lakastamogatasok2016

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések





Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Lakástámogatások

Lakástámogatások (23)

337/2017. (XI. 14.) számon jelent meg a november 14-ei Magyar Közlönyben a kormányrendelet a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről.

A kormányrendelet értelmében minden 3. és további, újonnan születő gyermek után átvállal a kormány 1-1 millió forint lakáshitel-tartozást a szülőktől.

A 2018. január 1-jétől hatályos rendelet alapján a jogszabály címe ellenére azoknak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek a csökkentésére is igénybe lehet venni a támogatást, amelyet már felvettek. A jövőben felveendő hitelek közül csak a kifejezetten lakáscélú hitelek csökkenthetők így.

• A meglévő lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelekből, illetve az újonnan felvett lakáscélú hitelekből engednek el 1-1 millió forintot új gyermek születése esetén.
• Minden 2018. január 1-je után megszülető 3. és további gyermek után igényelhető, meglévők vagy 1. és 2. gyermekek után nem.
• 17 milliárdos kiadással számol a kormány jövőre (ez évi 17 ezer gyermeket jelentene), de ez felülről nyitott keretösszeg.
• A bankokkal egyeztették a lépést, ők ezt előtörlesztésként számolják el, előtörlesztési díjukat az állam fizeti.
• Azon gyermekek után is igényelhető, amelyek "még csak úton vannak" (a terhesség 12. hetétől) vagy örökbefogadottak.
• A támogatás a területileg illetékes járási hivataloknál igényelhető, ez keresi meg a bankot, amely előtörlesztési szándékként értelmezi a hivatal megkeresését.
• Házastársak, élettársak csak együttesen igényelhetik a kedvezményt, nekik a hitel fedezetét képező lakásban együttesen legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük.
• Ha együttes igénylés esetén az igénylők egyike nem adósa a jelzáloghitel-szerződésnek, az igénylőn kívül más adós a jelzáloghitel-szerződésben nem szerepelhet.
• Házastárs, élettárs vér szerinti vagy a kérelem benyújtását megelőzően örökbefogadott gyermeke, illetve jelzáloghitele után is igényelhető. Házastársak, illetve élettársak együttes igénylése esetén a velük közös háztartásban élő közös, valamint nem közös gyermekeket együttesen kell figyelembe venni a gyermekszám számítása során.
• A támogatás elsősorban a tőketartozás csökkentésére használható fel, ha pedig a tőketartozás már kisebb a támogatás összegénél, akkor (ide nem értve a késedelmi kamatot) a tőketartozás járulékai csökkenthetők vele. Ha ezek is "elfogynak", az 1 millió forintig fennálló különbözet nem vehető fel.
• Egy gyermek után csak egyszer vehető igénybe a támogatás, gyermeknek az igénylővel közös háztartásban élő gyermek minősül (kivéve, ha időközben nagykorúvá válik).
• Csak köztartozásmentes, illetve büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült igénylők vehetik fel. A feltételeket (a lakáshitelhez kapcsolódókat is) a járási hivatal ellenőrzi.
• A járási hivatal a kérelem elbírálásáért díjat és egyéb költséget az igénylő részére nem számíthat fel, a járási hivatal határozattal dönt a támogatásról.
• A járási hivatal a támogatásra jogosító feltételek fennállásáról és a támogatás összegéről a támogatást megállapító határozat megküldésével értesíti az igénylőt, valamint a támogatást megállapító határozatot annak véglegessé válását követő napon megküldi a pénzügyi intézmény részére.
• A pénzügyi intézmény a támogatást megállapító határozat beérkezését követő 4 napon belül egy összegben, előtörlesztésként a támogatott személy pénzügyi intézménynél vezetett hitelszámlájára teljesít.
• A pénzügyi intézmény az előtörlesztésért a támogatott személy terhére díjat és egyéb költséget nem számíthat fel.
• 10 napon belül a pénzügyi intézmény köteles változatlan futamidő mellett a támogatott személy havi törlesztőrészleteit újraszámolni és arról a támogatott személyt és a járási hivatalt értesíteni.
• Ugyanebben az értesítésben, illetve ezt követően évente legalább egyszer a pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kell a támogatott személyt arról, mekkora összegű támogatásban részesült, és hogy ezt a magyar kormány biztosította.
• A pénzügyi intézményt az általa jogszerűen folyósított támogatás összege után 1% költségtérítés illeti meg, amelyet a támogatással az előtörlesztési díjjal együtt számol el a központi költségvetéssel.

Forrás: Portfolio.hu

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Hitelprogram családi házak és társasházak energetikai korszerűsítésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására

2017.02.24-én tették közzé a 105,2 milliárdos "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" (GINOP-8.4.1/A-16) és a 9,41 milliárdos "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" (VEKOP-5.2.1-16) programok részleteit és 

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében igényelhető hitelprogram a lakóépületek energiahatékonyságának, valamint a lakóépületekhez kapcsolódó megújuló energiaforrás alkalmazásának növeléséhez biztosít forrást.

A legfontosabb tudnivalók

1. GINOP-8.4.1/A-16
- A hitelprogram keretösszege 105,2 milliárd forint, melyből 21853 lakóépület korszerűsítése valósulhat meg.
- A Közép-Magyarország régión kívüli, vidéki régióban megvalósuló projektek támogathatóak.

2. VEKOP-5.2.1-16
- A hitelprogram keretösszege 9,41 milliárd forint, melyből 2324 ezer lakóépület korszerűsítése valósulhat meg.
- A Közép-Magyarország régióban megvalósuló projektek támogathatóak.

Mindkét hitelprogramra vonatkozik
- A kölcsönt természetes személy, társasház és lakásszövetkezet igényelheti.
- A hitel igényelhető családi ház, lakóház, szabadon álló ház, sorház, ikerház, hétvégi ház, üdülőház, illetve társasházi vagy lakásszövetkezeti lakás korszerűsítésére.
- A kölcsön összege természetes személy esetén 500 ezer forinttól 10 millió forintig, míg társasház és lakásszövetkezet esetén lakásonként 500 ezertől 7 millió forintig terjedhet.

Támogatható tevékenységek

Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek esetén:
- fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nem nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek hőszigetelése,
- fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek (ajtó és ablak) cseréje / energiamegtakarítást eredményező korszerűsítése,
- az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítése,
- fűtési és/vagy használatimelegvíz-rendszerek korszerűsítése,
- hővisszanyerő berendezés korszerűsítése,
- meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása.

Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek esetén:
- napkollektoros rendszer telepítése,
- brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése,
- napelemes rendszer telepítése hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához,
- földhő-víz, víz-víz, levegő-víz hőszivattyú rendszerek alkalmazása fűtésre és/vagy hűtésre és/vagy használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre.

