Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Ez várható a lakáspiacon és az otthonteremtési támogatásokban

péntek, 07 június 2019 09:41 Írta:

Az építésgazdasági stratégiától az otthonteremtési támogatásokon át a lakáshitelezésig számos nézőpontból járta körül a lakáspiacot is a Világgazdaság tegnapi Ingatlanpiac 2019-2020 konferenciája. 

Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a Gazdasági Kabinet elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kidolgozott, építőipar fejlesztésére irányuló stratégiát, amely gyakorlatilag a teljes ágazat értékszemléletű terveként kíván megvalósulni.

Mint mondta, az elkövetkező években országszerte jelentős építőipari megrendelésekre kell számítani és a beruházások mértéke eléri a 25 000 milliárd forintnyi megrendelést 2019-2023 között, ezért a beruházási igények kielégítéséhez legalább 53 százalékos teljesítménynövekedésre van szükség.

Ugyanakkor az építőpari beruházások mintegy 60 százaléka az állam, illetve az önkormányzatok megrendeléséből, a további 40 százalék pedig a magánszféra építkezéseiből tevődik össze, ami azt is jelenti, hogy az állami beruházások jelentős mértékben szívják el a kapacásokat például a lakásépítések elől. Ezért a stratégia egyik legfontosabb célkitűzése a kapacitáskiegyenlítés

A kapacitásokból azonban rövidtávon biztosan nem lesz sokkal több, ezért a nemzetközi összehasonlításban jelentős termelékenység lemaradásban lévő hazai vállalkozások esetében stratégiai feladat a termelékenység javítása. A GDP-arányos termelési értékben Magyarország továbbra is elmarad a régiós versenytársaktól, és bár 2012 és 2018 között összesen 108 ezer fővel többen dolgoznak az építésgazdaságban, azonban sok esetben a feketegazdaságban helyezkednek el, illetve nem rendelkeznek építőipari tapasztalatokkal sem.

Az építőiparban a 23 nagyvállalat mellett összesen 101 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás működik, az alacsony bérszínvonal miatt azonban a vállalkozások egymástól csábítják el a munkavállalókat.
Jelentős probléma még, hogy többek között alacsonyak a K+F+I ráfordítások, nem hatékony a beruházásmenedzsment, a 19 hazai ágazat közül a 17. helyen áll az építésgazdaság az átlagbéreket tekintve, a bruttó átlagbér pedig csupán a nemzetgazdasági átlag kétharmada.

Az elfogadott stratégia célja, hogy a vállalati, illetve a technológiai kihívásokra is megfelelő választ adjon: támogatást biztosítanak az anyaggyártóknak, tervezőket, kivitelezőknek, élénkítenék a szakképzést, a felsőoktatásban az intelligens építészeti, építéstechnológiai ismeretek átadását.

A stratégia a szabályozás átalakítását és az átláthatóság növelését is célul tűzte ki, illetve a jelentős állami és önkormányzati beruházásokat végig követnék, illetve előre ütemezhető módon terveznék meg. Nagy Ádám fontos elemként megemlítette a szerződési feltételek újragondolását, az ár-érték alapú elbírálás alkalmazását a költség alapú helyett. A McKinsey vállalat felmérésére hivatkozva a helyettes államtitkár elmondta, a jelentős magyarországi növekedési ráta – 5-6 év alatt 50 százalékos termelékenységnövekedés is megvalósítható – a megfelelő eszközökkel tovább tartható.

Az othonteremtési támogatások zászlóshajója a csok

Görög Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkárságának főosztályvezetője kifejtette, hogy a kormányzat 2010-ben népesedési fordulatot hirdetett meg azzal a céllal, hogy a 2050-es évekre megálljon az 1980-as évek óta tartó népességfogyás. 

Több felmérés bizonyította már, hogy a gyerekvállalás szempontjából az egyik kiemelt helyen szerepel a megfelelő méretű és komfortú saját otthon megléte, ezért a kormány is kiemelt figyelmet szentel az otthonteremtés támogatásának. Az új családvédelmi akciótervvel kapcsolatban kiemelte, hogy ismét lendületet kap az otthonteremtési támogatások rendszere. Kiterjesztik azokat a használt lakásokra, bővítik a hitel összegét, már a második gyerek után is jelentős támogatásokat kapnak a családok. A harmadik gyerek vállalása esetén már 4 millió forintot fognak elengedni a tartozásból, de a második gyermeknél is elengednek 1 millió forintot.

