lakastamogatasok2016

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…
  • 23 máj. Mennyi embernek kellene lakást építeni?
    Lakásépítésekre szükség van, hiszen a lakásállomány megújítása csak így biztosítható. De hová és mennyi új ingatlan épüljön ideális esetben Magyarországon? Megnéztük, milyen tényezők befolyásolják ezeket…
  • 17 máj. Csökkent a lakásépítések lendülete
    2017-ben megdöntött minden eddigi rekordot a hazai építőipar, a növekedés pedig folytatódni látszik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Nagy kérdés, hogy mi lesz…
  • 04 máj. Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra
    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai is alátámasztják azt, hogy a fejlesztők többsége nem olyan bátor, hogy 2020 utáni átadású projektet indítson. A legfrissebb, első negyedéves…
  • 02 máj. Nő az érdeklődés a CSOK iránt
    Érezhetően nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény igényléseinek száma a pénzintézetek többségénél, miután a kormány március közepétől könnyített a feltételeken - derül ki a kereskedelmi bankok…




Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Fenntartható építészet

Fenntartható építészet (29)

Fenntartható építészet útmutató II. rész

Datetime: 2015. április 23., csütörtök 17:28
  • Szerzők: Ertsey Attila DLA, Medgyasszay Péter PhD

    A könyv az EUROPÉER Alapítvány és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín gondozásában jelent meg a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 SUSTAIN projektjének keretében. 2014.

 

Funkciók, tervek, megépült épületek

E fejezetben segítjük megérteni a különböző épületműködtetési koncepciókat, melyeket mint tervezési célkitűzést a folyamat elején, a tervezési program kidol- gozásánál már el kell dönteni. E koncepciók elsősorban az energetikára vonatkoz- nak, de kitágíthatóak a teljes épületműködtetésre is, a kerthasználattal együtt.

Épületszerkezetek

Épületgépészet és energiaellátás

 

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Fenntartható építészet útmutató I. rész

Datetime: 2015. április 23., csütörtök 17:15
  • Szerzők: Ertsey Attila DLA, Medgyasszay Péter PhD

    A könyv az EUROPÉER Alapítvány és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín gondozásában jelent meg a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 SUSTAIN projektjének keretében. 2014.
Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Irodalomjegyzék

Datetime: 2014. december 09., kedd 17:17

 


1.     MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai szá- mításai
2.    Austrotherm: Austrotherm hőszigetelés, 2009
3.    M. Wackernagel, W. E. Rees:  Ökológiai lábnyomunk, Föld Napja Alapítvány,
2001
4.   Medgyasszay Péter, Beliczay Erzsébet, Horváth Sára, Licskó Béla, Meydl Szil-
via, Varga Illés Levente: A Nemzeti Éghajlatváltozási  Stratégia  háttéranya-
gaként az éghajlatváltozás csökkentése és az alkalmazkodás lehetőségei az
épített környezet alakításával, Független Ökológiai Központ. In KvVM kutatási
jelentés. 2007.
5.    Pierre-Alain Gillet (ed.): Active house – the specifications for residental buil-
dings 2nd edition, Active House Alliance, 2013.
6.   fenntarthato.hu-vályog
7.    Medgyasszay Péter: Egy  megépíthetetlen  ház sikere Brüsszelben, Építész-
fórum  http://epiteszforum.hu/egy-megepithetetlen-haz-sikere-brusszelben,
2010. november 15.
8.   Energiapedia.hu, http://energiapedia.hu/fosszilis-energiahordozok, 2012.09.21.
9.   Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport és EnerGO Kft., Az atom-
energia jövője, astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK/uran2.doc, 2012.09.21.
10. Medgyasszay Péter: A „fenntarható ház” koncepció 4.0 verziójának bemuta-
tása. MAGYAR  ÉPÍTŐIPAR 2013:(4) pp. 157-161. (2013)http://www.rockwool.
hu/miert-a-rockwool/tartossag/gyartasifolyamat (2014. 06. 03.)
11.   MP, Novák: Föld-szalma
12.   [Lehmbau Regeln]
13.   Zöld András: Szoláris építészet alapjai (http://www.foek.hu/korkep/meguju-
lo/2-2-1-0.html) 1995
14. Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung (BVBS): Lebens-
dauer von Bauteilen und Bauteilschichten, Berlin, 2009.
15.   Scharmer, D. (et. al.): Abschlussbericht „Grundlagen zur bauaufsichtlichen An-
erkennung der Strohballenbauweise-  Weiterentwicklung  der lasttragenden
Konstruktionsart und Optimierung der bauphysikalischen Performance“, DBU,
Az. 22430 , 2008,
16. Schöberl, Helmut (et. al.): Épületek utólagos hőszigetelése. WKO, 2012.
17.  Bakonyi Dániel, Kuntner Ferenc, Megtartandó homlokzatú épületek utólagos
hőszigetelésének lehetőségei, Építési megoldások, 2012.
18. Kalocsa Viktor:  Igényel-e  rendszeres karbantartást  az extenzív  zöldtető?
YMMF, TDK dolgozat, 2011.
19. Tiderenczl Gábor, Medgyasszay Péter, Szalay Zsuzsa, Zorkóczy Zoltán: Épület-
szerkezetek építésökológiai és -biológiai értékelő rendszerének összeállítása
az építési anyagok hazai gyártási/előállítási adatai alapján” OTKA kutatás (T/F
046265) Független Ökológiai Központ (FÖK), 2006.
20. Gulyás Gyöngyi: Műemléki nyílászárók épületfizikai vizsgálata, BME TDK dol-
gozat, 2010.
21.   Medgyasszay Péter: Passzív napenergia hasznosítása és szerkezetei. Tanul-
mány diplomatervhez, BME, 1995.

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

 


Megnevezés    Leírás    Jel    Mértékegység
hőátbocsátási tényező    Jellemzően egy épületszerkezet egészének hőáteresztési képessége.    k vagy
U
(k/U)    W/m2K
hővezetési tényező    Jellemzően egy anyag hővezető képessége.    λ    W/mK
építésbiológia    A ház és az ember kölcsönhatásával foglalkozó tudományág.        
építésökológia    Az épített és a természeti környezet kölcsönhatásával foglalkozó tudományág.        
páradiffúziós tényező    A páradiffúziós tényező azt a páramennyiséget adja meg, amely a szerkezet két, egymástól 1 méter távolságra lévő rétege között 1
Pa nyomáskülönbség hatására a felület 1 m2-én 1 másodperc alatt áthalad    δ    kg/msPa • 10-9
levegő páradiffúziós tényezője    Lásd páradiffúziós tényező    δl    értéke:
0,17*10-9  kg/msPa
páradiffúziós ellenállás    A páradiffúziós ellenállási szám azt mutatja meg, hogy egy méter vastag anyag diffúziós ellenállása hányszor nagyobb 1 m vastag levegő

diffúziós ellenállásánál.    μ    -
Angsröm    távolságegység    Å    mm/106
folyási határ        WL; LL;    
gyúrási határ        WP; PL;    
törési/szakadási/
zsugorodási határ        WS    
képlékenységi mutató        IP    
nyomószilárdság            1MPa=1N/
mm2=10kp/cm2
vízfelvételi együttható    Anyagok kapilláris vízfelvételi tulajdonságát meghatározó együttható.    w    kg/m2h0,5
primér energiatartalom    A termék előállítására fordított energiatartalom. Jellemzően a bányászat, termék-előállítás, esetenként a szállítás energiatartalma.    PET    

MJeq

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Elektromos berendezések, hálózat

Datetime: 2014. december 09., kedd 16:46

4.4.1     Elektromos ellátás
Az áramellátás alapelve: mivel az áram előállítása drága, ezért áramot csak arra használjunk, amire való, és amit mással nem tudunk helyettesíteni. Ha Autonóm Házat akarunk megvalósítani, a saját áramtermelés bármely fajtája beruházásigényes, a fogyasztással arányban. Első feladat tehát az áramfogyasztás csökkentése egy biztonságos minimumig.

Egy mai átlagos háztartás pillanatnyi csúcsigénye 2,5-6 kW körül mozog. Takarékos eszközökkel a csúcsigényt le lehet szorítani 3 kW-ra. Ezzel az összes fogyasztás is csökken. Éves energiafogyasztása cca. 35 kWh/m2, azaz havi 2-4 kWh/m2  ill. 200-400 kWh, évi 2400-4800 kWh. A lépésálló vezeték megelőzi a beépítés közbeni sérüléseket.

– árnyékolt
Az árnyékolás a gyengeáramú, érzékeny – híradástechnikai – gépeket védi.

– gégecső
A szerelés során kerüljük a vakolatba rejtett vezetékezést. A gégecsőbe utólag is befűzhetünk új kábelt, bontás nélkül.

– Elosztó
Megéri az elektromos hálózatot megtervezni, a kellő számú elosztót és aljzatot a megfelelő helyre tenni.

– Villámvédelem
A villámvédelem megoldása az elektromos tervező feladata.

– Túlfeszültség elleni védelem
A számítógépet, szórakoztató elektronikát,  vagy az egész háztartást lássuk el túlfeszültség elleni védelemmel. Ez a villámcsapás esetén megvédi a gépeket a tönkremeneteltől.

– Áramkörök
Kerüljük a hurkokat, különösen az alvóhely körül. A legrövidebb úton vezessük a vezetékeket, lehetőleg agyagos téglafalban, vagy földtégla falban, vagy vályogvakolattal takarva.

– nagyfogyasztók
Nagyfogyasztók esetén célszerű a három fázist behozni a házba, érintésvédelmi relével.

– világítás
A világításnál törekedjünk a természetes megvilágításra és a mesterséges fényt a szükséges mértékben használjuk. Különböztessük meg az általános és a helyi világítást. Az izzólámpa ugyan gazdaságtalan, de fénye a legegészségesebb, a teljes spektrumot tartalmazza. A halogén szintén, de csak feleannyit fogyaszt. A halogén világítás – ha az izzólámpához képest kevesebbet is, de – jelentékeny hőt termel, mértékletesen használjuk, erre gondoljunk a beépítéskor, ne olvasszon el semmit, és ne okozzon nyáron túlmelegedést a helyiségben. A kevés megvilágítás viszont a szemet megerőlteti. A legtakarékosabbak a kompakt fénycsövek és a LED-ek. Válasszunk olyat, aminek a színhőmérséklete megfelelő. A megfelelő megvilágítást az elektromos tervező, vagy a belsőépítész tudja meghatározni.

– kaputelefon
Többlakásos épületben, vagy ha messze van a kapu és a ház, akkor érdemes építeni. Ha amúgy látni az ablakból, ki jön, spóroljuk meg ezt a beruházást.

– riasztó rendszer
A behatolásvédelem külön szakértelmet kíván, ehhez szakcég tanácsát kérjük ki.

– központi porszívó
A központi  porszívó előnye,  hogy  a port  végérvényesen  eltávolítja  a szobából. A nyomvonaltervét a kiviteli tervezés során kell elkészíteni, utólag mindig bonyolultabb.

– háztartási gépek, fogyasztók
Át kell tekintenünk az összes fogyasztót és meg kell vizsgálni a megtakarítási lehetőségeket. Minden háztartási gép esetében a legtakarékosabb kategóriára kell törekednünk (A, A+, A++, A+++).

Mivel a napelem kisfeszültségű áramot termel, az átalakítás veszteségét elkerülendő célszerű 12 V-os fogyasztókat is használni, ahol lehetséges.
• 12 V-ról működő fogyasztókat  a  camping, illetve  a  hajózási  üzletekben lehet
beszerezni. A többi, 230 V-os fogyasztó esetén inverter alkalmazása szükséges.

12 V-os fogyasztók:
• világítás:  energiatakarékos LED vagy kompakt fénycsöves világításra kell áttérni
• ivóvízellátáshoz búvárszivattyú, házi vízellátó-rendszerhez hidrofór
• központi fűtés keringető szivattyúi
• hűtőgép
• szórakoztató elektronika, hírközlés
• háztartási kisgépek
• számítógép (a mintegy 400 W-ot fogyasztó asztali gép helyett inkább a max. 150
W-os laptop ajánlott)
230 V-os fogyasztók:
• háztartási kisgépek
• vasaló
• mosógép
• hűtőgép (a legnagyobb energiafogyasztók egyike;   az A+++ kategória többletköltsége 1-2 év alatt megtérül)
• indukciós  főzőlap,  gőzsütő (kukta)
• vízés energiatakarékos mosogatógép (egy kézi mosogatás vízigénye átlagosan
15 l, energiaigénye 1,5 kWh; a legtakarékosabb gép vízigénye 9 l, energiaigénye
0,9 kWh)

Ezen túlmenően további megtakarításokat érhetünk el:
• mosógépek esetén:  a  saját  vízmelegítést nem  végző   mosógépek (pl.  Hajdu Energomat Thermal); a vízmelegítéshez nem használnak fel jelentős elektromos áramot, hanem a melegvizet a napkollektor által készített melegvízből nyerik, ez
1-2 kW teljesítmény-megtakarítást jelent;
• a  Maytag automata  mosógépek  ismét   a  forgótárcsás mosógéphez  hasonló megoldást választottak, ahol nem a mosószer vegyi hatása tisztít elsődlegesen, hanem a víz mechanikus tisztítóhatása, melyet a sulykolófához hasonló hatást keltő csavarlapát végez, kevesebb mosószerrel, vízés energiafogyasztással.
• hűtőgépek esetén: amennyiben nem  kapható megfelelő méretű 12 V-os hűtőgép, energiatakarékos 220 V-os készülék választható. Megemlítendők a passzív hűtés példái, a természetes hűtéssel ellátott kamrák, jégvermek is.

Mivel az elektromos rendszert csúcsfogyasztásra méretezik, azaz arra az esetre, ha minden fogyasztó egyszerre van bekapcsolva, a csúcsüzem csökkentésére egyszerű elektronikus alkatrészek állnak rendelkezésre (egyidejűség-kizáró relék), melyek megakadályozzák több fogyasztó egyidejű használatát.
 

 
4.4.1-1. ábra: Solar-set egy     4.4.1-2. ábra: Hibrid szigetüzem hétvégi ház ellátásához    (napelem és szélgenerátor)

 

Milyen elemekből áll az Autonóm Ház elektromos ellátó rendszere?

A helyi áramtermelésnek két üzemmódja van:
• a szigetüzem (off-grid  system): a saját  hálózat teljesen önálló, független az országos elektromos hálózattól. Legkisebb példája a napelemes számológép, nagyobb példa egy önálló lakóház. A szigetüzemnek saját magának kell az energia tárolását
megoldani akkumulátorok segítségével, vagy más módon, pl. elektrolízissel előállított  hidrogén és oxigén formájában (ezt főzésre vagy motor hajtására lehet használni). a hálózattal együttműködő rendszer: ekkor a saját rendszer az országos hálózattal össze van kötve. Ez azt jelenti, hogy a saját rendszer által termelt áramot át kell alakítani a hálózati árammal azonos tulajdonságú és minőségű árammá váltóáram esetén transzformátor, egyenáram
esetén inverter (ld. később) segítségével. Ekkor lehetséges a két hálózat összekapcsolása és a saját áramfelesleg betáplálása, egyúttal értékesítése az országos hálózat felé, illetve a saját áram elégtelen mennyisége esetén áram vásárlása az országos hálózattól. Ez esetben a saját tároló kapacitás (akkumulátor) megspórolható, mert ha nincs saját áram elég (nem süt a nap, nem fúj a szél), vásárolni kell a hálózatról; ha viszont  felesleg van, azt nem kell tárolni, hanem eladható a hálózat felé. A saját akkumulátor segít a rendszer optimális működésében: csúcsidőszak alatt ellátja a házat, völgyidőszakban töltődik, így megtakarítást okoz.
A független áramtermelés a következő módokon lehetséges:
• napelemek (fotovoltaikus elemek, szolárcellák)
• szélenergiával vagy  vízienergiával hajtott generátor
• bioüzemanyaggal meghajtott kapcsolt  energiatermelés (hőés elektromos áram termelése, mikro-CHP,  más néven kogeneráció (hő+áram), vagy trigeneráció (hő+áram+hűtés))

A napelemek egyenáramot állítanak elő, soros vagy párhuzamos kapcsolású monovagy polikristályos szilíciumcellák segítségével. Az árammal kisfeszültségű (12, 24, 48 V-os) egyenáramú hálózatot táplálnak. Egy napelem közelítő teljesítménye 45-100-150-180-240 Wp/m2, típustól és mérettől függően.

A szélgenerátor kisebb teljesítmény esetén 12 V, nagyobb teljesítmény esetén 220V váltóáramot állít elő. A vízkerékkel meghajtott generátor esetén a 110 vagy 220V feszültség termelése célszerű. A bioüzemanyag (biogáz, fagáz, biodízel, alkohol) hagyományos robbanómotort, vagy ú.n. Stirling-motort hajt meg. A motor által meghajtott  generátor 220 V-os feszültséggel termel áramot, valamint számottevő hulladékhő keletkezik, mely hasznosítható fűtésre, terményszárításra, stb. A bioüzemanyag természetesen alkalmas gépjármű-hajtóanyag céljaira is.

