) helyeztek ki a nagy kereskedelmi bankok, amelyek április-júniusban…
  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…




Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

2. Munkáltatói lakáscélú támogatások (Frissítve: 2018.09.03.)

2.1 Lakáscélú kölcsön

2.2 Munkáltatói kölcsön elengedése

2.3 A lakásszerzéshez, korszerűsítéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatás

2.4 Lakáskölcsön törlesztéséhez nyújtott támogatás

2.5 Munkáltatói lakhatási támogatások

2019. január 1-től a cafeteriaként nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatások jövedelemként fognak adózni, vagyis elveszítik kedvezményes juttatás jellegüket.

Ez vonatkozik mind a mobilitási célú lakhatási támogatásra, mind a lakáscélú támogatásra. Ezek a juttatások 2018 végén kiadva még a 2018-as szabályok szerint adóznak.

A lakáscélú támogatásra tartalmaz egy átmenetei szabályt a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2019-es verziója. Eszerint a 2018-ban nyújtott lakáscélú támogatásokra - lakás vásárlás és építés esetén - lesz némi haladék a juttatások felhasználásában.

Az adómentesség szükséges feltétele, hogy a támogatást az idei évben nyújtsa a munkáltató. Ráadásul hitel törlesztés esetén a támogatás felhasználásának még a 2018-as évben meg is kell történnie.

A 2018-ban lakás vásárlásra adott támogatást azonban legkésőbb 2019. március 31-ig kell felhasználnia a magánszemélynek. Építés, bővítés, korszerűsítés közvetlen munkáltatói támogatása esetén az idén kapott összeget 2019. december 31-ig kell a meghatározott lakáscélokra elkölteni.

2.1 Lakáscélú munkáltatói kölcsön

A munkáltató kamatmentes vagy kedvező kamatozású kölcsön nyújtásával segítheti a munkavállalóját.

A szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja alapján lakáscélú munkáltatói kölcsön

  • lakás építéséhez, építtetéséhez;
  • vásárlásához;
  • bővítéséhez (legalább egy lakószobával);
  • korszerűsítéséhez (pl.: komfortfokozat növelése; külső szigetelés; nyílászárók cseréje);
  • akadálymentesítéséhez; vagy
  • bármely fent említett célra hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez

nyújtható.

Az adómentesség feltétele, hogy a munkáltató a kölcsönt hitelintézet útján folyósítsa, továbbá a lakás célú támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendeletben meghatározott, méltányolható lakásigény mértéket.

Vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatások

A munkáltatók a cafeteria rendszer keretein belül és cafeteria rendszer mellett is támogathatják munkavállalóik lakásszerzését, meglévő lakásuk bővítését, korszerűsítését, lakáscélú kölcsöneik törlesztését vagy végtörlesztését.

 A lakáscélra adható munkáltatói támogatás szabályai 2016. augusztus 1-től a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény rendezi.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás formái:

2.2 Munkáltatói kölcsön elengedése

Bármely munkáltató kerülhet olyan helyzetbe és dönthet úgy, hogy a munkavállalójának korábban lakáscélra nyújtott kölcsön egy részét vagy teljes egészét elengedi. Az Szja törvény 1. számú mellékletének 2.7. alpontja szerint adómentes is lehet a munkavállaló által lakáscélú felhasználásra felvett bankhitel visszafizetésére, törlesztésére nyújtott munkáltatói kölcsön elengedett összege.

2.3 A lakásszerzéshez, korszerűsítéshez nyújtott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás

Ez a támogatási forma évek óta ismeretes Magyarországon. Az Szja-törvény 1. számú melléklet 2.7 pontja szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatása.

Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy - különösen a magánszemély hozzátartozója - részesül-e vagy részesült-e a támogatásban. Ha egy házaspár ugyanazon munkáltatónál áll alkalmazásban és lakást vásárol, építkezik, korszerűsít vagy hitelt törleszt, akkor mindkét fél részesülhet adómentes munkáltatói támogatásban.

2.4 A lakáskölcsön törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás

A támogatás a méltányolható lakásigényhez kapcsolódó lakáshitelek törlesztését, végtörlesztését, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj stb.) megfizetését segítheti adómentesen. A szabályozás értelmében a használt lakást vásárló és az új lakást építő (vásárló), meglévő lakását bővítő, korszerűsítő munkavállaló egyaránt támogatható.