A legfontosabb könnyítések 2018.01-től

- természetes személy hiteligénylők esetében a biztosítéknyújtás értékhatára 2 millió forintról 5 millió forintra módosul. A módosítást követően természetes személy hiteligénylők esetében az 5 millió forint kölcsönösszeget el nem érő kölcsön esetén biztosíték adása nem kötelező. Az 5 millió forint kölcsönösszeget elérő, vagy azt meghaladó kölcsön esetén a biztosítéknyújtás kötelező, ennek részeként pedig a beruházás tárgyát képező ingatlant biztosítékként be kell vonni;
- beiktatásra kerül, hogy az energetikai szakértő részéről felmerült elszámolható költségek igazolása céljából az energetikai szakértő által kiállított számla benyújtása szükséges;
- beépítésre került a szállítói előleg igénybevételének lehetősége;
- készpénzfizetési számlák elfogadhatósága a kölcsönösszeg 50%-áig, de maximum 1,5 millió Ft-ig történhet;
- osztatlan közös tulajdonban lévő, több önálló használati egységet érintő Ingatlanon (pl. ikerház) történő beruházás finanszírozhatóságának feltételei változnak úgy, hogy amennyiben a beruházás a közös tulajdonban álló ingatlanon kizárólag saját tulajdoni hányadon valósul meg és műszakilag nem érinti a közös tulajdont, akkor nem szükséges minden tulajdonos hozzájárulása;
- a beruházás tárgyát képező ingatlan helyett más ingatlanbiztosíték nyújtása is elfogadható 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó kölcsönösszeg esetén;
- a megelőző jelzálogjog ranghelyek elfogadásának feltételei kiegészültek;
- az ingatlanbiztosíték fedezeti értékének meghatározását pontosították;
- a közüzemidíj-tartozás igazolására vonatkozó szabály módosításra kerül, melynek megfelelően a szolgáltatók által kiállított nullás igazolások helyett közüzemi számla és ennek pénzügyi teljesítését igazoló bizonylat fogadható el. Amennyiben a végső kedvezményezett nem ügyfele az adott közüzemi szolgáltatónak, úgy a végső kedvezményezett erre vonatkozó nyilatkozata elegendő, szemben a korábban szükséges közüzemi szolgáltató által kiállított igazolással;
- a megújuló energia felhasználását célzó beruházások esetében is a nettó elszámolható költségekre vonatkozóan kerül megállapításra a beruházások fajlagos költségének maximális mértéke összhangban az energiamegtakarítást eredményező beruházásokkal;
- pontosításra került, hogy az első folyósítás feltételeként a Végső Kedvezményezettnek a Kölcsönszerződés 1. számú mellékletében szereplő dokumentumokat szükséges benyújtania, nem minden, a kölcsönszerződés mellékletében szereplő dokumentumot;
- a hitelkérelmi nyomtatvány egyszerűbb és rövidebb lett.

Változások 2017.09.01-től

- az elvárt fedezettség mértékét csökkentették (2 millió forint kölcsönösszeget elérő, vagy azt meghaladó kölcsön esetén az elvárt fedezettség mértékét a tőkekitettség 70%-áról 50%-ára csökkentették),
- a korszerűsítés tárgyát képező ingatlan rendeltetésszerű használatát már nem kell már sem fűtési célú energiaszámlákkal igazolni,
- a lakástakarék-pénztári megtakarításokat a kölcsön elő- vagy végtörlesztésére is felhasználhatják már az ügyfelek.

A hitel további részletei

- A kamat 0%/év.
- A törlesztés esedékessége minden hónap 10. napja.
- A hitel futamideje a kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 20 év, amely az esetleges türelmi és rendelkezésre tartási idővel együtt értendő.
- A rendelkezésre tartási idő a kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 18 hónap.
- A türelmi idő a rendelkezésre tartási idő végétől számított maximum 12 hónap.

- A hitelprogram keretében 2017. április 24-től 2022. december 31-ig lehet hitelkérelmet benyújtani.

- Az önerő elvárt mértéke a projekt elszámolható költségének minimum 10%-a.
- A projekt fizikai befejezésének határideje a szerződéstől számított 12 hónap.
- A hitelkérelem csak az MFB Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló, megfelelő jogosítvánnyal rendelkező közvetítőhöz nyújtható be. 642 MFB ponton várják a kérelmeket.
- Az ingatlanon alapított jelzálog, fizetésiszámla-követelésen alapított óvadék és a követelésen alapított zálogjog, mint biztosítéki formák fogadhatók el.
- Társasház és lakásszövetkezet kölcsönfelvevő esetén a tőkekitettség legalább 20%-a az elvárt fedezettség mértéke.
- Amennyiben a hitelfelvevő a futamidő lejártakor betölti vagy már betöltötte a 75. életévét, adóstárs bevonása kötelező. Az ilyen adóstárs a futamidő lejáratakor a 75. életévét nem töltheti be.
- A hitelkérelem benyújtásának napját megelőzően megkezdett projekt is finanszírozható, de ebben az esetben a projektelőkészítési tevékenységekkel kapcsolatban a hitelkérelem benyújtásánál legfeljebb 180 nappal korábban kiállított számla fogadható el.

- A lakossági energetikai projektek finanszírozása két módon történhet: utófinanszírozással vagy szállítói finanszírozással.

Az utófinanszírozás azt jelenti, hogy a folyósítás utólag, a számla és annak kifizetését igazoló dokumentumok beküldését követően, a hitelfelvevő számlájára történik. A számlák elszámolására - a számlák egy csomagban történő benyújtásával - eredetileg legfeljebb két alkalommal volt lehetőség, legfeljebb összesen a kölcsön 50%-a erejéig. Készpénzfizetési számla csak kisösszegű (nettó 300 ezer Ft alatti) kifizetések esetén, utófinanszírozás keretében szolgálhatott eredetileg a folyósítás alapjául.

A finanszírozás másik formája a szállítói finanszírozás. Ebben az esetben a folyósítás a számla benyújtását követően, közvetlenül a szállító számlájára történik. Így a hitelfelvevőnek nem kell előre kifizetnie a számlákat.

- A kölcsönt kizárólag a hitelkérelmi nyomtatvány kitöltésével és a kötelezően előírt mellékletek csatolásával lehet igényelni. A csatolandó mellékletek közül a leglényegesebbről: energetikai tanúsítványról korábbi cikkünkben számoltunk be.

Forrás: Portfolio

A pályázatok részletei:

VEKOP-5.2.1-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel

GINOP-8.4.1/A-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel

További információ az mfbpont.hu oldalon.

 

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

1.10 Otthon Melege program

Datetime: 2017. február 27., hétfő 11:28

Jelenleg nincsen pályázható támogatás az Otthon Melege programban

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Az új lakásokra vonatkozó 5%-os áfa többlakásos ingatlanok értékesítése esetén lakásonként 150 nm, egylakásos lakóingatlanoknál pedig 300 nm hasznos alapterületig vehető igénybe.