 
4.4.1-3. ábra: Gázmotor – kapcsolt energiatermelés

Az áramtermelő berendezést a következő eszközök egészítik ki:
• töltésszabályozó (akkumulátor töltése esetén)
• egyenirányító (váltóáramú 12 V-os áramtermelő berendezéshez, lehetővé teszi
az egyenáramú fogyasztást és az akkutöltést)
• inverter (ha 12 V-os egyenáramunk van, és 220 V-os váltóáramú fogyasztót akarunk üzemeltetni). Az inverter elektronikus úton állít elő váltóáramot, a hálózati frekvenciával azonos – 50 Hz – szinuszos vagy „kvázi-szinusz” trapéz váltóáramot. Egyes egyszerűbb fogyasztók megelégszenek a trapézos árammal – pl. izzók – érzékenyebb berendezések csak szinuszos feszültséget viselnek el. Hálózattal együttműködő rendszernél csak szinuszos inverter használható.
• akkumulátor
• egyidejűség-kizáró elektronikák
• mérőóra (áram  vásárlás és értékesítés esetén, ezt a szolgáltató adja).
Az elektromos áram értékesítése
1996 óta törvény  teszi lehetővé a termelt  áram eladását. A felkínált áramot a területileg illetékes áramszolgáltató köteles megvásárolni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
• a termelt áram  minősége megfelel a hálózati  áramnak (a  frekvencia stabil  és
szinkronban van a hálózattal, stb.)

Az áram adásvételéhez a szolgáltatóval szerződést kell kötni. A szolgáltató szereli fel a kétcsatornás digitális mérőórát, mely az eladott és vásárolt áramot külön-külön méri. 50 kW teljesítményig a saját termelt áramot el lehet fogyasztani, e fölött azonban kötelező felajánlani a szolgáltatónak megvételre, és a saját fogyasztási igényt visszavásárlással lehet fedezni.
A napelemmel termelt áram átvételi ára:    cca. 24 Ft/kWh
A hálózati áram lakossági tarifája:               cca. 49 Ft/kWh

 
4.4.1-4. ábra: Hálózattal együttműködő üzem

A termelt áram viszonylag alacsony ára és a szolgáltató által eladott áram magasabb árának oka részben a szállítási veszteség, mely a termelés helyétől (erőmű) a fogyasztóig kb. 10-50%-os. A másik ok az üzleti jellegű árrés és adótartalom. Mindebből az következik, hogy legcélszerűbb az áramot saját használatra termelni, a hálózati háttér csak a biztonságot szolgálja.
A szokványos mérőóra egyébként alkalmas lenne az oda-vissza számlálásra, ezt a lehetőséget az egyéni szabálytalan akciók miatt – a hálózatra történő visszatáplálással az óra visszapörgetése – visszapörgetést gátló eszközzel akadályozták meg.
– autonóm, hibrid elektromos rendszerek (PV és szél)
A napelemes és a szélgenerátoros áramtermelés jól kiegészíti egymást.
– eszközök energiafogyasztása

Elektromos autók, hidrogén és hibrid autók
Az elektromos autók cca. 10 éven belül átveszik az uralmat. Ennek elsődleges oka a villanymotorok sokkal jobb hatásfoka, az egyszerűbb, olcsóbb, alacsony karbantartási igényű, elnyűhetetlen eszközök, és az autók elérhető ára. Egy átlagosan naponta 50 km-t futó mai autó naponta 40 kWh energiát használ fel. Villamosenergia  felhasználásával ez  várhatóan  18 kWh/napra  mérséklődhet 2050-ig.

Hidrogénhajtás
A hidrogénhajtású járművek katasztrofálisak: a legtöbb ilyen jármű prototípusa több energiát használ, mint az a fosszilis tüzelőanyaggal hajtott jármű, amelyiknek a helyettesítésére kifejlesztették. A BMW Hidrogén 7 például 100 kilométerenként 254 kWh energiát fogyaszt (miközben Nagy-Britanniában egy átlagos, fosszilis tüzelőanyaggal hajtott autó ugyanilyen távolságon megelégszik 80 kWh energiával).

Elektromos hajtás
Ezzel szemben az elektromos járművek prototípusai tízszer kevesebb energiát fogyasztanak, 100 km-enként 20 kWh-t, sőt, van olyan, amelyik csupán 6 kWh-t. Az elektromos járművek sokkal jobbak, mint a hibridhajtású autók. Napjaink hibrid gépkocsijait – amelyek általában, a legjobb esetben körülbelül 30 százalékkal hatékonyabbak a fosszilis tüzelőanyagot használó kocsiknál – az elektromos autók kifejlesztése irányába vezető, átmenetileg segítséget jelentő lépcsőfoknak érdemes csak tekintenünk.

 
4.4.1-5. ábra: Rossz: BMW Hydrogen 7, energiafelhasználás: 254 kWh/100 km. Fotó: BMW

 
4.4.1-6. ábra: Jó: A Tesla Roadster villanyautó, energiafelhasználás: 15 kWh/100 km.
Fotó: www.teslamotors.com

 
4.4.1-7. ábra: Jó: Az Aptera, energiafelhasználás: 6 kWh/100 km. Fotó: www.aptera.com

Elektromos autók, V2G és V2H rendszerek
Az autók általában a nap 24 órájának 90%-át  parkolóban töltik. Az elektromos autók ilyenkor a hálózatra vannak kötve. Onnan töltődhetnek, de vissza is táplálhatnak áramot. Növekvő számuk egy egyre nagyobb látens tárolókapacitást hoz létre. Az intelligens hálózatok és az elektromos autók házasítása új lehetőségeket nyit.

A Vehicle To Grid ( jármű a hálózatra), és a Vehicle To House ( jármű a házra) rendszerek a jármű és az épület, illetve az elektromos hálózat együttműködését teszik lehetővé. Nézzük a használat példáján a rendszer előnyeit:
Munka után az autóval hazautazunk, és beállunk a gépkocsi-parkolóhelyre, majd rákapcsolódunk az elektromos rendszerre, és megkezdődik az esti fogyasztási csúcsidőszak. A háztartások bekapcsolják a televíziót, a mosógépet, a villanytűzhelyet. Most azonban megtehetik, hogy az ehhez szükséges áramot ne a drága, csúcstarifával vásárolják (50 Ft/kWh),  hanem az autó akkumulátoráról vegyék kölcsön. Amikor pedig az este végetér, mindenki nyugovóra tér, megkezdődik az éjszakai völgyidőszak. Ekkor a ház lekapcsolódik az autóról, és az olcsó éjszakai áramot (25 Ft/kWh) fogyasztja, az autó pedig szintén az olcsó éjszakai árammal tölti  föl akkumulátorát. Ezzel nemcsak a háztartás spórol az áramon, hanem a rendszer tehermentesíti az országos hálózatot is, a csúcsidőszak idején, és a völgyidőszakban terheli azt. Ezért is hívják ezt a rendszert Peak Shaving-nek, azaz Csúcsborotvának.

Az éjszakai áram azért olcsó, mert az atomerőművet nem lehet éjszakára leállítani, az így is, úgy is termel, az áramfelesleggel nem tudnak mit kezdeni. Reggel az autó ugyanígy besegít a reggeli otthoni csúcsidőbe, majd miután a dolgozó megérkezett a munkahelyre, a parkoló tetején elhelyezett napelem-felületről töltődik, vagy besegít a hálózatnak. Az elektromos autók átlagos városi közlekedés esetén megelégszenek egy cca. 2 kW-os napelem-felülettel  (cca. 14 m2). Ez nagyjából egy parkolóhely felületének felel meg.

 
4.4.1-8. ábra: A V2G illetve V2H rendszer sémája

Ígéretes fejlesztés a magyar Solo-Duo autó, mely alapvetően elektromos hajtásra készült. A pehelykönnyű autó modulárisan bővíthető, az alapmodell 3 személyes, de az otthon tárolt toldalékkal felbővíthető hatszemélyes egyterűvé, vagy kisteherautóvá. A gép megkísérel hidat verni a kerékpár és az autó közé. Mindhárom ülés előtt  van pedál is, mellyel rásegíthetünk a hajtásra. Érezzük a megtett  út súlyát, és saját ökológiai lábnyomunkat! (www.solo-duo.hu)

Környezetalakítás, Kert
A fenntartható kert megvalósítása tűnik a legegyszerűbbnek, hiszen zöldfelületről van szó. Mégis, a kert fenntartása is igényelhet energiát, környezetterhelést (műtrágya, növényvédőszer, kerti gépek használata, öntözőrendszer). Fenntartható kert alatt csak biokertészkedéssel művelt kertet érthetünk. A díszkert funkciója mellett a haszonkert lényeges eleme a háztartásnak, az autonóm működés része. Itt kell megemlítenünk a közösségi kertek,városi kertek mozgalmát is, mely az egyéni haszonkertek előnyeit ötvözi a közösség előnyeivel. A kertkialakítás tradicionális példáját a telekméret meghatározásánál bemutattuk.
A fenntartható  kert  lényeges része a komposztálás. mely a talaj megújításán túlmenően elősegíti a humuszképződést, a szerves hulladékok visszaforgatását. A termőtalaj, a humusz is korlátos és pusztuló természeti erőforrás. A ház – mely elvesz a természettől területet, a lehető legtöbbet próbáljon meg visszaadni neki, akár komposztban, akár zöldtetőben, zöldhomlokzatban, zöldfelületben.
A komposztáló optimális kialakítása három rekeszt jelent, a nyersanyagok gyűjtőrekeszét, a komposztálórekeszt, és az utókomposztáló rekeszt. Használhatunk komposztsilót is.
A biokert-művelés  alapvető módszere a vegyes parcellák illetve  a vetésforgó. A kert megtervezésekor e szempontok mentén szakkönyvek adnak további tanácsokat.

 

Zöldtetők, zöldhomlokzatok
A zöldtetők és zöldhomlokzatok előnyei:
– vízmegkötés, párologtatás, pormegkötés, zajelnyelés, CO2-elnyelés, oxigéntermelés, a tetőszigetelés és az épület védelme,
– a természettől az épület által elvett terület részleges visszaadása,
– a humuszképződés támogatása
– a tetők felületi  felmelegedésének mérséklése (nyáron a szilárd tetők akár 80
C-ra is felmelegedhetnek, míg a zöldtető legfeljebb a léghőmérsékletig, vagy az alatt marad – cca.  30 C). Ezzel az épület a települési mikroklíma mérsékléséhez járul hozzá, ami az épületek hűtési igényét csökkenti.
– a zöldtetők  és –homlokzatok a leghatékonyabb eszközök a „városi  hősziget” jelenségének megfékezésére. A nagyvárosok közepén a felforrósodott  szilárd felületek egy emelkedő légáramlást hoznak létre, mely több kilométer magasságig emelkedő kürtőhatást hoznak létre.


Zöldtetők típusai

Extenzív zöldtetők:
Az extenzív zöldtetők zömében gondozásmentes, vagy minimális gondozást igénylő, szárazságtűrő növényekkel – pozsgások – telepített tető. Előnye a vékony és könnyű rétegfelépítés, mely alkalmassá teszi meglévő tetőkön való utólagos
elhelyezésére. Legkönnyebb fajtái akár 6-15 cm rétegvastagságú, 50 kg/m2  önsúlyú tetőt teszenk lehetővé, 0-450  tetőhajlás közt. Meredekebb tetők esetén lecsúszásgátló segédszerkezeteket kell alkalmazni.
Külön alváltozat a spontán betelepülő növényzetre tervezett tető.
Gyors kivitelezést és egyszerű karbantartást tesz lehetővé a műanyag tálcákban előre elkészített ültetőközeg és növényzet, melyet csak fel kell rakni az előre elkészített tetőfelületre.  Hasonló megoldás a geotextíliába ültetett,  előnevelt növényzet, melyet tekercsben szállítanak a helyszínre, ott kigöngyölve helyezik el a tetőn.

Intenzív zöldtetők:
Gondozást igénylő, vastag termőréteggel  ellátott  rétegfelépítés, azaz tetőkert. Füvesített  tető  esetén a termőréteg  vastagsága, 25-30 cm, bokros-cserjés növényzetnél 50-60 cm, fák elhelyezése esetén akár 1,5 m-es rétegvastagságot kell biztosítani. Ez a tartószerkezetek jelentékeny mértékű megerősítését igényli. Zöldhomlokzatok
Legfontosabb tulajdonságuk a nyári túlmelegedés elleni védelem. A növénytakaró átszellőztetett légréteget képez a homlokzat előtt. Hagyományos zöldépítészeti megoldásnak tekinthetjük  az épületek benapozott homlokzataihoz csatlakozó szőlőlugast.

Legegyszerűbb fajtájuk a növényzettel  befuttatott homlokzat. Lombhullató változatai a vadszőlő, a lila akác. Örökzöld változata a repkény, mely szívesen nő a ház nem benapozott oldalain is. A földbe ültetett  felfutó növényzet legfeljebb cca. 3 emelet magasságig képes fölkúszni. Ha magasabban is akarjuk alkalmazni, akkor termőföldet tartalmazó balkonládát vagy hasonló megoldást kell alkalmazni, gondoskodni a hozzáférhetőségről és öntözésről. Számolni kell a növényzet évközi változására, lombhullató növényzet esetén a téli kopasz ágakra, indákra. A fölfutást lehet segédszerkezetekkel – növényrács – segíteni.

Zöldtető és zöldhomlokzat tervezésére és építésére kerttervező és szakcég közreműködésére van szükség.

Úszómedence, gépészet
A hagyományos uszodagépészettel ellátott kerti medencék folyamatos vegyszeradagolást igényelnek. Az elfolyó víz folyamatos környezetterhelést és költséget jelent. Ezért e technológiákat nem ismertetjük. A vízforgatásos uszodagépészeti technológiák közül csak a sósvizes technológiát említjük, mely a legkisebb környezetterhelést produkálja ebben a műfajban. A sósvíz sókoncentrációja mindöszsze harmada a tengervíz sótartalmának, ez azonban elegendő ahhoz, hogy az algamentesítést tökéletesen elvégezze. A tengervíz ezért átlátszó. A vegyszerigény kizárólag a ph-érték  beállításához szükséges, és így cca. 60%-kal  alacsonyabb a hagyományos klóros technológiák vegyszerigényénél. A sósvizes technológia követelménye a saválló szerelvények, medence-kapaszkodók-korlátok. A sósvíz másik előnye, hogy nem irritálja az úszók szem-nyálkahártyáját.

Az úszómedence előnyt  jelenthet  az épület működtetésében. Nyáron és télen egyaránt felhasználható az épület hőháztartásában a napkollektorok  és a medencefedés hőnyeresége, a medence óriási hőtároló kapacitása, illetve a medence fűtéséhez a ház hulladékhője. Ez különösen akkor előnyös, ha a medence az épület hőburkán belül van. Ha szabadtéri medencéről van szó, az előnyök akkor hasznosíthatóak optimálisan, ha a medence a talaj felől hőszigetelt, és mobil tetővel (polikarbonát) lefedhető. Ez esetben az éjszakai kihűlés fékezhető. A víztömeg óriási hőstabilitást ad az épületnek. Egy épületen belül elhelyezett medencével rendelkező budapesti villa fűtés nélkül kitelelt úgy, hogy a belső hőmérséklet nem süllyedt 15 C alá. A szintentartást a passzív napenergia és a napkollektorok hőnyeresége biztosította. Az épület 2006 előtt épült, így mindössze a 7/2006 TNM rendelet előtt érvényes követelményeknek felelt meg, mégis Közel Nulla Energiaigényű Épületként viselkedik.


Természetes tófürdő
A természetes tófürdő olyan kültéri medence, mely nem rendelkezik vegyszeres vízforgató rendszerrel. A víz tisztítását mechanikai szűrés (homokszűrő ill. talajszűrő) és telepített növényzet végzi. A növényzettel telepített medence általában az úszómedence mellett, azzal összekötve helyezkedik el. A vizet keringtetni kell, továbbá levegőztetni, hogy a víz oxigéntartalma megfelelő maradjon, és ne induljon be az oxigényszint süllyedése miatt bekövetkező vízminőségromlás. Ezt a feladatot szélkerékkel működtetett  mechanikus vízemelő, vagy árammal működtetett  szivattyú biztosítja. A víz elevenségének megőrzésére a mechanikus vízemelő kedvezőbb megoldás. A levegőztetésre alkalmas megoldások közt említendő a Wilkes-féle Flowform csobogó.
A mechanikai szennyeződések kiszűrését általában homokvagy talajszűrő végzi, a szerves szennyeződéseket a növényzet dolgozza fel.

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Víz, csatorna, szennyvíz, Belső szerelvények

Datetime: 2014. december 09., kedd 16:45

A fenntartható  épülethez fenntartható  vízhasználat tartozik. Amint az energetikánál az energiahatékonysági intézkedések, a vízhasználatnál a vízhatékonysági intézkedések az elsők.
 