A fenti juttatási formák adómentességének közös szabályai:

-           a támogatás összege nem haladhatja meg a lakás vételárának, a teljes építési költségnek vagy a korszerűsítés költségének 30%-át;

-           a támogatás összege legfeljebb 5 millió forint lehet. Az adóévben és az adóévet megelőző 4 évben bármilyen formában lakáscélra nyújtott munkáltatói támogatások összege összeszámítandó.

A támogatás folyósításának eljárási rendjét a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM Rendelet) szabályozza.

A támogatás akkor felel meg az adómentesség jogszabályi feltételeinek, ha:

-          a támogatást bármely munkáltató a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek adhatja, annak méltányolható lakásigénye esetén. A társas vállalkozások tagjai csak akkor kaphatnak adómentes munkáltatói támogatást, ha céggel munkaviszonyban állnak, a személyes közreműködés alapján a támogatás nem adható.

-          a támogatást nem kötelező minden munkavállaló számára juttatni, illetve nincs akadálya a cafeteria keretében történő juttatásnak sem, de mindenképpen célszerű belső szabályzatban rögzíteni, milyen feltételek mellett (például próbaidő után, a               munkaviszony meghatározott ideig tartó vállalásával) biztosítja azt a cég a munkavállalók számára.

 

-          a támogatást hitelintézet, kincstár útján a vonatkozó NGM Rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint folyósítja a munkáltató, és – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére;

-           a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amellyel összefüggésben a támogatást kapta (ideértve azt is, ha a tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerzi meg);

-           a támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lásd. bővebben: lejjebb);

-           a munkavállaló (függetlenül munkaviszonyának esetleges megszűnésétől) legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadja a munkáltatónak, vagy meghatározott esetben a hitelintézetnek, kincstárnak az NGM Rendeletben meghatározott okiratokat, bizonylatokat.

Az adómentesség feltételeinek fennállását fő szabály szerint a munkáltató köteles utólag vagy a támogatás folyósítását megelőzően vizsgálni.

A méltányolható lakásigény vizsgálata

A lakáshitel munkáltatói támogatása továbbra is kizárólag abban az esetben lehet adómentes, ha a lakás szobaszáma az ott lakók figyelembevételével nem haladja meg a törvényben megadott határértéket.

Újdonság, hogy a munkavállaló közeli hozzátartozói vehetők számításba a testvér kivételével, illetve a munkavállaló élettársa és a munkavállaló élettársának közeli hozzátartozói a testvér kivételével kerülhetnek ebbe a körbe.

A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma

-           egy-két együttköltöző családtag esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

-           három együttköltöző családtag esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

-           négy együttköltöző családtag esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. 

Változás, hogy míg korábban a 6-12 négyzetméteres helyiségeket fél szobaként számolták el az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás feltételeinek vizsgálatakor, addig augusztus 1-jétől az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert már egész szobának számít. Emellett az új szabály nem kezeli a fél szoba fogalmát, így a 8 négyzetméter alatti helyiségeket egyáltalán nem kell majd számításba venni.

 

A lakáscélú munkáltatói juttatások szabályozása több, egymással összefüggő jogszabályban található. A jogszabályok közül kiemelendő:

-    a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény;

-    a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet;

-    az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályait tartalmazó 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet.

A fenti jogszabályok által előírt feltételek együttes betartása mellett nyílik lehetőség a munkáltatói juttatások adómentes nyújtására. Az Szja tv., a kormányrendelet és az NGM rendelet együtt szabályozza:

-           az adómentesen adható támogatás összegét,

-           a figyelendő időtartamot,

-           a támogatás felhasználásának lehetőségeit,

-           a támogatás folyósításának módját,

-           az igazolások és az adatszolgáltatások körét és idejét, valamint

-           a munkáltató, a munkavállaló és a hitelintézet/kincstár kötelezettségeit.

A munkáltató hitelintézeten keresztül folyósíthatja a támogatási összeget. Ez történhet egyszerre vagy hozzájárulással a hiteltörlesztéshez.

A munkáltatónak emellett ellenőriznie kell azt is, hogy a célnak megfelelően használják-e fel a támogatást.

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/tajekoztato_140530.html

2.5 Munkáltató lakhatási támogatások

2017. január 1-jétől a jelenleginél kedvezőbb feltétellel biztosíthatnak adómentesen szálláshelyet, vagy akár lakhatási támogatást is a munkahely szerinti településen lakóhellyel nem rendelkező munkavállalóik számára.