2015. december 14-én a Nemzetgazdasági Miniszter benyújtotta az erről rendelkező T/8196. számú törvényjavaslatot az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról. A javaslatot december 15-én már el is fogadta az Országgyűlés, illetve a törvény a Magyar Közlöny 197. számában jelent meg. Ennek értelmében módosult az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint a 2015. évi CCXII. törvény 2. melléklete. Az új lakás fogalmának jelenlegi értelmezése a 2007. évi CXXVII. áfatörvény szerint 2016.07.16. és 2019.12.31 között hatályos.

A kedvezményes 5%-os adómértéket az új szociálpolitikai célú lakóingatlanok értékesítésére 2016. január 1-jétől 2019. december 31-ig bezárólag lehet alkalmazni, azt követően hatályát veszíti a rendelkezés. A 2006/112/EK tanácsi irányelv értelmében a tagállamok kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak a szociálpolitika keretében biztosított lakásra, lakásépítésre.

A 2018.11.13-i módosítás szerint a kedvezményes adómérték a változtatást követően az ingatlan legkésőbb 2023. december 31-én történő étékesítéséig alkalmazható, ha 2018 november 1-jéig rendelkezett építési engedéllyel.

A módosítás a szociálpolitikai célú lakást többlakásos lakóingatlan esetében a 150 nm hasznos összes alapterületet meg nem haladó lakásként, míg egylakásos családi házak esetében 300 nm hasznos összes alapterületet meg nem haladó lakásként határozza meg. A szabályozás ettől több kitételt nem ad meg, azaz például nem kell figyelni olyan speciális szabályokra, mint a családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételénél. Azt sem kell figyelni, hogy az alapterület és a lakásba költözők száma arányban van-e egymással, valamint arról sem kellene nyilatkoztatni a vevőt, hogy van-e már ingatlan a tulajdonában.

Tekintettel arra, hogy az áfaszabályok értelmében főszabályként az új ingatlant terheli áfa fizetési kötelezettség, a kedvezményes adómérték a szociálpolitikai célnak megfelelő új ingatlan értékesítésére vonatkozik. Az áfaszabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt még, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

Az 5%-os kedvezményes adómértéket a 2016. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletek esetén kell alkalmazni. A szabályozás alkalmazásánál figyelni kell majd arra, hogy az értékesítések áfatörvény szerinti teljesítési időpontját kell majd figyelembe venni, amelyet egészen pontosan az adásvételi szerződés határoz majd meg.

Mire igen, mire nem

Az építési telek nem tartozik az – Áfa tv. 3. számú melléklet I. részének 50-51. pontjaiban – 5 százalékos adómérték alá sorolt ingatlanok körébe, így értékesítését az Áfa tv. 82. § (1) bekezdése szerint 27 százalékos mértékű áfa terheli.

Az építéshez felhasznált anyag sem szerepel az Áfa tv. 3. számú mellékletében, így annak értékesítésére sem alkalmazható 5 százalékos adómérték.

Kedvezményes adómérték kizárólag olyan építési-szerelési szolgáltatás esetén alkalmazható, amely az Áfa tv. 10. § d) pontja alapján termékértékesítésnek minősül. A hivatkozott jogszabályhely alapján a következő eset minősül termékértékesítésnek: „az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre”. Tekintve, hogy önmagában például a burkolási szolgáltatás vagy szigetelési szolgáltatás eredményeként nem valósul meg az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ingatlan átadás, azokra a kedvezményes adókulcs nem alkalmazható.

Ha a telek az épülő egylakásos ingatlannal együtt az építési vállalkozó tulajdonában van és az értékesítésre építés közben, félkész állapotban kerül sor – amennyiben az építés kapcsán rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztottan az értékesített ingatlan olyan félkész, egylakásos lakóingatlannak minősül, amelynek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert –, az áfatörvény alapján az értékesítést 5 %-os mértékű adó terheli.

A kedvezményes adómérték csak lakóingatlan értékesítés esetén alkalmazható. Az Áfa tv. 259. § 12. pontjában meghatározott fogalomnak megfelelően az Áfa tv. alkalmazásában a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan tekintendő lakóingatlannak. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

Előzőeknek megfelelően az Áfa tv. alkalmazásában a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület nem minősül lakóingatlannak, így azok értékesítésére nem alkalmazható kedvezményes adómérték. Amennyiben az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50. vagy 51. pontjában foglaltaknak megfelelő lakóingatlan értékesítésével egyidejűleg ezen helyiségek értékesítése is megvalósul, akkor a feleknek az ingatlan vételárát – a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás elvét szem előtt tartva – meg kell osztaniuk. A lakás-értékesítés adóalapjára 5 százalékos, az egyéb helyiség adóalapjára 27 százalékos adómérték alkalmazásával számítandó fel az adó.

Az "összes hasznos alapterület" fogalmát az úgynevezett OTÉK értelmező rendelkezései alapján kell megítélni, amely következtében a pince és a beépített tetőtér területe is egyértelműen bekerült az ingatlan hasznos alapterületébe, feltéve, ha azok belmagassága eléri az 1,90 métert.

A Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása szerint az "épületszerkezettel közrefogott tér" fogalmába és ezáltal az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik - függetlenül attól, hogy ezen épületrészeknél a belmagasság nem is kimondottan értelmezhető. Ez, függően természetesen az építendő lakás szerkezetétől, jelentősen leszűkítette az 5 százalékos áfamérték igénybe vételi lehetőségét.
Ugyan ez az állásfoglalás jogilag sem az adóhatóságra, sem az adózókra nem kötelező, várható, hogy a kedvezményes áfamértéket az adóhatóság ez alapján fogja majd megítélni. Az útmutatást érdemes tehát komolyan venni, ellenkező esetben ugyanis már jóval a kérdéses lakások felépülte, értékesítése után derülhet ki az, hogy azt mégsem 5 százalékos, hanem 27 százalékos áfa terhelte. Ez főként azokat a lakásokat érintheti, ahol pince vagy terasz található, ezek ugyanis akár jelentősen is megdobhatják az alapterületet.

Hogyan kerüljük el a bírságot?

Abban az esetben, ha az adóhatóság utóbb állapítja meg, hogy 5 százalék helyett 27 százaléknyi áfát kellett volna fizetni, akkor az adóhatóság az áfakülönbözetet, bírsággal növelten, az eladótól fogja követelni.