4.3.1      Az épület vízellátása
Az ivóvíz érték. Ha önellátásról van szó – ha nem, takarékoskodni kell vele. Ez esetben is a szükségletek felmérésével kell kezdenünk. Mennyi ivóvízre van szükségünk?
Ha a vízhasználatot elemezzük, kiderül, hogy nem minden esetben van ivóvíz tisztaságú vízre szükség. Esővízzel, vagy egyéb rendelkezésre álló vízzel (forrás, kút, stb.) lehet fedezni az igények nagy részét. Az itt ábrázolt megoldásokkal a kb.
140 l/fő/nap ivóvízfogyasztást legalább a felére (70 l) lehet csökkenteni. További intézkedésekkel a minimális vízigényt tovább lehet mérsékelni, akár 20-50 l/főig.

 
image175
4.3.1-1. ábra: A ma vízhasználata    4.3.1-2. ábra: A holnap vízhasználata

Ivóvíz-nyerés
Az ivóvizet, ha helyben rendelkezésre áll, a következő módon lehet kinyerni:
• vezetékes közhálózatból, ennek hiányában
• fúrt vagy ásott kútból, saját árammal meghajtott búvárszivattyúval, szélkerékkel
• forrásból szivattyúval, vagy  gravitációsan
• esővízből, megfelelő tisztítással (mechanikai szűrés + fordított ozmózisos szűrés) Ha a víz nem ivóvíz-minőségű, akkor használati vízként hasznosítható. Ez esetben az ivóvizet tartályban – lajtkocsival – vagy kannában kell hozatni.
Új épület használatbavételi engedélyéhez szükséges bevizsgált vízminta bemutatása.

image177 
4.3.1-3. ábra: Ivóvízellátás fúrt kútról

 

Ivóvízellátás fúrt kútról
– Víztakarékos ivóvíz szerelvények és szaniterek
Milyen megoldásokkal lehet a vízhasználatot csökkenteni?
• víztakarékos csaptelepekkel (kerámiabetét, olajrugós  elzáró,  etc.),  Az elérhető
vízmegtakarítás kb. 20%
• víztakarékos WC: nagy  öblítés  6 l, kis öblítés  4 l,
• extrém víztakarékos WC, 1 l /öblítés + szifonos öblítőberendezés
A túl alacsony öblítővíz-mennyiség azzal a kockázattal jár, hogy a kis lejtésű csatorna nem képes elszállítani az épületből a fekáliát az utcai csatornába. Ezért a szifonos öblítő berendezés összegyűjt 4-5 öblítésnyi vizet, és azt egyszerre öblíti le az utcai csatornába, megelőzve ezzel a dugulást.
• vízöblítéses WC kiváltása vízöblítés  nélküli komposztáló toalettel, vízmegtakarítás kb. 21-30%
• vízmentes piszoár  (szárazpiszoár)
• szürkevíz-visszaforgatás: az enyhén szennyezett vizek (a fürdővíz és a mosógép
használt vize) újrahasznosítása vízöblítéses WC öblítésére, vízmegtakarítás kb.
2130%

   image180
4.3.1-4. ábra: Eső+szürkevíz felhasználás

Szürkevíz-hasznosítás
Az enyhén szennyezett fürdővíz és mosdóból-zuhanyból-kádból jövő víz alkalmas még toalett-öblítésre. A visszaforgatást végezheti egy központi, vagy lokális berendezés. A központi berendezés öszegyűjti a ház szürkevizeit, szűrés és fertőtlenítés után akár mosógépben való felhasználásra is elegendő mértékben megtisztítja. A lokális berendezés a kád illetve a mosógép vizét napi tartályba gyűjti, majd onnan WC-öblítésre  lehet felhasználni. A berendezés naponta egyszer leüríti a rendszert és átöblíti fertőtlenítőszerrel, ugyanis a szürkevíz is egy nap tartózkodás után beszürkül, a szerves anyagok bomlása megindul benne.

Hővisszanyerés szürkevízből
A passzívházak esetében a fűtési  energia és a használati melegvíz hőigénye nagyjából azonos.  Ez azt jelenti, hogy minél többet tudunk a használati melegvíz hőtartalmából a házban tartani, annál kevesebb marad a fűtési energiaigény. Ad absurdum ha a HMV teljes hőmennyiségét visszanyerhetnénk, nem kellene fűteni, azonban ilyen magas hatásfokú vizes hőcserélőt nem ismerünk, a hőszivattyú bevonása e területre pedig technikai túlzás lenne.

A célnak megfelel egy olyan egyszerű hőcserélő, mely a távozó használt melegvíz hőtartalmának jelentős részét képes visszanyerni, azt előmelegítés céljára felhasználni. Az ilyen hőcserélőt a csatornacső köré szerelik, a benne átfolyó friss hidegvizet a távozó melegvíz felmelegíti. A legegyszerűbb megoldás azonban a fürdővíznek a kádban tartása, míg ki nem hűl, át nem adja hőjét a fürdőszoba levegőjének. Ez 20-30 perc alatt megtörténik. A cca 40 C-os víz szobahőmérsékletre, cca. 18 C-ra hűl. A fennmaradó hőtartalom, mely a hidegvíz 12-14 C-os hőmérsékletéig hűthető, már gazdaságosan nem kinyerhető.

Ha a szürkevizet újrahasznosítjuk – pl. WC-öblítésre – a cca. 35-40 0C-os hőmérsékletű használt fürdővíz hőtartalmának jelentős része – míg cca. 18 0C-re ki nem hűl
– átadódik a lakás légterének. A fennmaradó hőtartalom már csak a csatornacsőhőcserélő segítségével nyerhető ki.

image181 
4.3.1-5. ábra: Esővízhasznosítás

Esővíz-hasznosítás
Esővízzel helyettesíthető a WC-öblítés, a mosás, a takarítás és a kertöntözés vízigénye. Ez a teljes vízigény kb. 50%-a. Ivóvízre csak étkezési célra, mosogatáshoz és tisztálkodáshoz van szükség. Az esővíz lágy, ezért vagy kevesebb mosószert, vagy vízlágyító adalék nélküli, környezetbarát mosószereket használhatunk (házilúg, mosószappan, mosószóda). Az esővíz hasznosításához elegendő egyszerű mechanikai tisztítás (szűrés). Esővízből is előállíthatjuk az ivóvizet, ez esetben további, fordított ozmózisos szűrésre van szükség. Szükség lehet visszasózásra.

Az esővízgyűjtés működési elve:
Az esőcsatornából érkező vizet szűrő közbeiktatásával juttatjuk  a ciszternába, mely a ház mellett, földbe süllyesztve, vagy a ház alagsorában helyezhető el. A ciszterna vizének tisztántartása érdekében a tartályba nem juthat fény, mivel az algásodást okoz. Ezért a földbe nem süllyesztett ciszternát fényt nem áteresztő anyagból – fekete műanyag, vagy rozsdamentes acél – készítsük.
A tiszta esővíz a ciszternából egy automata szivattyú segítségével jut a fogyasztóhoz. Ha a ciszterna kiürül, úszókapcsoló segítségével ivóvízzel utántölthetjük.

Két víznyomócső-hálózat kiépítésére van szükség: az ivóvíz-hálózatra és az esővízhálózatra.
Az esővíz-hasznosító rendszer főbb elemei:
• felfogó  felület
• esőcsatorna
• szűrő (ejtőcsőbe iktatott szűrő; járdába süllyesztett örvényszűrő; egyéb egyszerű pl. homokszűrők)
• ciszterna (házon belüli, vagy  házon  kívüli tartály)
• tároló  túlfolyó
• ivóvíz-utántöltő szelep
• szivattyú (házi vízellátó  rendszer – hidrofór)
• esővíz-nyomóvezeték (mosógéphez, WC-hez)
• vízfogyasztó hely

image182 
4.3.1-6. ábra: Sóderszűrő esővíz szűrésére    4.3.1-7. ábra: Durva és finomszűrő esővíz szűrésénél

 

image185  
4.3.1-8. ábra: Szűrőelrendezés esővíz szűrésére

 

image187
4.3.1-9. ábra: Esővízhasznosító berendezés    Esővízhasznosító berendezés belső tárolóval     külső tárolóval

1. ereszcsatorna/ejtőcső    8. szárazjárás elleni védelem
2. szűrő    9. használativíz-hálózat
3. esővíz-vezeték     10. ivóvíz-vezeték
4. ciszterna    11. mágnesszelep
5. túlfolyó bűzelzáróval    12. úszókapcsoló
6. szívóvezeték     13. kifolyó
7. házi vízellátó berendezés (szivattyú)     14. visszacsapó-szelep

1. ereszcsatorna/ejtőcső    9. örvényszűrő túlfolyó
2. örvényszűrő     10. házi vízellátó berendezés (szivattyú)
3. esővíz-vezeték     11. használativíz-hálózat
4. ciszterna    12. ivóvíz-vezeték
5. túlfolyó bűzelzáróval    13. mágnesszelep
6. torlódóvíz-szelep     14. kifolyó
7. érzékelők     15. vezérlés vízszintkijelzővel
8. szívóvezeték

image188
4.3.1-10. ábra: Magyarország csapadéktérképe

 

Az esővízgyűjtő rendszer méretezése
A méretezés két irányból indul: mennyi a vízfogyasztás és ennek megfelelően az esővíz-igény;  illetve  mekkora az esővizet felfogó  felület  (háztető, terasz, stb.), vagyis az esővíz-hozam?

Az esővízigény
A mellékelt ábrák alapján részletesen is kiszámolható, de elegendő a személyenkénti 150 l/fő napi vízfogyasztást alapul véve, 30 l-ben meghatározni a napi esővízszükségletet. Ennek ismeretében az éves vízigény meghatározható. Kertöntözés esetén 100 m3-enként 6 m3/év többletet kell hozzászámolni.
Ha a teljes ivóvíz-igényt  esővízzel akarjuk fedezni, a ciszternaszámítást ennek megfelelően kell megnövelni.
Példa: 4 fő esetén: 0,030 m3 x 4 x 365 = 43,8 m3

Az esővíz-hozam számítás
Felfogófelület a tető vízszintes vetülete, függetlenül a tetőformától  és lejtéstől. Esővíz-mennyiség (m3/év)= felfogó felület (m2) x éves csapadékmennyiség (m/ év) x lefolyási tényező
Lefolyási tényezők:
• sima tetőfedés  (cserép, hullámlemez, stb.): 0,75
• kavicstető: 0,6
• zöldtető: 0,4 – 0,5
Példa:
felület: 120 m2; csapadék: 900 mm/év = 0,9 m ; lefolyási tényező: 0,75
Esővíz-mennyiség = 120x0,9x0,75 = 63 m3 / év

Hagyományosan a szakirodalom az összes esővíz-mennyiség minimum 5%-át javasolja tárolótérfogatként meghatározni. Ma ezt a mennyiséget újra kell gondolni, mert a csapadék ritkán és nagy mennyiségekben érkezik, akár 3 havonta egyszer. Ezért célszerű a maximumigényt megvizsgálni, és – ha lehetséges – ennek háromhavi mennyiségére méretezni.
Példa: 63 m3 x 5% = 3,15 m3 (ez igen csekély méretű ciszterna, egyhavi esővízigényt fedez)

A tároló méretét föl lehet kerekíteni a használók számától függően személyenként 1-2 m3-ig.
A cél a vízigény és az esővíz-hozam fedésbe hozása. Az igény személyenként napi 30 l esővíz.
Az esővíz-hozam a felfogó felülettel (tető, terasz, burkolt felület) arányos.
Ha az esővíz-hozam nagyobb, mint az igény, akkor optimális tárolóméretet  választhatunk. Ha az esővíz-hozam kevesebb az igénynél, a következőket tehetjük:
• növeljük a felfogó  felületet: eddig nem használt tetőrészt, teraszt, járdát  vonunk
be a vízgyűjtésbe
• ha nincs mód a felület  növelésére, a fogyasztást csökkentjük, vagy  korlátozzuk: elsőként a nagy fogyasztókat  elégítjük ki (WC),  majd a sorban következőket (mosógép), melyek mindegyike átállítható ivóvízre
• további vízmegtakarítást valósítunk meg:  WC öblítés  használt mosóvízzel; komposztáló toalett
(száraztoalett), vízmentes piszoár, víztakarékos WC és csaptelepek

Példa:
vízhozam: 63 m3/év; tárolóméret a vízhozam szerint (5%): 3,15 m3;
vízigény: 43,8 m3; tárolóméret az igény szerint (5%): 2,19 m3, kerekítve 2,2 m3; A vízhozam magasabb, mint az igény.
Ettől függetlenül  célszerű a ciszternát túlméretezni,  a ritkuló, kaotikus időjárás miatt. A javasolt tárolóméret 3,15 m3 helyett 10 m3, azaz cca. 3 havi térfogat.

Ha nincs elegendő tetőfelület,  akkor azonos értékű intézkedés a WC öblítővízigény biztosítása a mosógép használt vizével illetve a vízmentes komposztálótoalett alkalmazása. Mindkettő esetben a megtakarítás a következő:
• víztakarékos WC esetén 8 m3/év
• nem víztakarékos WC esetén 14 m3/év, 4 fővel 32-56 m3/év.
Ezzel az intézkedéssel tehát fedésbe hozhatjuk az igényt és a hozamot. Megvalósult példa:

Magyarkút, 110 m2-es, földszint + tetőteres lakóház
A hatfős háztartáshoz 20 m3-es ciszterna épült. A 2012-es év nyarán három hónapig nem esett eső, és a hat fő használativíz-igényét (WC-öblítés + mosógép) a ciszterna fedezte. A három hónap elteltével egy felhőszakadás egy éjszaka alatt feltöltötte a ciszternát.
Az esetből levonható ökölszabály: egy fő ciszternaigénye (WC + mosógép:
20/6 =3,3 m3
Ha az ivóvizet is esővízből akarjuk előállítani,  ennek a kétszeresére van szükség, azaz 6,6 m3/fő űrtartalmú  ciszternára. Ez négy fő esetén 26,4 m3  hat fő esetén 40 m3
Víztakarékos csaptelepek és eszközök
– perlátor: levegővel dúsított vízsugarat állít elő
– infravörös vezérlésű mosdó csaptelep: csak addig engedi a vizet, míg a kézmosás tart
– olajrugós zárású mosdó ill.  kád-zuhany  csaptelep: automatikus  záródásával megakadályozza a pazarlást
Takarékos szaniterek:
– alacsony öblítővíz-igényű WC: minimális vízigény hagyományos házi szennyvízcsatorna-rendszer esetén 4,5 l/nagyöblítés, 1 l kisöblítés
– egyliteres öblítésű WC esetén a csatorna ejtővezetékbe a dugulás megelőzése érdekében öblítőszifon építendő. Az ebben összegyűlő elégséges szennyvízmennyiség elérésekor egyszerre öblít, és ez a vízmennyiség képes a háztól az utcai csatornáig elszállítani a darabos szennyvizet.
Víztakarékos háztartási gépek:
• a víztakarékos mosogatógépek képesek a kézi mosogatásnál kevesebb vízzel elmosogatni (egy kézi mosogatás vízigénye átlagosan 15 l, energiaigénye 1,5 kWh; a legtakarékosabb gép vízigénye 9 l, energiaigénye 0,9 kWh)
– a spirállapátos mosógép51 a tisztításhoz nem a mosópor vegyi hatását használja, hanem a víz mechanikai hatását. Ez kevesebb öblítést igényel, jóval gazdaságosabb, gyorsabb és tisztább mosást tesz lehetővé (lásd még az elektromos ellátás fejezetben).


 

4.3.2    Szennyvíz-kezelés
Az Autonóm Ház szennyvíz-kibocsátásánál szempont a szennyvíz összetételének környezetbaráttá tétele és környezetbarát tisztítási technológia megválasztása.
A szennyvíz összetétele
A szennyvíz a következő forrásokból származik:
• WC-öblítés
• Mosás
• Mosogatás
• tisztálkodás
Mit kell száműzni a szennyvízből:
• biológiailag  nem  lebomló,  környezetkárosító alkotókat: vegyszerek (fotóvegyszerek, oldószerek, festékek, fertőtlenítőszerek, olajok, zsírok, stb.);  ezek  a veszélyeshulladék-gyűjtőhelyekre valók
• természetes zsírokat,  olajokat;  ezek  eltüzelhetők, vagy  komposztálhatók. A lefolyóba leöntött zsiradék minden esetben káros: a tisztítót megterheli, csatornázott területen pedig a cementkötésű betoncsatornák falát korrodálja, ez okozza a szennyvízcsatornák tönkremenetelét
• ételmaradékokat; ezek  komposztálandók. Az ún. konyhamalac, mely a mosogató lefolyójába öntött ételmaradékot ledarálja és a szennyvízcsatornába juttatja, minden esetben káros megoldás. A szennyvíztisztítót megterheli, legyen az decentralizált, vagy nagy tisztítómű.
Ezen anyagok távoltartása a tisztítás hatásosságának és a környezettel való harmonikus együttélésnek alapfeltétele.
Mindenről tudnunk kell, amit a környezetbe juttatunk  és úgy kell alakítanunk a viszonyokat, hogy a ház anyagcseréje teljes körfolyamatba illeszkedjen.
A tisztítóés mosószerek csak biológiailag 100%-ig lebomlóak lehetnek. A szennyvíz – összetétele szerint – két csoportba sorolható:
• az ún. „fekete szennyvíz”: a WC és a mosogatás hozama, erősen szennyezett víz
• az ún. „szürke  szennyvíz” vagy „szürkevíz”: ez a mosás és tisztálkodás hozama,
enyhén szennyezett víz
A fekete szennyvizet nehezebb megtisztítani, a szürkevíz tisztítása egyszerűbb, illetve közvetlen újrahasznosításra alkalmas. A fekete szennyvíz mennyiségét radikálisan csökkenti a komposztáló toalett alkalmazása.
Ez esetben a fennmaradó szennyvízmennyiség tisztítása egyszerűsödik. A víztakarékos toalett a szennyvíz mennyiségét is csökkenti. Terjedelmi okokból nem részletezzük a WC kiváltásának további olyan megoldásait, melyek nem felelnek meg a Szelíd Technológia  követelményeinek, túltechnicizált vagy energiafogyasztó mivoltuk miatt (pl.: vegyi WC, csomagoló ill. fagyasztó WC, szárító WC, stb.).
A víztakarékos WC
Az ún. angol-WC hátrányai ismertek: az alkalmankénti mintegy 6-10 liter víz öblítésével rengeteg ivóvizet pazarol. A víz pedig a fekáliát eredeti tömegének több, mint ötvenszeresére hígítja, ezzel tetemes környezeti károkat okoz illetve a szennyvíz tisztítását követeli meg. A vízre voltaképpen a bűzelzárás (szifon), a higiénia (az ülőke tisztítása) és a fekália elszállítása miatt van szükség.
 