A csok zászlóshajója a kormány otthonteremtési programjának – jelentette ki Görög Norbert. Elmondta azt is, hogy több mint 100 ezer család van, akik az elmúlt években igénybe tudták venni a csokot – egyharmaduk új, kétharmaduk használt lakásra. Ez több mint 300 milliárd forint támogatást jelentett eddig, és az igénylők több mint harmada nagycsaládos – azaz három vagy több gyermeket nevelnek. Úgy véli, hogy mindezeknek születésösztönző hatása is van, hiszen több mint 50 ezer gyerek megszületését vállalták a családok a csok keretében. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a családok otthonteremtése mellett a gyermekvállaláshoz is.

Van még tér a lakossági hitelezés bővülésére

Amíg tart a reáljövedelmek folyamatos növekedése, addig masszív keresleti oldalra lehet számítani, és folyamatosan erősödik a lakásvásárlási és korszerűsítési szándék is – mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

Az elmúlt négy évben Budapesten a hosszabb recesszió után masszív növekedés és gyorsuló lakásár-emelkedés volt megfigyelhető. A tavalyi év során tovább gyorsuló lakásár-dinamika volt a fővárosban, de jelentősen lassult a községekben.

Budapesten 22,9 százalékkal nőttek az árak tavaly, 2017-ben ez a növekedés 15,8 százalékos volt, a városokban 18,2 százalékos bővülés volt megfigyelhető (2017-ben 13,3 százalék), míg a községekben csupán 2,3 százalékkal emelkedtek az árak 2018-ban a 2017-es 16,9 százalékos dráguláshoz képest. Az árak dinamikus emelkedése magában hordozza azt is, hogy jelentősen megnőtt a túlértékeltség kockázata, főként a főváros esetében.

 Az erős kereslettel az újlakás kínálat nem tud lépést tartani, ennek a kivitelezői kapacitások szűkössége mellett az alacsony hatékonyság is az oka.
Várhatóan idén lesz a csúcs az átadott lakások számát illetően a kiadott engedélyek alapján, utána - elsősorban az áfakedvezmény megszűnése  miatt - jelentős kínálatcsökkenésre lehet számítani. A szakember rávilágított, hogy a magas beruházási kedv és a beruházások megnövekedett száma ellenére a lakásállomány megújulása még mindig Magyarországon a legalacsonyabb a régióban.

A lakáshitelezés folyamatosan élénkül, de van még tér a hitelpenetráció növekedésében. A magyar hitelezés még messze a legalacsonyabbak között van Európában, majdnem kétszeres tér van még a bővülésre. A lakásárak emelkedésével a hitelek összege is növekedik, és szinte már mindenki a fix kamatozás mellett dönt. A lakossági hitelezés bővülésére tehát van még tér nemzetközi összevetésben, ám ennek továbbra is egészséges szerkezetben kell megvalósulnia - figyelmeztetett Fábián Gergely.

Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója arról is beszélt, hogy az elérhető hozamok miatt jól megtérülő beruházásként kezelik az ingatlanvásárlást a befektetők, az utóbbi években 30-40 százalékos nyereséget is jelentettek a megfelelő időben megvásárolt ingatlanok az értéknövekedésnek is köszönhetően. Ugyanakkor fontos, hogy a kormány különböző programjai által még kiszámíthatóbb legyen a hazai építőipar, vagyis a piaci résztvevők és a munkavállalók ne 3-4 éves ciklusokban tervezhessenek.
Kiemelte azt is, hogy nagyon sok az energiahatékonysági szempontból rossz ingatlan az országban, amit most javíthat a falusi csok program, amely a fővárosi, nagyvárosi és a vidéki, kistelepülési ingatlanárak közötti szakadékot is mérsékelheti.

Forrás: igylakunk.hu, vg.hu

Megjelent: 648 alkalommal Utoljára frissítve: szerda, 03 július 2019 11:41