Vannak azonban olyan szerződések is a piacon, amelyek a mindenkor irányadó áfamértéket hárítják át a vevőre. Ilyen esetben még akár az is előfordulhat, hogy az eladó jogosan követeli majd az áfakülönbözetet a vevőjétől. Mindenkinek, de különösen a még csak tervezési fázisban lévő projektek gazdáinak érdemes tehát végiggondolni, hogy az állásfoglalás miatt kell-e esetleg módosítani a meglévő terveken.

A kedvezményes adómérték – az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50. és 51. pontjában, valamint 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontjában foglaltakat figyelembe véve – nem alkalmazható olyan lakóingatlan értékesítése esetén, amely lakóingatlan használatbavételi engedélye az értékesítés időpontjában már legalább két éve jogerőre emelkedett (úgynevezett régi lakóingatlan). A régi lakóingatlan értékesítése az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja értelmében adómentes. Amennyiben az értékesítő adóalany él az Áfa tv. 88. §-ában foglalt választási lehetőségével, és a régi lakóingatlan értékesítésére adófizetési kötelezettséget választ, úgy azt az Áfa tv. 88. § (2) bekezdése értelmében 27 százalékos adómérték terheli.

Forrás: Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló 2007. évi CXXVII. törvény

Az új lakásokra vonatkozó kedvezményes adózással kapcsolatos kérdésekkel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz lehet fordulni.

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

1.8 Nemzeti otthonteremtési közösség (nok)

Datetime: 2016. június 24., péntek 10:52

Kizárólag új lakás vásárlására fordíthatják a nemzeti otthonteremtési közösségeknél elhelyezett megtakarításaikat a közösségek tagjai.

A június 7-i (78. szám) Magyar Közlönyben jelent meg a 115/2016 (VI.6.) kormányrendelet a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló 2016. évi XV. törvény végrehajtásának szabályairól: rögzíti az engedélyezési szabályokat, a nyilvántartásba vételt, a közösségek gazdálkodását, a tagtoborzás és a megszűnés körülményeit.

A legfontosabb tudnivalók a nokról:

  • A közösség 10-15 éven keresztül működik, ezen időszak alatt minden tagnak lakáshoz kell jutnia. Ezen idő alatt egyenletes összegű rendszeres, illetve rendkívüli befizetésekkel is lehet takarékoskodni, amit előre kell meghatározni a szervező céggel kötött szerződésben. A rendszeres befizetések összege nem változik a futamidő alatt.
  • A lakás tervezett értékének maximumát előre meg kell határozni, és ehhez igazodik a befizetendő összeg. Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet. Ha a tag a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie. Arra is van lehetőség, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag meglévő lakását megvegye, beszámítsa.
  • Bizonyos rendszerességgel megrendezett kiválasztások (licit vagy sorsolás) során dől el, ki mikor jut új lakáshoz a közösség összes tagjának befizetéséből. Licit során az jut lakásfinanszírozáshoz, aki nagyobb (már befizetett) önerővel rendelkezik, a tagok közötti sorsolásra pedig akkor kerül sor, ha a licit nem állít fel egyértelmű sorrendet. A lakáshoz jutás időpontja tehát vagy a többi tag előre nem látható magatartásától, vagy a szerencsétől függ.
  • A lakást csak akkor lehet megvásárolni, ha a nok-tag az előre meghatározott maximális vételár 20%-ának megfelelő önerővel már rendelkezik.
  • A nok a befizetett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással, illetve licit útján kiválasztott tagnak a több mint 10 éves futamidő alatt. Így a szerencsések lényegében kamatmentes kölcsönt kapnak az új lakás megvásárlásához, amelyhez nem szükséges feltétlenül önerő sem.
  • Az állam 30%-os befizetésarányos állami támogatást nyújt a befizetésekre, amelynek maximuma havi 25 ezer, azaz évente 300 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 1 millió forintot érdemes évente befizetni, hogy a maximális támogatást ki lehessen használni. A közösség élettartama során mindvégig mindenkinek akkora befizetést kell teljesítenie, amennyi a lakás előre meghatározott maximális vételára.
  • Nokos befizetést csak az igazolt jövedelem 50 százalékáig lehet vállalni, ezt a tagok fizetőképességének ellenőrzése garantálja. Ha valaki nem fizet, 20 százalékos csökkentést kérhet, de ha így is képtelen fizetni, kizárhatják a közösségből.
  • Ha egy tag nem új lakás vásárlásához (más célra) kívánja felvenni itt elhelyezett pénzét, akkor meg kell várnia a közösség megszűnését.
  • Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) nem védi a noknál elhelyezett megtakarításokat. Az MNB fogja felügyelni a nokok és az őket szervező cégek működését.

A közösség működése

  • Nokot legalább 120 tag toborzásával lehet létrehozni. A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza.
  • A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart.
  • A közösséget szervező cég működtetheti és az kezelheti annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint (szemben a lakástakarék alapításához szükséges 2 milliárddal). Egy szervező több közösséget is működtethet.
  • A tagok szervezési díjat fizetnek a cégnek. Szervezési díjként a szerződéses összeg 1 ezrelékét is elkérhetik a tagoktól a szervező cégek havonta. Mivel a szerződéses összeg, amelyből a lakás sorsolás vagy licit révén megvásárolható, 10-40 millió forint között szóródhat, a szervezési díj havi 10-40 ezer forintra is rúghat.
  • A szervező cég befizetések elindításához és a lakásfinanszírozás igényléséhez is fizetőképességi felmérést végez.
  • A közösség kamatot nem fizet és nem szed.
  • A szervező felméri a rendelkezésére álló forrásokat, a szerződéses feltételeket, valamint az előtakarékosság meghatározott mértékét teljesítő tagokat, és a szabályzata szerinti rendszerességgel nyilvános kiválasztást tart. Itt választják ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Nyilvános kiválasztás a licit és a sorsolás, a szervező bármelyik vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.
  • Az állami támogatás csak akkor jár, ha "megbízható szervező" szervezte az adott nokot megbízható szervezőnek az a cég minősül, amely legalább 2 éve fogyasztói csoportot működtető cégként adatot szolgáltatott az MNB-nek, és legalább 1000 lakóingatlan adásvételében már közreműködött,
  • A nokban benne maradó, lakáscélra fel nem használt összegek (befizetésarányosan) csak akkor vehetők fel a közösség vagyonából, amikor a közösség megszűnik. Aki időközben meggondolja magát, és kilépne a közösségből, csak akkor jut hozzá a pénzéhez, amikor a közösség teljes, 10-15 éves élettartama lejár.
Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Lakásügyi konszenzus

Datetime: 2016. február 25., csütörtök 00:00

A TLE megkereste mind az öt parlamenti párt frakcióját, közülük a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP nevezte meg lakásügyi szakpolitikusát. A Jobbik, az LMP és az MSZP szakpolitikusai el is kezdték a szakmai egyeztetést az otthonteremtés, a lakásépítések, lakásfelújítások, bérlakásépítések témakörében.