A víztakarékos toalettek az öblítést a szokásos 10-15 liter helyett kevesebbel oldják meg. A minimum öblítővíz, mely még a csatornán képes elszállítani a fekáliát
3,5-4,5 l körül van. Ennél kevesebb öblítővíz csak speciális célokra alkalmazható
(repülőgép, lakókocsi). Rekord: 0,5 dl! A komposztáló toalett
A Clivus Multrum nevet viseli az első ilyen toalett, mely létét egy találékony svédnek, Rikard Lindströmnek köszönheti. Lindström a Keleti-tenger egyik öblében, Tyresöben lakott. Mivel szennyvizét nem akarta a háza alatti tóba vezetni, mint legtöbben, más megoldáson kezdett el gondolkozni. Így született találmánya.

A komposzt-toalett működési elve
A komposzt-toalett  olyan vízöblítés nélküli toalett, melyben a fekália valamint a szerves háztartási és kerti hulladék zárt, hőszigetelt és szellőzéssel ellátott  tartályba kerül.
Toaletthasználat után 1-2 maroknyi adalékanyagot kell a tartályba szórni a komposztálás segítése érdekében. Az adalékanyag azt a szerepet tölti  be, amit az istállótrágyánál a szalma almozás: a komposztálást végző baktériumok számára a cellulóz a táplálék. Ezért az adalék céljára bármilyen vegyszermentes, cellulóztartalmú adalék megfelel: faforgács, szalmaapríték, fakéreg-törmelék, stb. A tartályban talajbaktériumok segítségével 1,5 – 2 éven át zajló érleléssel a keverék eredeti térfogatának kb. 1/5-ére csökken. A kórokozók a komposztálás hőfoka (kb. 65 0C) és hosszú időtartama, valamint a mikroorganizmusok antibiotikus hatása miatt elpusztulnak és végeredményként szagtalan, nem fertőző humusz keletkezik. Főbb előnyei:
• a vízöblítés elmaradása kb. 35% ivóvíz-megtakarítást eredményez (ez kb. 20.000 l megtakarítás éves szinten személyenként);
• a szerves hulladékok komposztálása következtében a háztartási szemét meny-
nyisége kb. 40%-kal csökken;
• a háztartás szennyvízhozama is kb. 35%-kal  csökken és összetétele jelentősen javul. Ez csatorna esetén díj-csökkenést, szippantás esetén jelentős megtakarítást jelent
• évente személyenként kb. 20 kg humusz keletkezik
• a  szagproblémákat a  komposztálás jótékony folyamata, a  nedvszívó adalékanyag és főképpen a hatékony szellőzés megelőzi.
A fenti előnyökön túlmenően a toalett jelentősége abban áll, hogy a korábbi káros és veszélyes hulladékból biológiailag aktív, egészséges humuszt alakít. Joggal hasonlíthatjuk az egyiptomiak szent skarabeus-bogarához.


A humusz hasznosítása
Meg kell jegyeznünk, hogy az emberi eredetű komposzt nem teljes értékű trágya. A trágyák közül az egyetlen tökéletes a komposztált tehéntrágya. Az összes többi csekélyebb értékű. Egészséges használatuk kulcsa az arány. Egy hagyományos tanya trágyadombjában megfelelő az állati és emberi trágya aránya. A komposztáló toalettből származó humusz kizárólagos használata kerülendő.
A komposztáló toalettek főbb típusai
Itt csak a „szelíd technológia” kategóriájába sorolható és házilag is megépíthető változatok  ismertetésére  szorítkozunk. A teljesen automatizált  toalettek  megfosztják használóikat egy természeti összefüggés átélésétől, és ezen gépek esetében az okozott ökológiai  kár  (a  gyártás veszélyes hulladékai; az üzemeltetés energiafogyasztása, a szervízháttér, stb.) és az ökológiai haszon aránya már a mérleget kezdi a mínusz felé billenteni.

• Clivus Multrum:
Az őstípus elsősorban alápincézett épületekhez való. A pincében a tartály részére kb. 100 cm x 200 cm-es alapterület szükséges. A tartály fölött  a földszinten helyezkedhet el a toalett-ülőke,  és az esetleges konyhai hulladékledobó. A ledobó helyett szintmagas ejtőcső beépítésével egy további, emeleti ülőke is csatlakoztatható. A tartályhoz ventilátorral ellátott szellőzőkürtő tartozik, mely a tetőn át a szabadba juttatja az elpárologtatott  nedvességet és a nemkívánatos szagokat. Az érlelési idő 2-2,5 év.


image190
4.3.2-11. ábra: Compact Composter

• Compact Composter:
A ‘80-as években kifejlesztett  típus nem igényel alápincézett épületet, azonban a toaletthelyiség az itt elhelyezkedő tartály miatt nagyobb: kb. 100 cm x 300 cm. A  tartály  három  komposztkamrával  rendelkezik.  Az első kamra  megteltével a tartályt  negyed fordulattal  vízszintes tengelye körül el kell billenteni, így kerül a komposzt a következő kamrába. E műveletre félévente  egyszer kerül sor. A következő alkalommal a komposzt a középső kamrából a hátsó kamrába kerül. A kész komposztot újabb fél év múlva innen lehet eltávolítani. A tartályon egy ülőke és egy esetleges hulladékledobó helyezkedhet el. A szellőzés a Clivussal azonos módon zajlik. Az érlelési idő kb. 1,5 év.

 
image192
4.3.2-12. ábra: Precomposter
 

• Precomposter:
Utólagos beépítésre alkalmas, mivel méretei megfelelnek egy szokványos WChelyiségben történő  elhelyezésnek. Mivel komposzt-tartálya  kicsi, gyakran kell üríteni (2-3 hetente), a kis tömeg és a rövid idő a komposztáláshoz nem elegendő. Ezért a toaletthez külön komposztálótartály tartozik, mely bárhol elhelyezhető, ahol a természetes szellőzés biztosítható (kert, garázs, fészer). A toalett tartalmát ebbe kell üríteni, a komposztálás itt zajlik. Az érlelési idő változó, de min. 2 év. A toaletthez a többi típuséval azonos szellőző tartozik.

 
image193
image195
4.3.2-13. ábra: Sawi Precomposter komposztáló toalett


 

Sawi (Berger Biotechnik GmbH.)  – Precomposter komposztáló toalett
• Egyaknás kerti árnyékszék:
A hagyományos, jól ismert kerti buditól csupán az különbözteti meg, hogy használata során az említett
Adalékszer (faapríték vagy forgács) hozzáadandó, továbbá az építményt szellőzőkürtővel is fel lehet szerelni. Ha az akna telítettsége már megközelíti a terepszintet, új aknát kell létesíteni és az építményt oda kell költöztetni. A régi aknát kb. 20 cm termőfölddel letakarva legalább egy évig pihentetni kell, utána a komposzt kitermelhető. A képen egy szentantalfai kerti toalett  látható, az érett  komposztot kitermelése után silóba rakták, melyet virággal ültettek be.

 
image196
4.3.2-14. ábra: Finn szabvány árnyékszék

• Finn szabvány árnyékszék:
A bódé ülőkéje alatt nincs akna, csak egy perforált fenekű gyűjtőedény, alatta folyadékfelfogó párologtató tálcával. A fekália és adalék keverékét a gyűjtőedényből a Precomposterrel azonos módon – külön komposzttartályba kell üríteni. A tartály a bódéval közös építményként is kialakítható. A párologtató-tálcától  a tetőn át a szabadba szellőzőkürtő vezet.

image197
4.3.2-15. ábra: Kétaknás kerti árnyékszék

• Kétaknás kerti árnyékszék:
Az egyaknás elvén működik, azonban egyszerre csak egy akna van használatban, a másik pihen. A használatban lévő akna megtelte esetén annak pihentetése kezdődik, miközben a másik aknából az érett komposztot eltávolítják, és az aknát újra használatba veszik. A váltógazdálkodás tehát kettősméretű bódét feltételez, vagy a szimpla bódé ciklusonkénti áthelyezését, azonban mindez egy helyen történik. A ciklus legalább egyéves pihentetést tegyen lehetővé.

• Szeparációs toalett:
A szeparációs toalett  többszintes lakóházban alkalmazható. Berendezésenként
8 víztakarékos WC ejtőcsöve köthető rá. Az ejtőcsövön érkező szennyvizet egy centrifuga segítségével szilárd és folyékony  részre választja szét. A szilárd rész kerül a komposztkamrába, a folyékonyt pedig egy UV-sugaras fertőtlenítés utána a csatornába továbbítja, ahonnan a többi szennyvízzel a tisztítóba kerül.

 
image199
4.3.2-16. ábra: Aquatron szeparációs toalett (Berger Biotechnik)

 

A szennyvíz tisztítása
Az élővíz minősége
A vízről való tárgyalás során a vizet halott anyagnak tekintjük, a tisztítást is csak fizikai eszközökkel gondoljuk el. A víz azonban nem fizikai minőségekkel is rendelkezik, melyet vegyi vagy fizikai analízis nem mutat ki, de amelyek hatásaikban megfigyelhetők. Az egyik ilyen minőség a formáló erők jelenléte. A jelenlét mértékét a cseppteszt és az itatóspapír-teszt mutatja. A formáló erőkkel rendelkező, tiszta, egészséges és élő víz egy cseppjének vízfelületre hullásakor keletkezett hullámok fotóját megfigyelve törvényszerűségekre bukkanunk. Az élő víz azonos karakterű formákat alkot. A szennyezéssel vagy egyéb módon károsított vízből e formák visszahúzódnak.

   image200
4.3.2-17. ábra: Vízformák

E módszerek az ember jelenlétét kívánják meg, mely személyes viszonyt teremt a vízzel. E szemlélet alapján a hagyományosan (gépi, „művi”) tisztítású vizet is csak részben tekinthetjük  tisztának, különösen, ha a tisztítómű utolsó műtárgya egy klóradagoló.
Az ismert tisztításmódok külön csoportja az ún. természetközeli technológiák. Ezek azok, melyek leginkább alkalmasak a víz élővé tételére. A tisztításhoz külső energiabevitel helyett a növények segítségét veszik igénybe.
A tisztítást végző növények legfontosabbika az egyszerű nád. A nád üreges szárán keresztül oxigént vezet gyökereihez. Így a gyökérzet környezetében zajló eleven életben nemcsak az anaerob, azaz levegőtől elzárt rothadási folyamatok zajlanak, hanem aerob, azaz oxigén jelenlétében zajló bomlás is. Ez utóbbi segíti elő a folyamat egészségességét. Ennek során a szerves anyaggal szennyezett víz először oldattá válik, elemi alkotórészeire esik szét. Ezt követően a mikroorganizmusok munkája
eredményeképpen e szervetlen oldatokból élő szubsztanciák keletkeznek, melyeket a növények fölvesznek és beépítenek. A víz eközben megtisztul.
A szennyezett víz élővé tételét, gyógyítását különböző módokon lehet elérni:
• nem  elég  a fizikai megtisztítás: a tisztítókból kilépő víz még  nem  mutat élő minőséget,
• a növényi tisztítás a szervesanyag kivonásán túl a növény fő szerepét látja el: kozmikus erőket közvetít a földbe és a halott földi minőségeket (sók, egyéb elemek) átalakítja, nemesíti (fotoszintézis,stb.) ezzel eleveníti a vizet,
• a víznek  megfelelő mozgásformákat biztosítva vissza  lehet  adni elveszített formálóerőit, „dinamizálni” lehet a vizet. Ennek eszköze a Wilkes-féle „flowform” csobogósora. Ezeken átvezetve a szennyezett vizet, az megtisztul és visszanyeri formálóerőit.



image201
4.3.2-18. ábra: Nádgyökérzónás szennyvíztisztító sémája

 
image203
4.3.2-19. ábra: John Wilkes szobrász vízharmonizáló Flowform csobogósora

Ez a természetes folyamat zajlik a vízparti nádasokban, azonban egy tisztító esetén megfelelő körülmények teremtésével a tisztítás nagyobb hatásfokkal és gyorsabban zajlik, mint a természetben. Más növények más szolgálatot tesznek: a vízijácint virága színezéséhez a vízben oldott nehézfémeket vonja ki. Ezzel alkalmas egyes vegyi eredetű szennyvizek tisztítására.



 

Decentralizált szennyvíztisztítási technológiák táblázata
 image205
4.3.2-20. ábra: A nádgyökérzónás tisztító működése

A szennyvíz bővített  oldómedencébe jut, ahol oldattá alakul. Így jut az elosztó csőhálózatba, majd innen a nádágyba. A nádágyban a földfelszín alatt szivárog a víz, majd megtisztulás után gyűjtő csőhálózatba jut, innen pedig élővízbe (tó, patak). A nád itt a tisztítótelepek levegőztető berendezését helyettesíti, energiabefektetés nélkül.
Méretezése: személyenként(lakosságegyenérték) 5 m2  nádágy-felületre  van szükség.

Egyéb eljárások
Az ábrán látható táblázat ad áttekintést  azon decentralizált eljárásokról, melyek egy autonóm működés számára alkalmasak lehetnek. Ezek közül kizárhatjuk az
1. számút, mint tüneti kezelést. Mindenfajta szennyvízkezelés első eleme az itt említett 2. ill. 2/a eljárás.



image207
4.3.2-21. ábra: Oldómedence /balra, felül/


Szürkevíz-szikkasztás oldóaknával és alagcsövezéssel /balra, alul/ Szürkevíz-szikkasztás oldóaknával és homokszűrőággyal /jobbra, felül/ Eleveniszapos szennyvíztisztító kisberendezés /jobbra, alul/

Itt történik a nyers szennyvíz helytelen kifejezéssel ismert „derítése”, azaz oldattá alakítása, melyben az úszó zsírok-olajok-habok felfogódnak, a szilárd alkotórészek leülepednek és a szerves alkotórészek oldattá alakulva továbbhaladnak. Ez garantálja a tisztítóberendezések hosszú élettartamát,  az eltömődés megelőzését. Ezt követhetik  a különböző tisztítási fokozatok. A legegyszerűbb tisztítás az altalajba történő szikkasztás (3.elj.), melynek során a szikkasztó draincső környezetében kialakuló biológiai hártya a szerves anyagok kivonásával részleges biológiai tisztítást eredményez. Hasonló, de ennél jobb hatásfokú a 4. eljárás. Az 5. eljárás kompromisszumot jelent, mivel gépi berendezésről van szó. Behatárolt lehetőségek tehetik szükségessé alkalmazását. A 6. eljárás tavai téli időszakban a hidegre érzékenyek.

 
4.3.2-22. ábra: Növénnyel telepített tavas tisztító

A 7. eljárás egyik változata a gyökérzónás tisztítás. Mindegyik eljárás alkalmas fekete szennyvíz kezelésére. Szürkevíz kezelésére a legtöbb esetben elegendő a 3. eljárás, illetve a 7. eljárások kisléptékű változatai.
 

Emésztők
A hagyományosan emésztőnek nevezett műtárgy semmilyen szempontból nem megfelelő. Itt a szennyvíz egy aknába jut, ahol ülepedni tud, majd egy bukófalon átjutva egy hézagosan falazott emésztőbe, ahol a talajba szivárogva elszikkad. Gyakran az első ülepítőaknát is elhagyják. Itt a szennyvíz tökéletes oldása sem történik meg, a talajba szinte akadálytalanul jut a tömény nitrátszennyezés. Az oldás hiánya idővel a környező altalaj elzsírosodását eredményezi, a szennyvíz így nem tudván elszikkadni, visszatorlódik és szippantani kell. Ez a sorsa a meglékelt szennyvíztárolóknak is. (Ezzel is igazolódik, hogy a hatósági oldalnak érdemesebb egy gyengébb hatásfokú, de korrekten megépített tisztítót megkövetelni, mint a tökéletes megoldást előírva illegális álmegoldásokat kikényszeríteni.). Az emésztő az autonómia szemszögéből is felejthető megoldás.

   4.3.2-23. ábra: Emésztőgödör

Szürkevíz illetve tisztított szennyvíz hasznosítása
A szürkevíz bizonyos feltételek mellett közvetlenül használható öntözésre. A tisztított szennyvíz élővízbe, illetve a környezetbe bocsátható. Emellett altalaj-öntözésre használható.

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Klíma, szellőzés

Datetime: 2014. december 09., kedd 16:44

A hűtés szükségessége

A klímaváltozás megemelte az átlaghőmérsékletet, és a nyári csúcshőmérsékleteket. Ez – ha rövid időre, néhány napig, egy-két hétig is – ma már közel 40 C-os hőséget jelent, ami a következő 20-30 évben 45 C-ra is emelkedhet. Ez bizonyos épülettípusok esetében – korábban épült tetőterek, könnyűszerkezetes épületek, panelházak, üveghomlokzatú középületek, stb. –  azt jelenti, hogy azok a nyári kánikulában hűtés nélkül lakhatatlanná válnak.

A hűtés szükséges rossz. Ha csak gépi hűtést szerelünk be az épületbe, a nyári hűtési költség a téli fűtési költséget messze meghaladó mértékű, annak akár
2-3-szorosa lehet. Mit lehet tenni, hogy csökkentsük a hűtési költséget? Kell-e hűteni egy lakást?

Ha egy lakóházat hűteni kell, az rosszul van megtervezve. A lakásokban napközben jellemzően nem tartózkodnak, vagy ha igen, kevesen – a gyerekek iskolában, a szülők munkában. A lakóházak belső hőtermelése nem jelentős. A belső hőképződésért a helyiségben tartózkodó emberek, a mesterséges világítás és a hőt termelő gépek (háztartási gépek, középületek esetében irodagépek – számítógépek, másolók, stb.) felelősek. Lakóházak esetében ez nem jelentős. Mi a teendő?

