Magyarországon jelenleg a lakások kétharmada, mintegy 3 millió ingatlan, energiafelhasználás szempontjából korszerűtlen. Optimista forgatókönyvek alapján, ha mindenhol megtörténne a fűtési rendszer, a szigetelés és a nyílászárók modernizálása, az ország éves energiafogyasztásának akár 15%-át is meg lehetne takarítani, ami környezetvédelmi szempontból is óriási előrelépés lenne.

A vírushelyzet olyan területekre is hatással van, amelyre kevesen gondolnánk. Egyre inkább körvonalazódik, hogy még a családi házak kialakítására, funkcióira is befolyással van a pandémia. Az építtetők olyan megoldásokat szeretnének látni otthonukban, amelyekkel korábban nem, vagy jóval kevésbé kalkuláltak – mutat rá a Wienerberger Zrt. a Mesterház programjában gyűjtött információk alapján.

Bár az OTP Bank Öngondoskodási Indexének legfrissebb eredményei szerint a mérés kezdete óta még soha nem akartak annyian különböző lakáscélokra félretenni, mint idén, egyre kevesebben terveznek pénzügyileg előre.

Az elmúlt 5 évben a piaci szereplők a munkaerőproblémákat, elsősorban a szakmunkás- és mérnökhiányt nevezik meg a legnagyobb hátráltató tényezőnek.  Az ÉVOSZ partnereivel javaslatcsomagot dolgozott ki a munkaerőgondok enyhítésére.

A magyar fővárosban 8,5 évnyi nettó átlagbér szükséges egy ilyen alapterületű lakáshoz, Prágában 8,6 évre, Varsóban pedig 8,8 évnyi helyi átlagfizetésre van szükség. Pozsonyban viszont majdnem 11 évre. A régió fővárosaiban 2018-ban még 7,5-8 évnyi átlagfizetésből összejött az 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához szükséges összeg.