 

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.

A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

A lakásépítések számának növeléséhez ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.

A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.

Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

2016.02.26.

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

1.3.2 CSOK használt lakás vásárláshoz vagy bővítéséhez

Datetime: 2016. február 25., csütörtök 14:31

1. Lakáscélok
2. Ki igényelheti a kedvezményt?
3. Ki után vehető igénybe a kedvezmény?
4. Ki minősül gyermeknek?
5. Mitől függ a kedvezmény mértéke?
6. Mennyi a kedvezmény összege?
7. A szerződés megkötését követően született gyermek utáni kedvezmény
8. Hogyan folyósítják a kedvezményt?
9. A CSOK igényléséhez szükséges dokumentumok
10. Milyen értékben kell számlákat benyújtani?
11. Hová kell benyújtani a CSOK megállapítására vonatkozó kérelmet?
12. Határidők
13. Mikor kell visszafizetni a támogatást?
14. Többletingatlan-tulajdon
15. Egyéb tudnivalók

1. Lakáscélok
Vissza nem térítendő állami támogatás az alábbi lakáscélokra igényelhető:
- használt lakás vásárlása
- meglévő lakás bővítése

A lakás bővítésének minősül
- a lakás hasznos alapterületének megnövelése legalább egy lakószobával,
- emeletráépítés vagy tetőtér-beépítés, amennyiben ezzel nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.

A meglévő épület átalakítása nem minősül bővítésnek.
A bővítéssel a lakhatási körülményeknek javulniuk kell, és a lakásnak meg kell felelnie a meghatározott minimális hasznos alapterület követelményeinek.

A támogatást elbíráló hitelintézet helyszíni szemlét végezhet, hogy megállapítsa: megfelel-e a családi létszámnak és az elvárt lakáskörülményeknek az ingatlan.

A csokkal érintett lakás jogszabályban meghatározott minimális hasznos alapterülete:

Támogatás céljaA támogatásra jogosult gyermek(ek) és a vállalt gyermek(ek) együttes számaA lakás hasznos alapterülete
Használt lakás vásárlása vagy bővítése1minimum 40 nm
2minimum 50 nm
3minimum 60 nm
4 vagy többminimum 70 nm

Hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet szerint a következő helyiségek alapterületének összegéből adódik ki: előszoba/közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha/étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra/tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiségek, kivéve a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség.
A hasznos alapterület kiszámításánál az igénylővel közös háztartásban élő és vállalt gyermeket figyelembe kell venni, azokat is akik után már korábban felvettek lakáscélú támogatást vagy megelőlegező kölcsönt.

2. Ki igényelheti a kedvezményt?
a) a magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
c) a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással,
d) a hontalan jogállással, vagy
e) menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

Házastársak és élettársak csak együttesen igényelheti a támogatást.

További feltételek:
• büntetlen előélet, amelyet erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni,
• az igénylőnek köztartozásmentes adózónak kell lennie,
• igénylőknek – házastársak esetén legalább az egyiküknek – társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezniük, mely minimum három gyermek és új ingatlan esetén két év, minden más esetben 180 nap visszamenőleg,
• kizáró ok, ha valaki az igénylést megelőző öt évben már vett igénybe lakáscélú állami támogatást, vagy támogatott hitelt, és annak szabályait megsértette, ami miatt vissza kellett fizetnie a támogatást.

3. Ki után vehető igénybe a kedvezmény?
A kedvezményre jogosult igénylő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző
a) közös, előző kapcsolatból született saját, de közösen nevelt és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
b) gyámsága alatt álló (amennyiben a gyermek szülei meghaltak), legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek után, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a családok otthonteremtési kedvezményét visszafizeti, vagy
c) a fiatal házaspár (egyik fél sem töltötte be a 40. életévet) - a meglévő gyermekei számától függetlenül - legfeljebb kettő születendő gyermek vállalásához.

A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év.

Ha meglévő gyermekek után igényelik a támogatást, nincs életkori korlát, illetve egyedülállók és élettársi kapcsolatban élők is kérhető. Ha viszont születendő gyermekre szeretnék kérvényezni, akkor házastársi kapcsolat szükséges, és a felek egyike sem töltheti be az igénylés időpontjában 40. életévét.

A támogatás azoknak is jár, akik egyedül nevelnek legalább három gyermeket, az örökbe fogadott gyermek is saját gyermeknek minősül.

Az örökbeadási folyamat (miután megállapították, hogy örökbe fogadhat a pár) 2 évvel meghosszabbítja a teljesítési határidőt, folyamatban lévő terhesség esetén pedig a születésig meghosszabbodik a vállalás teljesítésére kapott határidő.

Azokat a gyermekeket is figyelembe lehet venni a kedvezmény összegének megállapításánál (beleszámítanak a gyermekszámba), akik után korábban már igénybe vett csokot (ill. a korábbi lakásépítési támogatást vagy "szocpol"-t) a család, azzal, hogy a korábban kapott támogatás összegét a kedvezményből le kell vonni.

A korábbi, bentlakásra tett vállalás teljesítésének számít az új CSOK-nál tett vállalás teljesítése.

4. Ki minősül gyermeknek?

a) a magzat vagy ikermagzat a terhesség betöltött 12. hetét követően, valamint
b) aki az igénylő eltartottja, de nem töltötte be a 25. életévét vagy 25. életévét betöltötte, de legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy.

A megváltozott munkaképességű gyermekre később is igénybe vehető, ha ez az állapot már legalább egy éve tart vagy egy év alatt várhatóan nem szűnik meg.

A CSOK csak az igénylővel közös háztartásban élő, illetve vele együttköltöző gyermek után egy alkalommal vehető igénybe. Azt a gyereket, akire már vettek igénybe szocpolt vagy CSOK-ot, nem lehet figyelembe venni a támogatási táblázatban szereplő összegek számítása során.

Kikötés, hogy a gyermek az igénylőkkel együtt költözzön velük az új ingatlanba, és ott lakjon legalább nagykorúságáig.

5. Mitől függ a kedvezmény mértéke?

A meglévő és a vállalt gyermekek együttes számától.
Minden esetben az összes meglévő vagy vállalt gyermek után járó támogatási összeg és a már felvett támogatás különbözete vehető igénybe
A korábbi felső négyzetméterkorlátokat és az energiahatékonysági feltételeket eltörölték.

6. Mennyi a kedvezmény összege?

Meglévő vagy vállalt gyermekek számaHasznált lakás vásárlására vagy lakásbővítésre

1

600 000 Ft
21 430 000 Ft
32 220 000 Ft
4 vagy több2 750 000 Ft

Élettársak esetében: ha nem közös gyermekeik után igénylik a CSOK-ot, akkor mindkét fél esetében külön kell kiszámolni, saját gyermekei után melyik fél mekkora összegre lenne jogosult, és e kettő közül a magasabb összeget vehetik fel. Ha közös gyermekük is van, akkor őt e számítás során csak egyik szülőnél vehetik figyelembe.