 

Napvédelem
A hűtési költségek mérséklésének első feladata a tökéletes napvédelem. Ezt a hagyományos parasztház tornáca már megoldotta. A tornác a nyári meredek napállás mellett nem enged be direkt sugárzást a lakószobákba. A napvédelem külső fix és mobil árnyékoló szerkezettel oldható meg. A belső árnyékolás nem véd a meleg ellen. A passzív napvédelem másik eszköze a lombhullató fák ültetése a ház benapozott oldala elé. Ezek a fák télen – lombjukat elveszítve – átengedik a napfényt.

Passzív hűtés
A fákkal, növényzettel körülvett épület eleve alacsonyabb hőmérsékletű környezetbe kerül. Egy forró nyári napon egy üres, fák nélküli, sík terület hőmérséklete egy erdőn belül mért hőmérsékletnél akár 10 C0-kal melegebb. Ha egy lakótelepen minden lakáshoz ablakklímát szerelünk, az az utca hőmérsékletét akár 10C0-kal is megemelheti. Mivel egy lakáshűtés általában 10 C0-kal hűti le a lakást, a fentiek alapján ez passzív eszközökkel elérhető. A nyári meleg idején a legegyszerűbb hűtési mód az éjszakai átszellőztetés. Az éjszakai átszellőztetés akkor hatásos, ha az épület jól hőszigetelt, napvédelme megoldott, és jelentős hőtároló tömeggel rendelkezik. Ekkor az éjszakai kihűtés jótékony hatását majdnem egész nap meg tudja őrizni. Éjszakai átszellőztetésre minden épületnek szüksége van, a passzív hűtéssel rendelkező passzívházak esetén is.

– Passzív  szellőzés
Ez a kortárs fenntartható építészet legnagyobb technikai kihívása. A passzív szellőzés hagyományos megoldásai (gravitációs szellőzés, filtráció) mellett új megoldások jelentek meg, az arab világból származó napkémények és szélkémények továbbfejlesztett  változatai:

ο a klasszikus napkémény az épületből kiemelkedő, testes kürtő, melynek falát a napsugárzás felforrósítja, így megindul benne a kürtőhatás, és a kéménybe kötött szellőzőcsatornákon keresztül megszívja az épületet. Az épület frisslevegőjét az árnyékos átriumokból szívja be, ahol hűvös van és szökőkút hűt és nedvesít. A levegő innen jut az épületbe, majd a helyiségeket hangtalanul átöblítve a napkéményen át távozik.
ο a klasszikus szélkémény az épület tetejéből kiemelkedő kürtő, melyen át a szél szívóereje húzza ki a levegőt az épületből, a napkéménnyel azonos módon.
ο a modern megoldások egyike a klímahomlokzat, mely télen a hőnyereség begyűjtésére alkalmas, bizonyos átmeneti időszakokban a kürtőhatás működtetésével képes a gépi szellőzés kiiktatásával passzív szellőztetésre.
ο a modern szélkémények áramlástechnikailag átgondoltak, és a légmennyiség szabályozható. Ide tartoznak a Venturi-tárcsák és a forgó szellőzők, melyek fokozzák a szívóhatást.
ο a modern szolárkémények kürtőhatását napcsapdákkal lehet fokozni.
ο a passzív, gravitációs szellőzésre a passzívházaknak is alkalmasaknak kell lenniük, mert nyáron a talajkollektor hűtőhatása kimerülhet, ezért célszerű az éjszakai szabad hűtést alkalmazni, ezzel kímélve a nappali gépi szellőztetés hűtőkapacitását.
A passzív szellőzés legfontosabb célja ma a gépi szellőzés ideiglenes vagy végleges kiváltása, azonban a legnagyobb kihívás a passzív hővisszanyerő szellőzés megvalósítása.
Ha létrehozható a ház valóban passzív, hővisszanyerést is tudó szellőzése, mely képes áram és elektronika nélkül működni, akkor értük el a valóban passzív ház ideáját.


image172
4.2-1. ábra: Passzív szellőzés napkémény és szélkémény (Venturi-tárcsa) alkalmazásával (Magyar Ház 2020)

 

– Gépi  szellőztetők

• aktív  és  passzív   hővisszanyerő berendezésekkel: a  szennyvízcsatornába, kéménykürtőbe, szellőzőill. légkondicionáló berendezésekbe elhelyezett hőcserélőkről ill. hőszivattyúkról  van szó, mint  például a passzívház hővisszanyerő szellőztető rendszere. Téli üzemben a frisslevegőt a talajba süllyesztett csővezetéken (talajkollektor,  más néven talajhőcserélő) át szívja be, ahol a talajhő a levegőt előmelegíti (-150  külső hőmérséklet esetén 00-ra). A házban az előmelegített levegő a hőcserélőbe jut, ahol a használt levegő hőtartalmát átveszi és tovább melegszik (cca.100-ra), és így jut be a fűtött  térbe. Nyári üzemben a talajkollektor a frisslevegőt előhűti (350-ról 240-ra), feleslegessé téve a légkondicionálást.

• A hővisszanyerő rendszerek egy  szellemes és  olcsó  változata a Fluctuvent.  A habarcs nélküli, PUR-hab ragasztóval falazott, csiszolt felületű Porotherm falazatnak azt a tulajdonságát használja ki, hogy a falazóelem függőleges légkamrái átmenőek, azaz nem szakítja meg őket a habarcsréteg. A fal alsó és felső részén egy-egy falazóelem méretű betétet helyezünk el. Az egyik betét kifelé, a másik befelé nyitott,  és egy vezérelt ventilátort  tartalmaz. A hőcserélő szerepét itt maga a falazat tölti be. A ventilátor egy adag frisslevegőt szív be, mely a falban egy falazóelem szélességben tölti ki a légkamrákat. A „belégzett” levegőt a fal benntartja pár másodpercig, mialatt a tégla átadja hőjét a beszívott frisslevegőnek. Ezután a ventilátor az átmelegedett levegőt befújja, azaz „kilégzi”  a belső térbe. Kis szünetet követően a belső légtérből szív be egy adag levegőt, majd ugyanúgy benntartja. Pár másodpercig a beszívott használt levegő átadja hőjét a falazóelemnek, majd ezt követően a kihűlt levegőt a ventilátor ismét kifújja a szabadba. A falba rejtett  szellőztető rendszer tehát szakaszosan lélegzik, „szuszog”, ~90%-os hővisszanyerési hatásfokkal.

 
image174
4.2-2. ábra: Magyar ház

• és  végül:  aktív  eszközökkel (folyadékos talajhőcserélők, hőszivattyúk, vizes  és
levegős napkollektorok).
– Gépi  hűtés
A gépi hűtés – a klímaberendezések, vagy légkezeléssel is operáló légkondicionáló berendezések a nem fenntartható szükségmegoldások kategóriájába tartoznak. Helyi hűtés – ablakklíma
A legegyszerűbb, de legkevésbé gazdaságos a helyi hűtés. Az ablakklíma a kültérre dobja ki a meleget, elektromos árammal működő, levegős hőszivattyúval.

Központi hűtés
A több helyiségre kiterjedő megoldás egy fokkal jobb megoldás. A több helyiségben elhelyezett beltéri egységek hűtenek, és egy nagy központi kültéri egység adja le a külső környezetbe a hőt. Előnye, hogy a kültéri egységet tetszőleges, nem látható helyre lehet telepíteni.

Légkondícionálás
Míg a helyi hűtés a helyiség levegőjét hűti, ezért légcsatornák nem szükségesek, légkezelés nem történik. A légkondícionálás során légcsere és légkezelés történik. A kültérről  beszívott levegőt kezelik, páratartalmát és hőmérsékletét  beállítják és úgy fújják be a helyiségbe és szívják el, majd – szükség  szerint egy hőcserélő közbeiktatásával – dobják ki a használt levegőt a szabadba. A légkondícionálással tehát egy szellőzőgépház jár, és az onnan kiinduló légcsatorna gerincvezetékek és ágvezetékek hálózzák be az épületet. Légkondícionálásra általában középületek esetén kerül sor.

A gépi hűtés során sokféle hűtőberendezést alkalmazhatnak. Ezek közül a talajszondával, vagy talajvízkutas, illetve  horizontális talajkolektoros  hőszivattyúval megoldott hűtés lehet a leggazdaságosabb, mert a fűtést és a hűtést is ugyanaz a berendezés végzi. Elkerülhető a csak fűtésre használt talajszondák vagy talajhőcserélők esetén előforduló jelenség, az altalaj tartós kihűtése, mert a télen kihűtött altalaj nyáron visszafűtődik a házból elvont hővel.

Összegezve: a tökéletes napvédelem és megfelelő épületburok elérése után az éjszakai kiszellőztetés általában elég egy lakóház hűtéséhez. Ha mégsem, akkor a talajhőcserélős passzív hűtés a következő lépcsőfok. Általában egy lakóháznál nem is kell több hűtés. További hűtésteljesítményt állíthatunk elő a hőleadókban keringtetett  hűtött közeggel (padló-, fal-, mennyezetfűtés, radiátor), melyekből a rendszer hőt von el és például – ú.n. kompakt készülékkel – használati melegvizet állít elő. Csak ezt követi a szükséges rossz: a rossz nyári hővédelemmel rendelkező épületekbe szerelt költséges és drágán üzemeltethető hűtőberendezés.

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Fűtési rendszerek

Datetime: 2014. december 09., kedd 16:43

A megfelelő fűtési rendszer kiválasztásánál a hely adottságainak leginkább megfelelő, fenntartható  technológiák élveznek előnyt. Vannak olyan esetek, amikor nehéz vagy szinte lehetetlen a gázfűtés kikerülése. Meglévő épületek gépészeti felújítását, korszerűsítését meg kell előzze az épület energiahatékonyságának javítása, hőszigetelés, nyílászáró-korszerűsítés, stb. Így a leendő gépészeti rendszerek már egy csökkentett energiaigényt tudnak lefedni, és elérve az energiahatékonyság megfelelő szintjét, lehetővé válik alacsony energiasűrűségű megújuló források használata (napenergia, talajhő, hőszivattyús rendszerek). Fordított sorrendben feleslegesen nagy teljesítményű fűtőberendezést vásárolunk, és bár annak hatékonysága javul, a pazarlás folytatódik, az épület komfortja sem nő.


Kiválasztási szempontok:
– távhő, vagy többlakásos épület közös központi fűtése

A távhő – ha megújuló energiaforrással működtetik – elméletileg a legjobb és legolcsóbb megoldás nagy laksűrűségű településrészeken. Miért?
– nincs lakásonként kazán, tüzelőtároló, kémény.
– egy központi fűtőberendezés hatékonyabb, és kevésbé környezetterhelő, mint lakásonként egy.
– kényelmes, nincs vele tennivaló

Ugyanez érvényes a központi kazánnal ellátott épületekre is. Rövidlátó és rossz megoldás, ha egy távhővel ellátott épület esetében a lakások egyedi gázfűtésre térnek át, és leválnak a rendszerről. Míg a gáz olcsó és a korszerűsítetlen távhő drága, sokak kényszerülnek a váltásra. Geotermikus hőforrás esetén a távhő előnye egyértelmű, ez azonban ritka adottság. A helyes megoldás a távhőrendszer korszerűsítése, és ezzel párhuzamosan a gázár-támogatás megszüntetése. Csak ekkor derülhet ki, hogy a korszerű, megújulóra alapozott távhő gazdaságos és olcsóbb, mint a gáz. A bécsi távhőellátás – ahol a hőforrás egy hulladékégető – ezt régen bebizonyította. A korszerű távhővel vagy központi kazánnal rendelkező épület esetén alapvető követelmény a távhővezeték, illetve az előremenő fűtési vezeték megfelelően hőszigetelt volta, az alacsony hőveszteség, továbbá a pontos hőmennyiségmérés fogyasztónként. Ez biztosítja a pazarlás kiszűrését. A központi fűtési rendszerek fűtést és melegvízellátást biztosítanak. Fontos szempont az ilyen rendszereknél, hogy a fűtési idényen túl a használati melegvízigényt (HMV) lehetőleg napenergiával, vagy egyéb, korszerű módon (kompakt készülék, hulladékhő, hőszivattyú) nyerjék, ne a kazán működtetésével.

A távhőrendszerek – ha korlátozott mértékben is – képesek nyári hűtésre. A radiátorokban ill. egyéb hőleadókban lévő vizet nyáron is lehet keringtetni. A szobahőmérsékletű visszatérő víz hőtartalmából hőszivattyúval HMV-t lehet előállítani, majd a kihűtött vizet a páralecsapódás elkerülésére ügyelve vissza lehet küldeni a rendszerbe. Az elektromos lakáshűtő berendezésekkel összevetve szinte ingyen kapunk hűtési teljesítményt.


– nem megújuló energiahordozók
A nem megújuló energiahordozókkal üzemelő épületek nem fenntarthatóak. Ezért elsődleges cél kiváltásuk megújulóra. Ha erre nincs mód, korszerűbb fűtőberendezésre cseréljük az elavultat. Újépítés esetén kerüljük e megoldásokat.

– földgáz
A földgáz kitermelési csúcsát néhány éven belül elérjük, utána ára a kőolajhoz hasonlóan rohamosan emelkedni kezd. De nem ez az elsődleges szempont, amiért kerülnünk kell használatát. A globális felmelegedés miatt hamarabb kell lemondanunk a földgázról, mint hogy a készletek kimerülnének. Ezért ha a palagáz, vagy az ú.n. tisztaszén-technológia megjelenik és olcsóbbá teszi a gázt, a kísértés nagyobb lesz. Aki unokáira gondol, nem használhat többé gázt, ha van választási lehetősége. Földgázüzem esetén kondenzációs gázkazánt létesítsünk, mely  jó hatásfokkal égeti el a gázt. Zárt égéstere miatt alkalmas passzívházhoz is, a szénmonoxidmérgezés veszélye nélkül. Az égéshez szükséges frisslevegőt a kürtővel egybeépített légcsatornán keresztül vagy külön égésilevegő-csatornán kapja. Elvi lehetőség van arra, hogy a vezetékes gázhálózatba biogázt keverve a földgáz lassan részlegesen, vagy teljesen kiváltható legyen. A földgázt (és a PB-gázt is) lehetséges gépjárművek hajtására is használni. Ez a kőolaj-alapú üzemanyagoknál kisebb környezetterhelést okoz, de mivel fosszilis, nem fenntartható.

– PB-gáz
PB-gázt általában főzésre használnak illetve olyan épületekhez, ahol nincs kiépített  gázhálózat (pl. hétvégi házak, úszó szállodák). Magas költsége miatt fűtési célú használata szükségmegoldás. Biogázzal és biomasszával, illetve hőszivatytyúval kiváltható. PB gázról működtethető hűtőszekrény is. Ez a megoldás lakókocsikban, lakóhajókban szokásos.

– szén
Széntüzelést ma új épületeknél már nem használnak. Meglévő épületek szénfűtésű kazánját át kell alakítani korszerű biomassza-fűtésre (pl. faapríték). Ehhez elsődleges az épület és a fűtési rendszer hatékonyságjavítása, hogy a pazarlást elkerüljük és a karbonlábnyomon belül maradjunk.

– fűtőolaj
A széntüzelésnél elmondottak itt is érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy az olajjal működő tüzelőeszközök alkalmassá tehetők növényolaj-üzemre. Fűtési célra csak átmeneti megoldásként javasolhatjuk, míg főzési célra akár tartósan is alkalmas lehet. Az energetikai célú biomassza-típusok közül a növényolajnál sokkal jobb energiamérleget mutat a biogáz-előállítás. Az alapanyag energiamérlegének negatív értéke miatt használatát nem javasolhatjuk. Kivételt képez a használt sütőolaj hasznosítása.

– fosszilis és nukleáris áram (atom, szén, gáz)
Az elektromos áram fűtési célra való használata magas primerenergia-tartalma miatt kerülendő. Áramot fűtési célra kizárólag hőszivattyú alkalmazásával használjunk. Mivel az energiarendszer egésze előbb-utóbb átáll megújulókra, a hőszivattyús rendszerek fokozatosan zöldülnek, különösen, ha magunk is fölszerelünk napelemes áramtermelő felületeket.

– megújuló energiahordozók
– biomassza:
A szilárdtüzelés a biomassza tüzelésre alkalmas alapanyagai közül a leginkább környezetbarát és legkisebb beruházással elérhető mód. A választás szempontjai a kezelés kényelme, a tüzelőanyag energiamérlege illetve karbonlábnyoma és az ár/teljesítmény arány.

– tűzifa, faapríték: a legolcsóbb és legjobb, pozitív energiamérlegű fűtőanyag – amennyiben 30 km a maximális szállítási távolsága a kitermelés helyétől. Ára: 11-15 eFt/m3  (2013-as árak)

– pellet, biobrikett: kényelmes, automata tüzelésmódot tesz lehetővé. A gyártásához felhasznált energia drágítja, illetve energiamérlegét rontja Ára: a tűzifánál drágább, a földgáz árához közelít, de csak követi – biogáz: háztartási léptékben való előállítása nem gazdaságos, csak üzemi léptékben. Kapcsolt energiatermelésre és mezőgazdasági gépek üzemanyagaként alkalmas,

fenntartható energiaforrás
– komposztfűtés: rossz hatásfokú. Csak üzemi léptékben végzett  komposztálás hulladékhőjének hasznosítása lehet gazdaságos. Kifejlesztője (Jean Pain)  karsztvidéki erdők újratelepítéséhez ipari mennyiségű apadékból állítot elő komposztot. A folyamat melléktermékeként  keletkező hulladékhő hasznosítása ott gazdaságosnak bizonyult. A komposzt fűtési célú hasznosítása ésszerűtlen, hiszen a fejlődő hő elsődlegesen a komposztálási folyamat fenntartását szolgálja, azt elvonva a folyamat lelassul és megáll. Noha alacsonyenergiás ház esetén a csekély hőigény miatt elvileg elképzelhető a komposztfűtés – létezik ilyen berendezés -, de óriási anyagmennyiség mozgatását igényli, csekély eredménnyel. Ahol nem cél az erdősítéshez a komposzt előállítása, az erdei apadék aprítéktüzelés céljára való hasznosítása egyértelműen gazdaságosabb.

