A hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség a szakérők szerint. A lakásállományra vetítve ez évi 3 százalékos korszerűsítési arányt jelentene. Most Magyarországon a mélyfelújítások aránya évi 1% (cca. 40 ezer lakás) körüli, ezen belül 20-25 ezer a családi ház.
Az új otthonfelújítási támogatást az eddig nyilvánosságra hozott feltételek szerint azoknak az 1990 előtt épült családi házaknak és ikerházaknak a felújítására lehet majd igényelni, amelyekbe be van vezetve a gáz.
1990 előtt épült lakóépületek
A KSH legutóbbi népszámlálási adatai szerint 2022-ben 4.580.538 lakás volt az országban, számuk az előző népszámláláshoz képest 190 ezerrel (4,3%-kal) nőtt. A lakott és lakáscélra használt lakások száma ebből 4.008.541 volt.
| Építési időszak | Épített lakások száma (db) |
| 1919 előtt* | 272 364 |
| 1919-1945* | 361 594 |
| 1946-1960* | 466 423 |
| 1961-1980* | 1 451 658 |
| 1981-1989** | 687 430 |
| összesen | 3 239 469 |
| * | a 2022-es népszámlálás adataiból |
| ** | a KSH éves lakásépítési adataiból |
Ha ebből kivonjuk az ezalatt megszűnő lakások becsült számát, akkor a1990 előtt épült lakott lakások száma körülbelül 3 millió 200 ezer.
2013-ban a 2011-es KSH népszavazási adatok alapján készített IGYLAKUNK.HU kiállítási anyag részletesen mutatta be a magyar lakásállományt. A bemutatóban a különböző épülettípusok annyi tablón keresztül sorakoznak ahány százalékban az adott épületfajta képviselteti magát a magyar lakásállományban.
A családi házas lakásállomány
A KSH 2011. évi felmérése szerint 3.912.429 db lakott, lakáscélra használt lakás volt Magyarországon. Ebből a városias lakóházak aránya 18 %; a lakótelepi lakásoké (jellemzően házgyári panelek) 19,5 %, a villanegyedi lakások 0,75%-ban képviseltetik magukat, míg a lakóparki lakások 1,75 %-kal. A családi házak, falusias épületek a magyar lakásállomány több mint felét (56%) képviselik. A tanyasi lakóépületek aránya 2,3 %, az egyéb kategóriába a lakóépületek 1,5%-a tartozik.
A Lechner Tudásközpont egy 2017-es összeállításából kiderült, hogy a magyar települések 48,7 százalékában még mindig 1946 előtt épült házakból van a legtöbb és mindössze a települések 5 százalékában vannak többségben a rendszerváltás után épített lakások. Lakásaink fele több mint 70 éves.
Az IGYLAKUNK.HU tablóin jól követhető a lakásállomány állapota is, ami az elmúlt 10-12 évben nem változott nagyságrendileg, hiszen az energiahatékonyságot érintő korszerűsítések nem érintettek olyan mennyiségű lakóépületet, ami jelentős hatással lett volna a lakóingatlanok összességének minőségére.
A tablókról leolvashatók az egyes épülettípusok építési évei, jellemző energiaosztálya, azok fűtésienergia-igénye, az adott épülettípusokban lévő lakások száma, valamint részarányuk a lakásállományban. (A tablók megtekinthetők az igylakunk.hu / Lakóházak képekben oldalon.)
A „Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2015” (NÉS 2025) szerint 2013-ban 4.363.754 lakás volt hazánkban, melyből 2.241.719 volt 1990 előtt épült családi ház.
A támogatás feltétele az is, hogy az érintett lakóépület legyen rákötve a gázhálózatra. A 2022-es népszámlálás adatai szerint 2,5 millió (2.504.712) lakásban használnak vezetékes gázt fűtésre. Ezek között nyilvánvalóan számosan vannak többlakásos lakóházak is. A NÉS 2025 szerint a családi házak 58,2 százalékában fűtenek gázzal.
Ezzel az aránnyal számolva, az 1990 előtt épült családi házak közül 1.292 ezer, a teljes lakásállomány 28 százaléka lehet jogosult. A keretből korszerűsíthető 20 ezer ingatlan ennek a 1,55 százaléka.
Az 1990 előtt épült családi házak közül hozzávetőleg 1,3 millió, a teljes lakásállomány 28 százaléka lehet jogosult a bejelentett új otthonfelújítási támogatásra. A most rendelkezésre álló keretből korszerűsíthető 20 ezer ingatlan ennek a 1,5 százaléka.
Régi, korszerűtlen lakások – alacsony felújítási arány
A magyar lakásállomány állapota igen gyenge, ezt mutatják az állapotfelmérések, a lakossági kutatások, az energiatanúsítványok adatai is. A hazai energiafelhasználás 35 százalékáért a lakóépületek a felelősek.
Magyarországon hozzávetőlegesen 2,7 millió családi ház van (ebből kb. 800 ezer Kádár-kocka). Energetikailag korszerűnek 5-10%-uk mondható, hiszen ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljeskörűen felújították azokat. Az épületek 5-8 %-a bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem igazán lakható. A magyarországi családi ház állomány megközelítőleg 15%-a már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, azonban több mint 60%-ukra igen jelentős felújítás vár még.
Ha ebben az ütemben halad továbbra is a megújulás, akkor az energetikai korszerűsítésre váró családi házakat több mint 80 év alatt lehetne teljesen felújítani.