Bővítés esetén a támogatás nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50 %-át.

7. A szerződés megkötését követően született gyermek utáni kedvezmény
A családok otthonteremtési kedvezménye a később született gyermek után is igénybe vehető, melynek összege gyermekenként 400 ezer Ft. Lakásbővítés esetén az összeg nem haladhatja meg a bekerülési költséget (ld. 10. pont).

A később született gyermeke után ismételten igényelt a támogatás a korábban felvett lakáshitel törlesztésére fordítható.
Amennyiben az igénylés a használt lakásra igényelhető támogatás határidején belül történik (ld. 12. pont), a támogatás a bekerülési költség megfizetésére is felhasználható.

8. Hogyan folyósítják a családok otthonteremtési kedvezményét?
Bővítés esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan és a családok otthonteremtési kedvezményének utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadását követően történik a folyósítás.
Használt lakás vásárlása esetén egy összegben történik a folyósítás.
Amennyiben valaki az önerőn és a CSOK-on felül banki kölcsönt vesz fel azért, hogy lakást vásároljon, akkor a hitelt a CSOK előtt kell megkapnia. Tehát, a banki kölcsönnek már az ügyfélnél kell lennie, a pozitív hitelbírálat nem elegendő.
A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezményén és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét - önerő - már felhasználta.

9. A CSOK igényléséhez szükséges dokumentumok
Igazolni kell, hogy az igénylő nem tartozik az államnak
A támogatást igénylők egyikének sem lehet az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.
Az igénylő élettársak vagy házastársak közül mindkét fél szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a CSOK iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál (NAV) nincs nyilvántartott köztartozása.
A köztartozás-mentességről szóló nemleges együttes adóigazolást a NAV állítja ki. Az igazolás kiállítása iránti kérelem (IGAZOL elnevezésű összesített nyomtatvány) bármely adóigazgatóság ügyfélszolgálatán benyújtható személyesen, elküldhető postai úton vagy ügyfélkapun keresztül elektronikusan. Az igazolás kiadásának határideje 6 nap. Az elkészült igazolást elektronikus úton vagy postán kérhetik az adózók, illetőleg az adóhatóságtól kapott értesítést követően az személyesen is átvehető az adózó által megjelölt ügyfélszolgálati helyen.
Az elektronikus NAV jövedelemigazolás abban az esetben fogadható el, ha az ügyfél a NAV-tól kapott e-mailt (amely az igazolást tartalmazza) továbbítja a banki ügyintéző részére.
Fontos! Az elektronikus úton kiadott adóhatósági igazolás kizárólag elektronikus formában hiteles, kinyomtatva nem érvényes!

OEP-igazolás
Az igénylő a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítási nyilvántartásában biztosítottként szerepel.
A benyújtás napját megelőző 180 napos időtartamnak jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie (közfoglalkoztatás nem érthető bele).

Külföldi biztosítási időszak is elfogadható.
Külföldön szerzett biztosítási jogviszony esetén fontos, hogy a kérelmezőnek haza kell költöznie abba az ingatlanba, amelyre a kedvezményt igénybe vette, és legalább 10 évig benne kell laknia.

Az igazolást a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szervei állítják ki, a kérelem benyújtását követő 3 munkanapon belül. Az igénylőlap az OEP weboldalán érhető el, melyet – számítógéppel vagy kézzel – kitöltve a fővárosi/megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró főosztályához kell benyújtani. A kérelmi nyomtatvány, illetve a szükséges információk itt érhetők el:
Az OEP jelenlegi gyakorlata szerint nem állítanak ki igazolást: 
   nyugdíjas,
    közmunkát ellátó,
   szociális segélyen élő,
   GYES/GYED-en lévő személy részére.

Erkölcsi bizonyítvány
Az igénylőnek és házastársának erkölcsi bizonyítvány bemutatásával igazolnia kell, hogy a Rendeletben meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetőjogi felelősségét a bíróság a bűncselekmény miatt nem állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a bíróság megállapította, de a CSOK igénylésének időpontjában az igénylő és házastársa e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.

10. Számlabenyújtási kötelezettség
A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a hitelintézet részére bemutatja az építési munkák esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség 70%-áról, illetve ha az igénybevett támogatás összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (továbbiakban: számla). Új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő teljes vételárról kiállított számlát.

Használt lakás vásárlása esetén be kell mutatni az igénylő nevére kiállított, az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról szóló, számlákat.

Bővítés esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségek legalább 70 százalékát számlákkal kell igazolni. A hitelintézet csak olyan számlát fogad el, amelyet a támogatási kérelem benyújtását követően állítottak ki.

Ha bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, a számlabenyújtási kötelezettség a felelős műszaki vezető által igazolt érétkéig csökkenthető, de e csökkentés mértéke nem haladhatja meg a bekerülési költség 70%-ának megfelelő számlabenyújtási kötelezettség 20%-át, azaz a bekerülési költség 56%-ról kell számlát felmutatni.

Lényeges, hogy csak olyan vállalkozás állíthatja ki a számlát, amelynek ezt a jogát az adóhatóság is elismeri.

Milyen bekerülési költségekre igényelhető a támogatás?

Beleszámít a bekerülési költségbe minden, amit kifejezetten az építkezés során hoz létre a kivitelező, és a lakáshoz kapcsolódik vagy annak lakhatóságát biztosítja:
• a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló, valamint tároló helyiségeinek építési költsége, kivéve a különálló épületben létesített tüzelőanyag-tárolót és lomkamrát,
• a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,
• a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
• a bővítéshez érdekében felmerült építménybontási költségek.

Nem bekerülési költség:
• beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyak, pl. napkollektor, napelem, geotermikus fűtés és melegvíz, saját udvari szélerőmű vagy kútfúrás bekerülési költsége.

11. Hova kell benyújtani a kedvezmény megállapítására vonatkozó kérelmet?
A CSOK iránti kérelmet és mellékleteit – jogszabályban meghatározott szerződéssel rendelkező – hitelintézethez (kereskedelmi bankok, jelzáloghitel intézetek, takarékszövetkezetek) kell benyújtani.
A támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy új lakás építése esetén, hogy a benyújtott, bekerülési költséget tartalmazó építési költségvetést a hitelintézet elfogadja.

Az igénylőtől a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásáért a támogatás összegének 1,5%-át, de legfeljebb 30 ezer forintot kérhetnek. Ha hitel felvételére is sor kerül, ennek díjai magasabbak is lehetnek, ezt nem szabályozza a rendelet.
Az igénylések elbírálásának átfutási ideje legfeljebb 30 nap lehet.