– zöldáram napból és szélből, vagy vízienergiából
A nap-, szélés vízienergiával termelt  elektromos áram közvetlen fűtési célra való használata általában nem gazdaságos, mivel beruházásigényes, hatásfoka gyenge, ebből következően ára magas. Csak abban az esetben lehet célszerű, ha az épület műszakilag nem tesz mást lehetővé (műemléképület, stb.), a közelben, vagy saját tulajdonú berendezéssel megtermelhető áramfelesleg áll rendelkezésre, mert az átalakítás és a szállítás veszteséget jelent. Átmeneti, szükségmegoldásként, vagy behatárolt célokra lehet alkalmazni, ahol más fűtési megoldás bonyolult, vagy megoldhatatlan lenne. Az elektromos fűtés tartalékkapacitások felhasználására is alkalmas, például fölös és értékesíthetetlen árammennyiség elfűtésére. Ha már van áramunk, és fűteni akarunk vele, az elsősorban hőszivattyú alkalmazásával ésszerű.

Ha viszont a saját magunk által megtermelt áramot nem tudjuk a hálózatnak értékesíteni, elsősorban HMV-előállításra vagy fűtésrásegítésre használhatjuk. Ez olyan esetekben célszerű, ha a lakóház éppen használaton kívül van, és temperálására szükség van. Ekkor az áramfelesleget a boljerben illetve pufferban lévő fűtőszál melegítésére használjuk, mely a temperálást végzi. Elektromos fűtést passzívházban rövid ideig való lokális fűtésre – például fürdőszobában – érdemes használni, sugárzó felületfűtés  vagy fűtőventilátor működtetésére.

– Szélenergia-hasznosító berendezések
Lakóház léptékben szélerőgépről (tehát nem erőműről) lehet szó, mely kisteljesítményű – általában 1-3 kW -, relatíve alacsony oszlopmagasságú gépet jelent. A ma elterjedt gépek vízszintes tengelyű, 20-25 m magas árbocra telepített berendezése. Egy részük mezőgazdasági célú, vízszivattyúzást végez, a többi áramtermelő generátor. A kisebb teljesítményű szélgépek 100-200 W teljesítménnyel lakókocsik, yachtok felszereléséhez tartoznak. Kísérleti fázisban van a függőleges tengelyű szélgenerátor, sorozatgyártása még késik. Előnye, hogy a tájképben-településképben kevésbé zavaró, mint a jólismert rotorlapátos gépek. A szélgenerátorok telepítése lakott településen belül elsősorban építészeti-esztétikai kérdés, a településkép része. A helyi építési szabályok kell, hogy egyértelműen rendelkezzenek róla, akarják-e a helyi polgárok a szélgépeket látni a településen, vagy sem? Ha igen, akkor azt működőképes magasságúnak kell megengedni. Számos  helyi szabályzat hat méterben korlátozza az oszlop magasságát. Ilyen esetben teljesen értelmetlen szélerőgépről beszélni, mert a gép teljes szélárnyékban marad. A 20-25 m-es magasság is akkor hozza csak az eredményt, ha nincsenek turbulenciát okozó tereptárgyak, fák, épületek a szél útjában. Logikus, ha például magasházak tetejére helyezünk ilyen gépeket. Ideális elhelyezés még a tanyák környéke, a szélnek kitett, nyílt területek.

Egy igen elterjedt típus a cca. 2,5 kW-os Skystream generátor, mely farokrész nélkül, szélirányba automatikusan beálló kialakítású, fejrészében a generátor mellett az invertert is beépítették, az oszlopról már a hálózati áram jön le. Hazai gyártók is vannak e területen, kitűnő termékekkel, nagy tapasztalattal.

Ha szélgépet kívánunk telepíteni, kérjük ki hazai szakember tanácsát. Ideális a hibrid rendszer, azaz napelemes rendszer és szélgenerátor párosítása, mely kiegyensúlyozottabb működést tesz lehetővé, és a szél éjszaka is tud fújni.

– Vízienergia-hasznosító berendezések
Ritka adottság, hogy a ház közelében patak folyik. Az ilyen helyekre régen vízimalmokat telepítettek.  Sok ilyen vízimalom áll még, ezek számára reális lehetőség a vízienergia hasznosítása. Mivel ma az őrletés és a fűrészeltetés nem vízkerekekkel történik,  célszerű az áramtermelést  választani. Erre a célra nem ideális a felülvagy alulcsapott vízkerék – ezeket csak akkor érdemes megőrizni és áramtermelésre fogni, ha történeti  épületről, műemlékről van szó. Ha nincs ilyen szempont, áramtermelésre sokkal alkalmasabb a turbina. A víz energetikai hasznosítása speciális szakterület, ezt arra avatott tervezőnek kell készítenie. A feladat sokrétű: a duzzasztás, zsilipek, gátak építése, árvízvédelem, és sok egyéb, műszaki kérdés.

– geotermikus energia termálkútból
Megfelelő adottságok, elsősorban kollektív megoldások esetén célszerű (nagyobb létesítmények, lakótelepek, stb.), egyedi kiépítése irreálisan költséges.

– napenergia
A napenergia aktív hasznosítása – szolárfűtés (rásegítés nélkül)

A hőt vákuumcsöves, vagy síkkollektorral lehet kinyerni, és pufferban tárolni. Ebből tetszés szerinti időpontban lehet hőt kivenni. A szolárfűtés szezonális hőtároló alkalmazását igényli. A technológia a ’90-es években még hatalmas, 100-150 m3es víztartályok építésével járt, melyeket nyáron felfűtöttek 95 0C hőmérsékletre, majd télen ezzel a begyűjtött hővel fűtötték  a házat. Ez túl nagy beruházással és bonyolult technológiai megoldásokkal járt, megtérülése túl hosszúra – 20 éven túlra –  nyúlt. A passzívházak megjelenésének köszönhetően a tárolótérfogatot jelentősen lehetett  csökkenteni. A költséges, hatalmas, hőszigetelt betonvagy rozsdamentes acéltartályok helyett ma már egy 10 m3  körüli tartályméret  – azaz egy nagyobb puffer – elegendő. Megtérülése 10 és 20 év közé tehető. A megújuló energiák közt a legkényelmesebb, legrugalmasabb.

 

4.1-1. ábra: A napenergia részaránya a ház hőigényének (fűtés+melegvíz) fedezésében

image150A szoláris fedettség %-ban
 

 
4.1-2. ábra: Szezonális hőtárolós szolárház: szoláris fedettség (HMV + fűtés) 60-70%

image151

 

Bioszolár (biomassza + szolár) fűtés : napenergia és biomassza kombinált használata
Jelenleg a mi klímánk legjobb megoldása. Miért? A Földgolyón az a terület, ahol egy négyzetkilométerre  a legtöbb napkollektor jut: Ausztria, annak is legszegényebb tartománya: Burgenland. Ez a részben ma is magyarlakta  terület,  a mi  klímánkon fekszik, hazánkkal azonos környezeti adottságokkal bír. A napenergia-hasznosítás terén az utóbbi 20 évben azonban világelső lett és e pozícióját tartja. Jelenleg energiaellátásának már közel 100%-át megújulóból fedezi. Az általunk első helyezettnek díjazott technika az itt, Burgenlandban tömegesen elterjedt megoldás, a bioszolár fűtés.

A bioszolár fűtés elemei
• síkkollektor szelektív bevonatú abszorberrel (a beeső napsugárzás teljes  spektrumából 85%-ot elnyel, a szórt fényt is), vagy vákuumcsöves kollektor /8. ábra/
• szolár fűtéskör; szivattyúval keringtetve a kollektor  és a puffertároló közt
• modern favagy  pelletfűtésű kazán,  vagy  pelletkandalló
• kazán  fűtéskör; a kazán  és a puffer  közt
• hőleadók: felületvagy  szerkezetfűtés; födém-, padló illetve falfűtés

 

image152
4.1-3. ábra: Szelektív abszorber

 
image154
4.1-4. ábra: Szolár melegvízkészítés és bioszolár fűtés szerkezeti sémája, éves szoláris lefedettség

 
image152
4.1-5. ábra: Napenergianyereség kollektorfelület  és épület energetikai szint szerint


A bioszolár fűtés működése
A biomassza-fűtés napenergiás rásegítéssel jelentékeny tüzelőanyag-megtakarítást és kényelmet biztosít. A legjobb hatásfokú hőtermelő egység a vákuumcsöves napkollektor, utána következik a síkkollektor, ennek ára alacsonyabb. A kollektorok a begyűjtött  hőt a puffertartályba továbbítják. A tárolót a ház hőszükségletének megfelelően méretezik úgy, hogy min. 3 napnyi hőenergiát képes legyen tárolni. Ezzel nagyjából át tud hidalni egy felhős időszakot. A puffertárolóban tárolt hő biztosítja a fűtés és a melegvízkészítés hőigényét. A kazán a fűtésben részt vesz, de feladatát megosztja a napkollektorral. Az átmeneti időszakban (ősszel és tavasszal) a kollektor viszi el a fűtés oroszlánrészét, míg télen a kazán. A fűtési idény végétől (április eleje) a fűtési idény kezdetéig (október)  a napkollektor a melegvízszükségletet közel 100%-ig fedezi. A kazán ezt követően lép be fokozatosan, majd tavasz felé egyre csökkenőbb mértékben van jelen.

A bioszolár fűtés a fafűtéssel összevetve legalább 50% fűtési költségmegtakarítást jelent, de egy szerencsésen méretezett  esetben a napenergia az éves hőszükséglet 75-80%-át is fedezi. Ha van beltéri medence, azt célszerű kollektorral fűteni. A használaton kívüli, fóliával letakart medence puffertartályként működik, javítja a ház hőkapacitását.

– Hagyományos fatüzelésű kazán
Választhatunk hagyományos fatüzelésű kazánt, mely jóval olcsóbb, mint a faelgázosító, viszont gyengébb hatásfokkal, gyakoribb tüzelő-adagolást kíván. Az öntöttvas tűztér mindenesetre tartósabb és jobb megoldás, mint az acéllemez-tűztér.

– Vaskályha (kandalló)
Népszerű az üvegajtóval ellátott  vaskályha, melyet helytelenül kandallónak neveznek. Csekély hőtároló-képességű, gyors felfűtést tesz lehetővé.

– Kandalló és kandallóbetét
A kandalló hatalmas kürtővel épült, a tűz sugárzó hőhatásával fűtött, de hatalmas mennyiségű hő távozott a kürtőn. Ha a tűz kialudt, a helyiség hamar kihűlt. A kandalló ma rossz hatásfoka miatt csak hangulati elemként használatos. Hatásfokát javítandó, a tűztér feletti  kandallópalástban elrejtett  légcsatornákkal a füst hőtartalmából még ki tudtak nyerni hőt, valamint üvegajtóval lezárt tűzteret hoztak létre, ezzel a kürtőméretet csökkenteni tudták.

– Vízteres kandallóbetét
Az üvegajtós kandallóbetétek sorában jelent meg a vízteres tűztér, mely alkalmas központi fűtés kiépítésére. Aki a tűz látványáért cserében vállalja a gyakoribb tüzelést, annak ideális megoldás.

– Cserépkályha
Nem utolsósorban megemlítendő a cserépkályha és a kemence is, mint környezetbarát fűtésmód. A cserépkályha takarékos mivolta nekünk természetes, az angolszász nyelvterületen  csak a ‚80-as években fedezték föl jó tulajdonságait az öko-építészek. Addig a brit szigeteken a szimpla ablakok, pazarló, nyitott kandallók és huzatos, hideg szobák járták. A cserépkályha is felszerelhető üvegajtóval, rálátást adva a tűzre. Ma a kályhákat, kandallókat gyártó cégek fő fejlesztési feladata a passzívházakhoz szükséges kisteljesítményű, zárt égésterű berendezések kifejlesztése.

– Tömegkályha
Alternatív közösségek körében népszerű fűtőeszköz. Nagy tömegű, a cserépkályhához hasonló elven működő berendezés, többnyire téglából építik. Valójában át kell értékelni szerepét a mai korszerű, energiahatékony épületekben. A tömegkályha régi, rossz hőszigetelésű épületekben jó szolgálatot tett, nagy mennyiségű tüzelő elhasználásával sokáig tárolta a meleget, miközben a ház egyéb részei már kihűltek. A 2020-as Közel Nullás előírások fényében nincs szükség ekkora teljesítményű kályhára. A hőtároló tömeg megléte fontos. Ha egy 3-6 kW-os teljesítményű fűtőeszköz elegendő, a káylha szerepe a fűtésről elmozdul a hőtárolás irányába. Ha a ház egyébként nem rendelkezik elegendő hőtároló tömeggel (például könyűszerkezetű, vagy szalmabála-ház), akkor belső hőtároló falak építése helyett a kályha tömege töltheti be a hőtároló funkciót.

– Tűzhelykazán (modern sparherd)
A hagyományos sparherd korszerű változata egyesíti a ház összes hőtermelő feladatát, fenntartható biomassza-tüzelőanyaggal:
o  főzőfelülete  akár üvegkerámia kivitelben könnyen tisztítható, a tűz látványát produkálja,
o  sütővel is felszerelt
o  használati melegvizet készít
o  központifűtés-kazán feladatot is teljesít.
A tűzhelykazán nem zárt tűzterű típusai ideális, multifunkciós megoldások alacsony  energiaigényű  épület  esetén,  ahol  nem  követelmény  a  légtömörség. A berendezés így vagy a lakótérből, vagy saját égésilevegő-ellátó légcsatornából kapja az égéshez szükséges oxigént, az égéstermék pedig gravitációsan távozik, annak veszélye nélkül, hogy a szellőztető berendezés depressziót okozzon és égéstermék kerüljön a lakótérbe.

A hagyományos parasztház kelléke volt a nyárikonyha. A szezonális, nagy menynyiségű tartósítás miatt létesítették a házon kívül: disznóvágás, lekvárfőzés, szappanfőzés, stb., hogy ne fűtsék túl a házat és ne terheljék gőzzel, ételszaggal.

A tűzhelykazánok nyári szezonban szintén túlfűtenék a házat, ezért két megoldás javasolható:
– nyárikonyha építése közel a lakás konyhájához (pl. a teraszon)
– ikertűzhely üzemelése: a tűzhelykazán mellé beiktatott villanytűzhely. Hőszivattyú alkalmazása

 

Környezeti energia hőszivattyú segítségével kivonva
A hőszivattyús energianyeréshez elektromos áramra van szükségünk. A hőszivattyú egy kifordított hűtőszekrény, a környezetből von el hőt és azt fűtésre használja.
Környezeti szempontból alkalmazása akkor kifogástalan, ha a működtetéséhez szükséges áramot megújuló forrásból magunk termeljük, vagy megújuló forrásból származik. A hőszivattyú a környezeti  hőt talajból, vízből, levegőből, vagy hulladékhőből vonhatja ki. Viszonylag magas ára miatt tömegesen nem terjedt el, azonban megfelelő adottságok esetén versenyképes megoldás.

Hőszivattyú alkalmazási lehetőségei
– talajvízkutas:  magas talajvíz  esetén  egy  kinyerőkút  és egy elnyeletőkút,  mélységüket a talajvízszint határozza meg, de általában kis mélységűek (3-5 m)
– előnye: kis beruházási költség, jó hatásfok
– hátránya:  költséges  engedélyeztetési  folyamat, karbantartási igény


image158
4.1-6. ábra: Talajvízkutas

– talajszondás: 50-100 m  mélységű,  cca. 6×6 m-es raszterben elhelyezett szondák, melyekben hőszállító közeg kering
– előnye: jó hatásfok
– hátránya: magas beruházási költség, csak hűtéssel együtt működik jól, tehát a talajt pufferként használja, ha csak hőelvonást végez, és nem pótolja vissza a hőt a nyári hűtéssel, tartósan kihűtheti az altalajt.


image160
4.1-7. ábra: talajszondás

– levegős   hőszivattyú:   a   klímaberendezések ilyen típusú hőszivattyúk, de ezeket általában csak hűtésre használják, míg a levegős hőszivattyút hűtésre és fűtésre is.
– előnye: alacsony beruházási költség
– hátránya: rossz hatásfok, magas téli üzemelési költség, + 5 fok alatt egyre növekvő mértékben elektromos fűtésként működik


image162
4.1-8. ábra: levegős hőszivattyú
 

– horizontális folyadékos talajkollektoros  hőszivattyú
– előnye: kis beruházási költség
– hátránya: csökkenő hatásfok, télen kihűtheti, nyáron felfűtheti  a talajt.

image164
4.1-9. ábra: talajkollektoros hőszivattyú

– Energiakulcs (Szabadalmi védettség alatt):
A hőszivattyú három rendszerrel van összekötve:
o horizontális talajkollektorral
o szerkezetfűtéssel (a fűtéscsővel behálózott vasbeton alaplemezzel és a szilárd födémmel összekapcsolva)
o a hővisszanyerő szellőztető rendszerrel, annak a használtlevegőt kidobó ágával, melyből elvon hőt.
A megoldás lényege, hogy egy elektronikával vezérelt szelep optimalizálja, honnan vonjon el hőt és hova tároljon be hőt.