A juttatások adómentességének nem feltétele az, hogy minden munkáltatónak járjon, és cafeterián kívül (mellette) is adhatók.

Újdonság 2017. január 1-től, hogy a cégek adózás előtti eredményét csökkenti [Tao törvény 7. § (1) bekezdés k) és l) pont]

  • a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege;
  • a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege.

2.5.1 Mobilitási célú lakhatási támogatás (2018.01.01.)

A munkáltató adómentesen nyújthat ún. mobilitási célú lakhatási támogatást, amennyiben

- egy legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállaló
- állandó lakóhelye több mint 60 kilométerre van a munkahelytől
- vagy a tömegközlekedéssel való utazás meghaladja a 3 órát.

További változás, hogy ez az adómentes juttatás a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 60 százalékáig terjedhet. Az ezt követő 2 évben a minimálbér 40 százaléka lehet a támogatás, majd még egy évig a 20 százalékot érheti el.

Hosszabb idejű foglalkoztatás esetén már az efelett lévő időben nem nyújtható ez a támogatás adómentesen.
A 60%-os lehetőség azonban a 2017. január 1. előtt belépett határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők esetén 2018. január 1-től még 12 hónapig vehető igénybe. Határozott idejű munkaszerződéses korábbi belépők kezdő dátuma pedig 2018. január 1.

A juttatás többféle módon is megvalósítható.
- Egyrészt a munkáltató kifizetheti a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díját vagy ennek egy részét.
- Másik lehetőség, hogy a munkáltató bérli a lakást, és ingyenesen vagy kedvezményesen a dolgozó rendelkezésére bocsátja. Ilyenkor az az értéket tartjuk nyilván juttatásként, melyet a szokásos piaci értékhez képest nem fizetett meg a dolgozónk.
- Megvalósítható még az is, hogy a munkáltató a saját tulajdonában álló lakását a dolgozó rendelkezésére bocsátja. Ebben az esetben is a szokásos piaci értékből a munkavállaló által meg nem térített rész lesz a juttatás értéke.

Az adómentességhez szükséges lesz, hogy a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás folyósításának idején a dolgozónk ne rendelkezzen lakás 50 százalékot meghaladó haszonélvezeti joggal nem terhelt tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 kmt, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát. Így, ha a dolgozó a környéken ilyen lakástulajdonnal, haszonélvezettel rendelkezik, vagy lakást vásárol, akkor elesik az adómentes „albérleti” támogatástól.

A munkavállaló nyilatkozata alapján kell megállapítanunk az adómentesség feltételeit. Ha a dolgozó bérli a lakást, akkor az adómentesség feltételei közt szerepel, hogy ha több magánszemély is jogosult az adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, akkor azt közülük—döntésük alapján—csak egyikük veheti igénybe kedvező feltételekkel, melyről szintén nyilatkoznak a munkáltatónak.

Utólagos feladat még, hogy a munkáltatónak a juttatás adóévét követő év január 31-ig adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság felé a mobilitás célú lakhatási támogatással kapcsolatosan. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevét, adóazonosító jelét, a munkavállaló által bérelt lakás címét.

Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

Nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll (például a cégben többségi befolyással rendelkezik).

(Ld. Szja törvény 1. számú melléklet, 2.11. pont, részletes előírások a 9.7 pontban.)

2.5.2 Albérleti elhelyezés

A hivatalos elnevezés szerint ingyenes vagy kedvezményes szálláshely-juttatás. (Ld. (Szja törvény 1. számú melléklet, 8.6./f) pont.)

A jelenlegi, 2016. december 31-ig hatályos megfogalmazás értelmében: a munkásszálláson ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított lakhatás akkor adómentes, ha az a munkáltató tulajdonában lévő vagy általa bérelt olyan szálláshelyen történik, amely lakóhelyiségenként egynél több olyan munkavállaló elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató csak akkor bérelhet a munkavállaló számára adómentesen lakást, ha abban szobánként legalább még egy munkavállalóját elhelyezi.

A munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezés 2017. január 1-től hatályos szövege szerint: az adómentességnek már csak az egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan (pl. garzonlakás) esetében lesz feltétele az egynél több munkavállaló elhelyezése, míg a több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében elegendő lesz az is, ha minden szobában legalább egy munkavállaló lakik. Ez többszobás lakásban való elhelyezés esetén továbbra is együtt jár a közös helyiségek használatával.

Forrás: ado.hu

Utoljára frissítve: 2018. szeptember 04., kedd 14:53

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.