12. Határidők
A családok otthonteremtési kedvezményét használt lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napos határidőn belül, esetén a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtását követően megkezdett bővítési munkálatokra lehet igényelni.

A 2016.01.01-jén vagy azt követően, de 2016.02.11-ét megelőzően benyújtott, még el nem bírált támogatási kérelmeket a most hatályos rendelet szabályai szerint kell elbírálni, ha az az igénylőre kedvezőbb.

13. Mikor kell visszafizetni a támogatást?
- Amikor – sértve a támogatási szerződést -, eladja vagy lebontja valaki a lakást,
- a család a bővítési szándékától eláll,
- a bővítési munkákat a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül, de legfeljebb a bővítés megkezdésétől számított 5 éven belül nem fejezi be, és azt hatóságilag nem igazolja,
- ha a támogatásnál figyelembe vett gyermek elköltözik a lakásból,
- ha harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot kap, illetve
- ha nem lakáscélra használják az ingatlant a támogatottak. Ilyen esetekben a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelve vissza kell fizetni a támogatást,
- ha az előírt határidőn belül nem sikerül teljesíteni a gyermekszámra tett vállalást.
- Bizonyos esetekben, ha a tulajdonviszonyokat nem a szerződésben kikötött módon intézik, válás vagy a párkapcsolat felbomlása is hasonló következményekkel jár.

Mennyi kell visszafizetni?
A meg nem született gyermekszámra eső támogatási összeget a határidő lejártát követő 60 napon belül vissza kell fizetni alapesetben a Ptk. szerinti késedelmi kamattal (az egyenlő a jegybanki alapkamattal) növelten.
Amennyiben nem a meddőség miatt nem születnek gyerekek és örökbefogadás sem történik, a Polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamat ötszörösével kell visszafizetni a 10 milliós támogatások esetében. A késedelmi kamat alapja a jegybanki alapkamattal egyezik meg, ennek az ötszörösével kell számolni a CSOK-nál. Késedelmi kamat esetében a kamatos kamatszámítás helyett egyszerű, lineáris kamatszámítást kell alkalmazni.

Méltányosság, halasztás
A gyermekvállalást teljesítettnek tekinthetik:
• a házastársak egyike meghal,
• a házastársak az egyikük megváltozott munkaképessége miatt nem vállalják a gyereket,
• a gyerek a terhesség 24. betöltött hetét követően halva születik,
• az első gyerek – külön rendeletekben meghatározott – fogyatékossággal születik.

Ezek az esetek az új rendelet "különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősülnek a kamatfizetési kötelezettség teljesítésének elhalasztása tekintetében különösen". Ide tartozik az egyszeri lombikprogram (már nem kell ötször próbálkozni) vagy a férj spermiogramm alapján bebizonyosodó meddősége is, amelyeknél eddig úgy volt, hogy sikertelenség esetén a tőkeösszeget kell "csak" visszafizetni, késedelmi kamat nélkül.

Ugyancsak ide tartozik az a helyzet, ha a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené.

Ezekben a "különös méltánylást érdemlő helyzetekben" a kormányhivatal 5 éves időtartamra elhalaszthatja a visszafizetési kötelezettség teljesítését, és az ő döntésére van bízva, hogy ezt követően méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedi-e. Erre csak akkor kerülhet sor, ha "a támogatott személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a - halasztott - fizetési kötelezettség teljesítését lehetővé teszi."

Válás esetén, ha a támogatásból (is) vásárolt ingatlan az egyik szülőnél marad, akkor nem kell visszafizetni a támogatást. Ha viszont az ingatlan egyik szülő tulajdonában sem marad (mert például a válás miatt el kell adni, hogy a vagyont elosszák), akkor a támogatást vissza kell fizetni, méghozzá olyan arányban, ahogyan az elvált szülők a vagyonból részesültek.

14. Többletingatlan-tulajdon

Használt lakásra felvett támogatásnál az igénylő – lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás, valamint lakásbővítés esetén a bővíteni kívánt lakás kivételével – más lakásban legfeljebb 50 %-os tulajdoni hányaddal rendelkezhet. Ez alól kivétel, ha haszonélvezeti jog van a meglévő lakáson.

Az igénylőnek emellett vállalnia kell, hogy a vételár (vagy bővítés esetén a bekerülési költség) kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának az eladási árát, amit viszont csökkenteni lehet
- az értékesítést követően vásárolt ingatlan vételárával,
- a lakástulajdont terhelő, eladási árból visszafizetett munkáltatói vagy önkormányzati támogatással,
- lakásépítésre vagy -vásárlásra (nem hitelkiváltásra!) felvett kölcsön végtörlesztésének összegével (annyival, amennyit az eladási árból törlesztettek ebből),
- a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalél és
- az adásvétel miatt megfizetett közteher összegével.

Továbbra is él az a lehetőség, hogy a támogatást egy másik lakásra átvigyük, vagyis ha egy kincstári letéti számlára befizetjük a felvett támogatás összegét, akkor építési szándék esetén 3 évre, vásárlási szándék esetében pedig 1 évre felfüggeszti a kormányhivatal a visszafizetési kötelezettségünket, ami a lakásból való kiköltözés, illetve annak eladása miatt elvileg terhelne minket.
Ha a támogatást használt lakásra akarjuk átvinni, akkor azt csak 5 év után lehet megtenni.

15. Egyéb tudnivalók
 A CSOK-ot csak egyszer lehet igénybe venni.

 A CSOK-kal érintett lakásra 10 évig a magyar állam javára jelzálogjogot, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. A kedvezménnyel érintett lakást ezen időszak alatt haszonélvezet vagy használati jog nem terhelheti. Ez alól kivétel, ha az új lakásban harmadik személy öröklés révén szerez tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot, illetve közérdekű használati jog keletkezik rajta.
A 10 év az adásvételi szerződés megkötésével, utólag született gyermek után igényelt CSOk esetén az támogatási szerződés megkötésével, bővítés esetén a munkálatok megkezdésétől indul.

 Amíg a jelzálog él, a lakásra lakásbiztosítást kell kötni, amelynek elvárt tartalmáról a támogatási szerződés aláírásakor tájékoztatják a CSOK-ban részesülőket.

 Az igénylő szülőknek és a gyerekeknek be kell költözniük az ingatlanba, és 10 évig életvitelszerűen benne kell lakniuk, de vannak kivételek.