Hátránya: kezdeti magasabb beruházási költség

Előnye:
o A szerkezetet használja pufferként – ezzel megspórolja a puffert.
o A használt levegőből készít HMV-t, ezzel megspórolja a napkollektort. o Nem használ külső energiát a fagymentesítésre.
o Csekély energiaigénye (2-3 kW) miatt napelemes rendszerrel önellátóvá tehető.
–  fűtőberendezések (hőtermelő)
–  gázkazán
Mivel a gázfűtés nem fenntartható, ezért csak kényszerű megoldásként dönthetünk mellette, leginkább meglévő gázfűtés felújítása esetén. Ha a régi gázkazán elhasználódott és nincs más fűtésmódra lehetőség (például nem létesíthető kémény pelletfűtéshez, stb.), akkor a leghatékonyabb megoldást válasszuk.

– hagyományos égőfejes gázkészülék
A legkedvezőtlenebb választás a hagyományos égőfejes gázkészülék, melynél az égéstermék magas hőmérsékleten (>80 0C) távozik, ezért többszintes épületben is megfelelően tud távozni, magas kémény esetén is. Természetesen ha van rá mód, jól hőszigetelt kéménykürtőt kell építeni, hogy a huzat megfelelő legyen és ne keletkezzen kondenzáció. Ennél a megoldásnál igen nagy a kéményen (égéstermék-elvezetőn)  át távozó hőveszteség.

– turbós berendezés
A turbós készülékben ventilátor segíti az égéstermék távozását, mely túl alacsony hőmérsékletű (cca. 40 0C) ahhoz, hogy a kürtőhatás kialakuljon, és távozni tudjon. Turbós kazán esetében a kürtőmagasság korlátozott,  a ventilátor  szállítási magasságának függvényében. A hagyományos gázkazánnál jobb hatásfokú, kevesebb hőveszteségű. A kürtőben kondenzvíz keletkezhet, melynek elvezetéséről gondoskodni kell. Létezik zárt égésterű turbós kazán is, mely passzívházban is használható.

– kondenzációs gázkazán
A kondenzációs kazán zárt égésterű, a tökéletes égést biztosító katalizátor felülettel. Az égéstermék – mely vízgőz és CO2   – hőjét is felhasználja, ezért a távozó, alacsony hőmérsékletű (cca. 40 0C) égéstermék vízgőze lecsapódik és jelentékeny mennyiségű kondenzvíz keletkezik, melynek elvezetéséről gondoskodni kell. Az elvezető szerkezetnek savállónak kell lennie, hogy a kondenzvíz agresszív hatásának ellenálljon. A kondenzációs kazán esetében is a kürtőmagasság korlátozott, a ventilátor szállítási magasságának függvényében. A zárt égésterű berendezés lehetővé teszi passzívházakban való alkalmazását, továbbá kizárja a szénmonoxid-mérgezés lehetőségét. A kondenzációs kazán hátulütője, hogy évente alapos belső tisztításra szorul, melyet ha szakszervízzel végeztetünk el, szinte elviszi az éves energiamegtakarítás árát egy turbókazánhoz képest.

– hőszivattyús (Ariston, Sonnenkraft) hibrid gázkazán
A berendezés – egy kombinált üzemű kondenzációs gázkészülék és egy levegős kültéri hőszivattyú – egyszerre, vagy külön-külön állít elő melegvizet egy belső 24 literes puffertárolóba. Ez a melegvíz egy közös előremenő ágon egy szivattyú segítségével jut el a fűtési rendszerbe. Mikor fog hőszivattyúként, vagy kondenzációs kazánként működni? Amikor a leggazdaságosabb. A berendezés öt értéket vesz figyelembe:

1.: a gáz piaci ára;
2.: a villamos  áram  piaci ára;
3.: a külső hőmérséklet.,
4: a hőszivattyú COP értéke
5:a kazán hatásfoka adott előremenő fűtési hőmérsékletnél.

A beüzemelés során be kell állítani a szakszerviznek a gáz és a villamos áram hatályos árát. A kazán ezekből az értékekből a működés során folyamatosan kiszámolja a hatásfokot és a COPértéket, ebből következően minden esetben a leggazdaságosabb működéselv érvényesül, amelyek a következők: Csak kazán mód, csak hőszivattyú mód és HYBRID üzemmód (amikor a kazán és hőszivattyú egyszerre működik).

A berendezés optimalizált működést biztosít, de gáz használatával, ami csak átmeneti megoldás lehet, kivéve, ha biogázról van szó.
– biomassza fűtőeszközök
– hagyományos szilárdtüzelésű kazán
o hasábfával, vagy mezőgazdasági hulladékkal fűthető  kazán (utóbbi  nagyobb tűzteret igényel): a szabadba nyíló ajtóval ellátott, külön helyiségben elhelyezett kazán folyamatos tüzelést igényel. Hagyományos épület esetén cca. kétóránként leég a tüzelő, utántöltést igényel. Az ilyen épület nehezen hagyható magára, mert kihűl, temperálása nehezen megoldható. Amennyivel javítjuk az épület energiahatékonyságát, a fűtés gyakorisága annyival ritkítható, akár napi egy befűtésre, illetve a magára hagyott ház kihűlési ideje annyival nyúlik meg.

A puffertároló  a használat komfortját  növeli, és lehetővé teszi a napkollektor bekapcsolását a rendszerbe. Alacsony energiaigényű, vagy passzívház szintjét elérve már – jól benapozott ház esetén – elérhető a hosszabb ideig magára hagyott ház téli temperálása akár passzív vagy aktív napenergiával, vagy egy csekély fogyasztású fűtőeszköz alkalmazásával. Annak érdemes ilyen kazánt venni, akinek számottevő égethető  mezőgazdasági hulladéka termelődik.  Ez esetben olcsó tüzelést biztosít.

– faelgázosító kazán
o a legtökéletesebb égést biztosító tüzelésmód. Mivel gyorsan ég le, és magas hőfokkal, nem szerencsés a puffertartály  nélküli, csak keverőszelepes fűtési rendszer. Egy ilyen típusú kazán szerves tartozéka a puffer, ami a gyorsan betárolt hőt egyenletesen adja le a ház hőleadóinak, A puffer lehetővé teszi azt is, hogy egyszer erősebben felfűtve  akár egy-két-három  napig nem kell a kazánt újra felfűteni. A faelgázosító kazán csak száraz tüzelő (legalább egy évet pihent tüzelő, németül Altholz) esetén tudja a maximális hatásfokot. Mivel a fa a kereskedelemben beszerezhető legolcsóbb tüzelő, ezért ez a tüzelésmód a leggazdaságosabb.

image168  
4.1-10. ábra: Faelgázosító kazán

 

– A kazán a tűzifát 1100 0C-on gázzá alakítja, majd szabályozott égetéssel égeti el. A tüzelés hatásfoka kb. 95%-os. A fa hamumentesen ég el, ugyanannyi hő leadásához egy hagyományos fatüzelésű kazánnal összehasonlítva mintegy 30%kal kevesebb tüzelőt használ. A kazán gyorsan leég, hőjét leadja a puffernek. A puffertároló lehetővé teszi, hogy a kazán felfűtése tetszőleges időben történhet, viszont a központi fűtés, a hőelvétel folyamatosan üzemel.

– Aki a tűzifával nem szeret bajlódni, az választhatja a pelletkazánt, vagy -kandallót. A kandallóba töltött  pellet (préselt fűrészpor-granulátum) több napi fűtésre elegendő. Lehetséges az egész szezon tüzelőjét is tárolni egy szomszédos helyiségben, ahonnan adagoló juttatja azt a kazánba. Csupán a termosztátot kell beállítani és a berendezés automatikusan működik. A kényelem árát a magasabb pelletárban fizetjük ki.

 

 

image168
4.1-11. ábra: Pelletkandalló

 

– pelletkazán, aprítékkazán
o a fatüzelésnél nagyobb kényelmet biztosító, automatizált tüzelésmód. A tároló kapacitása szabja meg a kényelem mértékét. A néhány napi tüzelőmennyiségtől az egész fűtési szezon tüzelőjét befogadó adagolótartályig terjednek a lehetőségek. Az apríték olcsóbb, a pellet a gáznál olcsóbb, a tűzifánál drágább anyag. A pelletikll. aprítékkazánok kényes szerkezetek, csak jó minőségű, száraz és szennyeződésmentes fűtőanyagot használjunk, ezek hiányában az égőfej gyors tönkremenetelével számolhatunk.

– tűzhelykazán (modern sparherdmikro CHP (Blokkfűtőmű, vagy kapcsolt energiatermelés (Combined Heat and Power)), a kapcsolt energiatermelés kisméretű gázmotorral vagy Stirling-motorral történik. A gáz származhat faelgázosító berendezésből vagy biogáz-reaktorból. A Stirling-motor fűtésére hasábfa vagy apríték egyaránt használható.fűtési rendszer:

o gravitációs
A kazánból a hőleadókhoz vezető csőhálózatban a víz szivattyú nélkül, gravitációsan áramlik. Ez nagyobb csőátmérőket és lejtésben elhelyezett  vezetékeket jelent. Előnye, hogy áramszünet esetén is működik a fűtés. Hátránya, hogy kiépítése több anyagot és munkát jelent – csövet és hegesztést.

o keringtető szivattyús
A kazánból a hőleadókhoz vezető csőhálózatban a víz vezérelhető szivattyú segítségével áramlik. Ez kisebb csőátmérőket és rövid, egyenes útvonalakon elhelyezett

vezetékeket jelent. Előnye, hogy kiépítése kevesebb anyagot – korszerű, gyorsan szerelhető hálózatot (műanyag, vagy többrétegű csövek, roppantó kapcsolat vagy forrasztás) – és kevesebb élőmunkát jelent. Hátránya, hogy áramszünet esetén nem működik a fűtés.

– hőleadók
A fűtőberendezések, amennyiben központi fűtésről van szó, hőleadókhoz továbbítják a hőt. Tekintsük át a hőleadókat:

– radiátor
A radiátor (fűtőtest)  általában 900C előremenő hőmérséklettel dolgozik, részben sugárzó hőt ad le, nagyobbrészt azonban a levegőt melegíti fel, mely aztán felszáll a radiátor fölé és elkezd a helyiségben keringeni, átforgatja a légtömeget. Roszszul hőszigetelt helyiség esetén a hideg levegő lefolyik a padló környékére, míg a meleg levegő a mennyezet alá szorul. A mai korszerű gázkészülékek alacsony előremenő hőmérséklettel  (cca. 400C) dolgoznak. Ez nagyobb hőleadó felületet igényel, radiátor esetén is nagyobb méretűeket. A radiátor korlátozottan hűtésre is alkalmas, a páralecsapódás megindulásáig.

– fan-coil
A fan-coil egy olyan fűtőtest,  melyen ventilátor  fújja át a levegőt, ezért kisebb méretű és jobb hatásfokú, továbbá a helyiségben való levegő rétegződését nem teszi lehetővé. A hőleadó fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmas, a benne keringtetett folyadék hőmérséklete szerint. A ventilátor áramfogyasztása, zaja és a felkavart por a hátrányok közé tartozik.

– padlófűtés
A padlófűtés alacsony hőmérsékletű fűtést végez, nagy felületen, nagy hőtárolóképességgel, a hőtehetetlenség miatt lassú reagálással. Az ideális hőmérsékletnél (25-350C) magasabb hőmérséklet kellemetlen közérzetet eredményezhet, érzékeny használóknál a lábak feldagadását okozhatja. Az elterjedt  vélekedés, miszerint a padlófűtés a port kavarja, nem igaz. Padlófűtés esetén a hőmérséklet rétegződik, alul marad a meleg. Ezért is alkalmazzák nagy terek – templomok, múzeumok – fűtésére. Por inkább a magas hőmérsékletű radiátorok felületén képződik és a légáramlással a légtérben szétterülhet.

– falés mennyezetfűtés-hűtés
A falfűtés a vakolatba, vagy gipszkarton lemezbe rejtett vékony fűtéscsövek által leadott sugárzó fűtést jelent. Alacsony hőmérsékletű fűtés, korlátozottan hűtésre is alkalmas. A vakolat kis tömege és a sugárzó hő miatt gyorsreagálású, már cca. 20 perc alatt érzékelhető a hatása. Működtetése és beruházási költsége a radiátornál hatékonyabb és gazdaságosabb. A falfűtés-hűtés által elfoglalt falfelületet nem célszerű bútorral eltakarni, mert akkor hatása fékezetten érvényesül. Ezért már tervezéskor nagyjából ismerni kell a helyiség leendő bútorozását. A falra szerelendő bútorok-polcok felfúrásakor be kell kapcsolni a fűtést, és hőre színét változtató tesztcsíkokkal lehet a fűtéscsövek pozícióját megtalálni és elkerülni az átfúrásukat illetve kilyukasztásukat.

– felületfűtés-hűtés
A felületfűtés különálló fűtő-hűtőpanelekből  áll, de ez inkább irodaházakban használatos, igen hatékony, gyorsreagálású eszköz. Egyik fajtája az infra fűtőpanel. Beruházása olcsó, működése hatékony, üzemeltetése nem olcsó.

– szerkezetfűtés-hűtés, aktívfödém
Ez a megoldás általában passzívház-szintű épületnél alkalmazható. A fűtés-hűtés csövei a szilárdfödémbe vannak rejtve – ez jellemzően vasbeton födémet jelent, amibe a vasszerelés során kell beépíteni. A szerelés fokozott odafigyelést követel, a letaposás, sérülés végzetes lehet. A beépített fűtéscsövek – míg a padlófűtésnél elvben van mód felszedésükre és újrarakásukra – itt véglegesek, javításra nincs mód. A rendszer óriási hőtároló kapacitással bír, ez nagy hőstabilitást eredményez, egyúttal a helyi szabályozás lehetetlen, csak külön fűtő-hűtőeszközzel (például légfűtéssel-hűtéssel). Az Aktívháznál említett Energiakulcs nevű szabadalom is szerkezetfűtést alkalmaz, azt kombinálva egyéb eszközökkel. A rendszer a szerkezetet (lemezalap illetve szilárdfödém) használja hőtárolásra (puffernak), ami a szokványos, néhány köbméteres puffertartályok  tárolókapacitásának többszörösét jelenti.

– légfűtés
A légfűtés – mivel a hőközlő közeg tömege csekély – nagy levegőmennyiség mozgatását igényli. Hogy ez a hőmennyiség ne igényeljen óriási légcsatornákat és fűtési teljesítményt, az épületet kell feljavítani. Ennek megfelelően egyes paszszívházak alkalmaznak légfűtést.

Milyen hőtermelők közül választhatunk egy passzívház esetén? (a fejezet forrása: Kardos Ferenc, www.kardoslabor.hu)
(egy 130 m²-es passzívháznál várható éves fűtési költség, 20°C-os belső hőmérsékletnél, a 2010-ben érvényes energiaárak figyelembevételével)

A. Elektromos fűtőpanelek, villamos fűtőbetét a légkezelő gépben (91 600 Ft) B. Passzívház kompaktkészülék (levegős hőszivattyú, 50.000 Ft)
C. Pelletkazán vagy vízteres pelletkandalló (27 500 Ft pellet, plusz 5 500 Ft elektromos áram)
D. Kondenzációs  földgázkazán felületfűtéssel (26 000 Ft gáz, plusz 3 500 Ft elektromos áram)
E. Talajszondás hőszivattyú (20 200 Ft)

 

image170
4.1-12. ábra: Éves fűtési energia költség

A napkollektoros fűtésrásegítés nem véletlenül maradt ki a felsorolásból. A paszszívház önmagában is egy méretezett napenergia hasznosító eszköz („a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a személyek és berendezések hőleadása, 1/3-át pedig valamilyen hagyományos hőtermelő fogja…”), így a fűtési szezon átmeneti, naposabb időszakában eleve nem igényel fűtést, amikor a napkollektorok be tudnának segíteni a fűtésbe. Az épület déli frontján lévő ablakok együttes hőnyeresége egy azonos felületű napkollektoros rendszerével közel megegyezik.

– Az elektromos fűtőpanelek   az olajradiátor mai karcsú kivitelű leszármazottai, kialakításuknál inkább a sugárzó hőleadásra törekednek, gyakran időprogramos elektronikával is rendelkeznek.

– Földgázkazán, passzívházhoz illő, néhány kW teljesítményű, nálunk még nem került forgalomba. A földgázellátás jövőjét figyelembe véve nem biztos, hogy ez a fűtési mód a legjobb választás.

– A pellet használatával csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, és elérhető a földgáztól való függetlenség. A fűtőanyag költsége előre finanszírozandó, megoldandó feladat a tárolás száraz helyen. A pelletkazán használható lehet a meleg víz előállítására is, de ha vízteres pelletkandallót választunk, akkor annak a nyári bekapcsolása elkerülendő a melegvíz-termelés miatt. Mindkét készülékfajtánál teljesen zárt égésterű készülék szükséges, amelynél az égési levegőt külön vezetik be a készülékbe a külső térből. Ha a kazánt az épület hővédő burkán kívüli helyiségben helyezik el, akkor lehet szokványos nyitott égésterű is, ha a levegőbeáramlás biztosított.