Nem minősül a 10 éves bentlakási kötelezettség megszegésének, ha
- a gyermek a tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a CSOK-os lakásban lakik,
- a szülőt vagy a gyermeket tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
- a szülő vagy a gyermek munkavállalás miatt indokoltan legfeljebb öt évig más településen tartózkodik,
- a szülő és a gyermek a szülő foglalkoztatási jogviszonya miatt köteles a foglalkoztató által biztosított szolgálati lakásban lakni,
- a szülő vagy a gyermek közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik,
- bizonyos okokból a szülő szabadságvesztés büntetését tölti,
- a nagykorú gyermek elköltözik,
- a kiskorú gyermek a nagykorúvá válását követően elköltözik.

A korábban igénybe vett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű bentlakási kötelezettséget a hatályos rendelet szerinti csokkal érintett új lakásban kell teljesíteni.

 A kedvezmény folyósítását követően 90 napon belül érvényes lakcímkártyával kell igazolni, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakását a kérelem benyújtásakor vállalták.

 Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlannyilvántartásban tulajdonjoggal kell rendelkeznie a kedvezménnyel érintett lakásban. Vásárlás esetén együttesen 100 %-os, bővítés esetén legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük a csokkal érintett ingatlanban. Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén, ha a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga áll fenn, az előbbi feltételt teljesítettnek kell tekinteni. Ebben a jogosultságot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt, a támogatott személy részére a lakás teljes területének használatára jogosító használati megosztási megállapodással kell igazolni.

 A támogatások igénybevételének jogszerűségét a kormányhivatalok ellenőrzik. Kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatalt tekintjük, vagyis Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén ez Budapest Főváros Kormányhivatala.

Ennek értelmében, azokban az esetekben, amikor a CSOK tárgya Pest megyében található ingatlan, az Ügyfeleknek Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának Lakástámogatási Osztályával kell felvenniük a kapcsolatot (tehát nem a Pest Megyei Kormányhivatallal).
Elérhetőségeik:
• cím: 1139 Budapest, Váci út 71.
• ügyfélszolgálati telefonszámok: 06(1)488-9348; 06(1)488-9350
• e-mail: lakastamogatas@bfkh.gov.hu
• ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8:30-15:30

Az Ügyfeleknek az alábbi esetekben lehet segítségére nevezett hatóság:
• igazolás kiadása arról, hogy korábban nem vett igénybe megelőlegező kölcsönt,
• korábbi támogatás esetén igazolás kiadása arról, hogy az állam részére bejegyzett jelzálogjog (és a hozzá kapcsolódó tilalom) törölhető,
• Családok Otthonteremtési Kedvezményével kapcsolatos tájékoztatás,
• elutasított kérelmek esetén fellebbezés.

Az új lakás vásárlásához és lakásépítéshez kapcsolódó lakáscélú támogatásra vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket 16/2016. (II.10.) Kormányrendelet tartalmazza.

A legrissebb módosítások: 273/2016.(IX.15.) Korm rendelet a családi otthonteremtési kedvezmánnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Nyílt levélben kerestük meg az összes parlamenti párt frakcióját még 2015-ben, és arra kértük őket, hogy jelöljék meg lakásüggyel – lakásfelújításokkal, lakásépítésekkel – foglalkozó szakpolitikusukat.

Az országnak évtizedek óta nincsen lakásépítési, lakásfelújítási koncepciója. A lakásépítések mélyponton vannak, 2014-ben 8.358 db lakás épült Magyarországon, ami csak arra elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) több mint 400 évente újuljon meg. Az egészséges megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Mindeközben a jól képzett magyar fiatalok többek között a lakáshelyzetet is mérlegelve külföldi életpályában gondolkodnak. Kutatások szerint családot is előbb alapítanának a fiatalok, ha támogatást kapnának az otthonteremtéshez. Magyarország demográfiai problémáit hatékony lakáspolitikát tartalmazó népesedési politikával lehet orvosolni, amit a Népesedési Kerekasztal is régóta szorgalmaz.

Fontos lenne, hogy a pártoknak legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Ad hoc nyilatkozatok nem helyettesítik, hogy minden pártnak felelős, a lakásépítéseket, lakásfelújításokat, bérlakásépítést, és az ezt ösztönző támogatási rendszert magában foglaló lakáspolitikája legyen. Nem megkerülhető, hogy a következő 10 évre lakásépítési célszámokat fogalmazzanak meg.

Ezért időszerű, hogy a pártok kijelöljék lakásügyi felelőseiket, és sajtónyilvánosság előtt ismertessék a lakossággal a véleményüket ebben a témában. Lényeges lenne, hogy a pártok szakpolitikusai folyamatosan elérhetőek legyenek mind a sajtó, mind a szakmai szervezetek számára.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ezért alapvető, hogy a lakásépítések, lakásfelújítások száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik fokmérője legyen.


A KSH-adatok alapján készített felmérésünk eredményeit összefoglaló, a magyar lakásállomány állapotát bemutató tablóink a http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok és a http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben oldalon találhatók.

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

A Jobbik, az LMP és az MSZP frakciójának lakásügyi szakpolitikusai egyeztettek a Parlamentben a lakhatás, a lakásépítés és –felújítás, a bérlakásépítés kérdéseiről. A három párt politikusai kiálltak amellett, hogy szülessen minden frakció által elfogadható, hosszú távú lakáspolitikai minimum Magyarországon.

A Jobbik, az LMP és az MSZP parlamenti frakciója egyúttal meghívja a Fidesz és a KDNP frakcióját egy lakásügyi kerekasztalbeszélgetésre, amelyen leraknák ennek a konszenzusnak az alapjait. Az ellenzéki pártok remélik, hogy a kormánypártok is hamarosan bemutatják lakásügyi szakpolitikusaikat.

A hárompárti egyeztetés érintette a lakásügyben szükséges legfontosabb témákat.

A pártok egyetértettek abban, hogy a lehető legtöbb EU-s forrást kell biztosítani a lakásállomány minőségi megújítására. A kormány felelőssége annak a keretrendszernek a megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy EU-s pénzekből minél több legyen felhasználható energiahatékony lakásfelújításra, bérlakásépítésre.

Egyetértettek abban is, hogy a lakásügy az egyik fontos eszköz a fiatalok itthon tartására és a családalapításuk ösztönzésére. A bérlakásrendszer fontos elemét kellene, hogy képezze egy bérlakásépítési program.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a kormányzati kommunikáció nem pótolja a hiányzó lakásügyi intézkedéseket, valamint hogy legyen számonkérhető kormányzati felelőse a lakásügynek. A mindenkori kormány teljesítményének egyik fokmérője a lakásépítések, lakásfelújítások, bérlakásépítések száma a ciklusban; a lakhatási szegénység kérdése és a hajléktalanok számának változása.

A három párt szakpolitikusai úgy látják, hogy konszenzus szükséges a pártok között lakásügyben. Egyetértés szükséges az alapelvekben, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokban; és a legfontosabb támogatási eszközökben, azok éves keretösszegében.  A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.