– A kompaktkészülék egy passzívházakhoz kifejlesztett  berendezés, amely tartalmazza a légkezelő gépet, és egy levegős hőszivattyút  fűtés és melegvíztermelés céljára. Ezek a szerkezetek rendelkeznek még egy nagyteljesítményű villamos fűtőbetéttel is. Ennek oka, hogy nagy hidegben a szellőztető levegőből kinyerhető hőenergia nem elegendő a hőszivattyúnak, a gép a szabadtérből is „vételez” hideg levegőt (egyes gyártmányok nem „vételeznek” külön külső levegőt, ezeknél a villamos fűtőbetét  magasabb üzemóraszámot kénytelen vállalni).

 

Milyen költségekre számíthatunk egy átlagos, 4 fős család napi 200 literes HMVfogyasztásnál (cirkuláció nélkül!) éves szinten:
1.  A. Villanybojlerrel (141 000 Ft)
2. B. Villanybojlerrel, csúcskizárt árammal (90 000 Ft)
3. C. Levegős hőnyerőoldalú kompaktkészülék (60 000 Ft)
4. D. Földgázkazán,  itt a kondenzációs megtakarítás nem számottevő (42 000 Ft)
5. E. Pelletkazán (42 000 Ft)
6. F. Talajszondás  hőszivattyú (38 250 Ft)

 
image171
4.1-13. ábra: Éves HMW energiaköltség

Ha egyszer az épület nulla energiafogyasztása lenne majd a cél, akkor a melegvíz-termelésre inkább gazdaságos a napkollektor, mint a napelem. Napkollektorból egy 1kW teljesítményű egység 2-3 m² helyigényű (ára 100-200 000 Ft), míg napelemeknél ehhez a teljesítményhez 8-9 m² szükséges (ára 700-800 000 Ft).

– kémények (égéstermék-elvezetés)
Alacsonyenergiás, biomassza-, vagy gázfűtésű épület esetén nem előírás a légtömörség. A fűtőberendezések égésilevegő-ellátása a nyílászáró réseken keresztül – filtrációval – biztosított. Ekkor alkalmazható minden ma a célnak megfelelő égéstermék-elvezető berendezés, azaz kémény. Ha van mód, célszerű zárt égésterű készüléket választani, vagy legalább a fűtőkészülékhez égésilevegő-ellátást biztosító légcsatornát kiépíteni – ezt többnyire a padlóban rejtik el. Passzívház esetén a légtömörség követelménye  mellett  nehéz az égéstermék elvezetésére megoldást találni. A zárt égésterű gázkazánok esetén megoldott a probléma, de fatüzelésnél eleddig egyetlen légtömör megoldás a Schiedel paszszívházhoz kifejlesztett kéménye. A kémény füstcsöve bármilyen tűzelőanyaghoz alkalmas, saválló kerámiából készült. A kürtőben megoldott a kondenzvíz-elvezetés is. Az égésilevegő-ellátás a kéménytestben elhelyezett szellőzőkürtő által biztosított. Az áttörések kialakítására megfelelő technológiák állnak rendelkezésre, hogy a légtömörség ne szűnjön meg a kémény beépítése során. A légtömör kémény kialakításában benne rejlik a lehetőség a lakás frisslevegő-ellátásának fedezéséhez, passzív szellőzés által.

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Árnyékolás

Datetime: 2014. december 09., kedd 16:41

Hazai klímán az üvegezett szerkezetek beépítése árnyékolás nélkül nagy merészség. Amint a „Nyílászárók” fejezetben leírtuk, az üvegezett felületek télen nagyon hasznosak, hőcsapdaként segítik a napenergia hasznosítását. Ezt a tulajdonságukat azonban nyáron sem veszítik el, amikor már nem hőnyereségről, hanem hőterhelésről beszélünk, jelezve, hogy a napenergia ebben az időszakban nem segíti a belső hőkomfort létrejöttét. Az árnyékolás megtervezésekor a Nap mozgásának alapvető tulajdonságaival, illetve az árnyékoló rendszerek elvi kialakításával mindenképpen tisztába kell lenni.

 

3.9.1      Árnyékolási megoldások
Az árnyékolók elvi rendszereivel kapcsolatban egy egyszerű alapvetést kell minden szerkezet tervezése során szem előtt tartani: Az üvegezésen átmenő fény hővé alakul, és melegíti a belső teret. Így a külső helyzetben lévő árnyékolók nagyobb hatásfokkal nyújtanak védelmet a felmelegedés ellen, mint az ablak közé, vagy belső térbe helyezett szerkezetek. A szerkezeti kialakítás tekintetében  megkülönböztethetünk  fix és mozgatható árnyékolókat. Nem szabad továbbá elfeledkezni a növényekkel biztosított árnyékolás lehetőségéről. Kisebb épületek esetén a lombhullató növényzet telepítése feltétlen javasolható minden más megoldás előtt. A vegetációs időszakban a fa, vagy futónövény  levélzete árnyékol, míg télen a „kopasz” növényzet átengedi a napsugárzást. Minden más árnyékolás mellett a növényzet párologtat, oxigént termel és CO2-t is megköt!

 


3.9.1-1 ábra: A ház falán jól látható a fenyő árnyékoló hatása. Tűlevelű növényzetű fákat azonban nem szabad déli oldal felé telepíteni, mert a nyári előnyök mellett télen kedvezőtlenül befolyásolja a napsugárzás hasznosítását [foto: Medgyasszay Péter]



Költséghatékony megoldásnak tekinthetők a fix árnyékolók, mint előtetők, tornácok egyéb rögzített épületszerkezeti elemek. Ezek tervezése manapság mérnöki szakértelmet igényel. Bár korábban a népi építészetben nagyon jól kifejlődött egy arányrendszer, ami lehetővé tette, hogy a tornácos hosszúházakban a nap nyáron ne süssön be az ablakon, míg télen a teljes ablak napos legyen, ma más léptékben építünk.


3.9.1-2 ábra: A tornác túlnyúlását, mint fix árnyékolót meg kell tervezni a Nap várható téli és a nyári beesési szögét figyelembe véve. [terv: Medgyasszay Péter]

A mozgatható árnyékolók rendkívül sokfélék lehetnek (roló, reluxa, spaletta, zsalugáter, stb.). Közös előnyük, hogy a felhasználói igényekre nagyon gyorsan tudnak reagálni, (pl. túl meleg tavaszi napon nem kell levélsarjadásra várni, az árnyékolóval a túl melegnek ítélt napsugárzás gyorsan kizárható…), illetve, hogy a nyári árnyékolás mellett a téli hőveszteségek csökkentésében is szerepet játszanak. Hátrányuk viszont, hogy jellemzően drága szerkezetek. Mozgatható lamellás zsalugáter esetén az árnyékoló ára megközelíti a mögöttes ablakszerkezet árát!

 


3.9.1-3 ábra: Sokféle módon szabályozható a mozhatható lamellás zsalugáter
[foto: Medgyasszay Péter]

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Nyílászárók

Datetime: 2014. december 09., kedd 16:41

Nyílászárók alatt az épület tömör szerkezetébe épített tömör, vagy fényáteresztő jellemzően mozgatható épületszerkezeteket értjük. Csoportosításuk lehetséges funkciójuk, épületen belüli elhelyezkedésük, szerkezeteik, anyagaik szerint. Így meg kell különböztessük
• a parapetfallal rendelkező ablakokat,
• az átjárásra lehetőséget adó ajtókat.

Külön érdemes csoportosítani a
• külső térelhatároló szerkezetben lévő külső, valamint
• a belső  falakban lévő belső  nyílászárókat,
• a függőleges síkba helyezett,
• a ferde  síkba épített és a
• lapostetőre építhető szerkezeteket.

Fontos tisztába lenni a főbb szerkezeti elemekkel, mint
• keret,
• tok,
• üvegezés,
• vasalatok, valamint a keretek és tokok anyaghasználatával, mint
• fa,
• műanyag,
• acél,
• alumínium.

Az anyagválasztás során a költségvonatkozás mellett műszaki és környezetterhelési hatásokkal érdemes tisztába lenni. A keretek műszaki tulajdonságai közül lakóépületek esetén a tartósság, hőszigetelési képesség és a természeti  erőforrások hatékony használatának tulajdonságait kell kiemelni. Környezeti hatás szempontjából lényeges, hogy az egyes anyagok előállítása milyen hatással van a környezetre, illetve, hogy az anyagok újrahasználata, újrahasznosítása milyen mértékben megoldott. A környezeti indikátorok szempontjából egy  150x150 cmes nyitható  ablak előállításához kapcsolódó környezeti  hatásokat mutatja be a 3.8-1 táblázat.

3.8-1 táblázat: Nyugatra tájolt, 1500×1500-as ablakszerkezetek teljes életciklusát összehasonlító értékelés (fűtés, hűtés, nappali világítás, anyag életfázisok) [Tiderenczl, 2006]

A nyílászárók tervezése, kiválasztása során érdemes figyelemmel  lenni a nyílások történeti hagyományokból kialakult méretkoordinációjára. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében kezdődött az iparosított anyagokból létesült történeti  épületállományunk  kiépülése. Az akkor meghatározó „bécsi láb”  alapegysége volt a falak, nyílások kialakításának. Az akkori nagyméretű tömör téglákból falazott épületeket könnyű volt a megközelítőleg 30 cm-es modulban tervezni és kivitelezni. A XX. sz.-ban is sokáig használták ezt a modulméretet  (blokkos épületek, egyes korszerűbb falazóelemek (B30, HB30, stb.) és bár manapság nincs ilyen kötöttségünk a 60x60 cm-től induló, 30 cm-es méretben növelt méretű nyílászárókat „szabvány méretűnek” tekintjük. Ezek bekerülési ára 10-15%-kal alacsonyabb mint az ezen méretektől eltérő „egyedi méretű” nyílászáróké.

Hagyományosan az üvegezett nyílászárók energetikai szempontból az épület leggyengébb szerkezetei voltak.  Hőátbocsátási értékük  lényegesen magasabb volt (2,4-3 W/m2K), mint a tömör szerkezeteké (0,7-1,5 W/m2K). Mára azonban jelentős fejlődésen mentek át ezek a szerkezetek és jó telepítés esetén „fűtőtestként” működtethetők. A kétrétegű hőszigetelő üvegezés megjelenése után nagy fejlődés volt a hővisszaverő bevonat (LOW-E) megjelenése, amivel már 1,1 W/m2K értékű üvegezés mellett 1,3 W/m2K értékű ablakszerkezeteket lehetett készíteni. További ugrást jelentett  a passzívház koncepció hatására elterjedt háromrétegű, gáztöltéses üvegezés, amivel 0,6 W/m2K értékű üvegezés mellett 0,8-0,9 W/m2K értékű ablakokat lehetett előállítani.

Az üvegezés tervezése során a hőszigetelő képesség mellett mindenképpen figyelni kell a fényáteresztési (tv) illetve a hőátbocsátási képességekre (g). A fényáteresztési képesség azt mutatja meg, hogy a látható fény hány százaléka tud átjutni az üvegen, míg a hőáteresztő képesség azt mutatja meg, hogy a sugárzó hő mekkora mértékben jelenik meg az üvegezés belső oldalán. Különlegesen üveghomlokzatú épületeke esetén nagyon fontos, hogy az üvegezés ne okozzon kellemetlen komfortérzetet,  vagy túlzott gépészeti igényeket akár nyári, akár téli állapotban. Az üvegezésre ezért olyan árnyékolásokat, speciális bevonatokat, vagy kiegészítő szerkezeteket érdemes tenni, amelyek minimalizálják a téli hőveszteségeket, illetve a nyári túlmelegedés kockázatát.

A nyílászárókról szólva fontos tisztázni a meglévő nyílászárók felújítási lehetőségeit, a felújítással nyerhető előnyök potenciálját. Röviden áttekintve  a történeti nyílászárókat a következő típusok definiálhatók.

Táblázat ablakokról, jellemzésükről.
A felújítás során jellemzően négy lehetőség közül kell választani:
• a nyílászáró eredeti műszaki  állapotára történő felújítás,
• műszaki  minőség javítása kiegészítő szerkezetekkel,
• műszaki  tulajdonságok javítása részleges cserével,
• teljes  nyílászáró csere.

Az eredeti állapot visszaállítása csak fokozottan védett műemléki épületeknél indokolható. A külső szerkezetekben lévő történeti nyílászárók műszaki tulajdonságai messze elmaradnak a mai korszerű szerkezetektől, így a különbség csökkentése műszaki, gazdasági és a lakókomfort szempontjából is indokolt.

A műszaki minőség javításának legegyszerűbb eszköze a jellemzően „kemény” ütközésű csatlakozások légzárásának fokozása utólag elhelyezhető gumi tömítőprofilokkal.  Akár asztalos által, akár a speciális gépek kölcsönzésével magánerős kivitelezésben is elkészíthető régi fa ablakok esetén a szárnyakba mart gumi tömítések elhelyezése. Ezzel a költséghatékony  megoldással a hőveszteségek csökkentése mellett a lakókomfort is jelentősen nőhet, a kellemetlen huzathatás megszüntethető.

 

 
3.8-1 ábra: Gumi tümítőprofil utólagos elhelyezése [ablakszigeteles.hu]

Az üvegezésen keresztüli hőveszteségek, illetve „hűvös felület” hatás nagy mértékben csökkenthető a meglévő szerkezetre szerelhető „Duplo” üvegezésekkel. Ezen szerkezet lényege, hogy belső oldalra egy újabb üvegréteg kerül elhelyezésre.

Magasabb műszaki igényszint  esetén jól  működő  alternatíva  régi  nyílászárók egyes elemeinek cseréje. Többrétegű  szerkezetek esetén (pl. pallótokos, vagy gerébtokos ablak) egyre gyakrabban alkalmazott megoldás a belső szárny cseréje. Az intézkedés alapvető célja, hogy a teljes szerkezet légzárását és hőszigetelő képességét is jelentősen javítsuk kétrétegű üvegezés befogadására alkalmas, rugalmas gumitömítéssel ellátott szárnyak beépítésével. Kezdetben a belső szárny helyére önállóan is beépíthető kétrétegű nyílászárót építettek be, de ezen megoldás a belső tér hangulatát nagyon megváltoztatta.  (Már jól működő átmeneti megoldásnak tekinthető,  hogy a klasszikus 5/5-ös  szárnyprofilok helyett  kicsit vastagabb, 5/6-os profilokat építenek be, amely keretbe a kétrétegű, eredetinél lényegesen nagyobb súlyú és vastagabb üvegszerkezet biztonsággal beépíthető. Ez esetben a megmaradó eredeti tokszerkezethez kerül rögzítésre az új szárnyszerkezet. A külső szárny megtartható eredeti állapotban, így az épület külső képe nem változik meg. Mivel ez a megoldás csak kis mértékben módosítja az épület képét lehetőség van arra is, hogy a külső szárny is hasonló módon cserére kerül, így költséghatékonyan 4 rétegű üvegezésű, nagyon jól hő-, és hangszigetelő szerkezet jön létre. Fontos, hogy mindkét szárny cseréje esetén a gumitömítés csak a belső szárnyban legyen. Igaz így a hőszigetelés „legerősebb védelmi vonala” a belső síkra helyeződik át, ugyanakkor nem jelentkeznek páratechnikai problémák. Amennyiben ugyanis a külső szárnyba gumi tömítés kerül, a belső szárnyon átjutó pára nem tud eltávozni, és a hűvösebb külső szárny belső felületén lecsapódik a nedvesség. Ezen részleges cserével zajló felújítások legelegánsabb megoldása, amikor a belső szárny üvegezés miatt szükséges megerősítését úgy oldjuk meg, hogy nem szélesebb, hanem vastagabb profilt alakítunk ki, acél sarokelemekkel merevítve  a szerkezetet. Így a nyílászáró képét alapvetően meghatározó keret szélesség nem változik. A keret mélységének változása csak szakavatott szem számára felismerhető.

 

 
3.8-2 ábra: Kapcsolt gerébtokos ablak felújítása a Budapesti Műszaki Egyetem épületében
[foto: Medgyasszay Péter]

A nyílászárók teljes cseréje is rejtegethet  meglepetéseket, csalódásokat. Gulyás Gyöngyi 2010-ben készült elemzése kimutatta, hogy a teljes csere akár nagyobb problémákat is eredményezhet, mint a részleges felújítás. Új nyílászárók beépítése esetén két problémakört mindenképpen végig kell gondolni. Amennyiben a nyílászáró cserével párhuzamosan nem történt  meg a falak hőszigetelése a fokozott légzárás lehetséges következményeivel  számolni kell. Ugyanis tömítetlen nyílások esetén hiába volt rossz egy szerkezet, a fűtéssel felmelegített  levegő folyamatosan „leöblítette” a szerkezeteket. Így nem tudott kialakulni a rossz, hőhidas szerkezetekre jellemző belső páralecsapódás és penészesedés. Energetikailag rossz minőségű épületekbe épített légzáró ablakoknál a légcserét tervezetten meg kell oldani pl, falba, vagy ablakokba építhető szellőzőkkel. Ezen szellőzők a feldúsuló párát érzékelve nyitnak és nem engedik feldúsulni a helyiség belső páratartalmát. Amennyiben pedig megtörtént a falszerkezet hőszigetelése, a nyílászárót lehetőség szerint úgy kell elhelyezni, hogy a hőszigetelés belső síkja és a nyílászáró külső síkja egybe essen. Így el lehet kerülni az ablakok körül kialakuló hőhídhatást, és az azzal járó hőveszteségeket valamint penészesést.

 
3.8-3 ábra: Külső síkra helyezett nyílászáró csere esetén a belső felületen penészesedési veszély alakul ki. [Gulyás, 2010]

Tovább...

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.