Habitat for Humanity Magyarország

Fővárosi és kormányzati lakáspolitika kell a lakhatási válság megoldására

csütörtök, 10 október 2019 11:31 Írta:

Fővárosi és kormányzati szintű lakáspolitika nélkül nem lehet megoldani a lakhatási problémákat, ugyanakkor az önkormányzatok - szűkös mozgásterükön belül - jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében. További lehetséges intézkedésekre tett most javaslatot a Habitat for Humanity Magyarország idei lakhatási jelentése.

A Habitat for Humanity Magyarország lakhatási jelentése idén hetedik alkalommal jelent mega Periféria Központtal közösen. Ennek második fejezetét az önkormányzati választásokhoz és a Lakhatási Világnaphoz kapcsolódva mutatták be. A fejezet az önkormányzatok mozgásterét és lehetőségeit elemezte a lakhatási válság ellen.

A Habitat for Humanity Magyarország úgy látja, hogy kicsi az önkormányzatok politikai mozgástere és egyenlőtlenül oszlanak el a pályázati támogatások, ezzel együtt pedig jellemző az önkormányzatok alulfinanszírozottsága. A jelentés kitér arra is, hogy az átfogó lakáspolitika hiánya nemcsak országos szinten jelent problémát, hanem helyi szinten is korlátozza az önkormányzatok mozgásterét, és ez az érdemi lakhatási beavatkozások egyik elsődleges akadálya.

A jelentés megállapítja, hogy a rendszerváltás után erősen decentralizálódott az államigazgatás, és számos olyan feladat hárult az önkormányzatokra, melyek megoldásához nem volt elegendő forrásuk. A lakásrendszer kialakításához ugyan megkapták a tanácsi lakásokat, de ezek nagy része már ekkor borzalmas állapotban volt. Hogy állandó pénzügyi problémáikat csökkentsék, tömegével adták el az önkormányzati lakásokat. A privatizáció mértékét jól mutatja, hogy 2017-re az önkormányzati tulajdonú lakások aránya 18,2 százalékról 2,4 százalékra csökkent.

Jóval több megfizethető bérlakás kell

A helyi önkormányzatok lakhatással kapcsolatos mozgásterében négy területen fogalmaz meg javaslatokat a jelentés.
Az önkormányzati ingatlangazdálkodás kapcsán a legfontosabb, hogy az önkormányzatok a tulajdonukban lévő ingatlanok lakhatási célú alkalmazásával mérsékelni tudják a lakhatási válságot, ehhez pedig növelni kell az önkormányzati tulajdonú bérlakások számát.

Habitat onkorm abra 1

Megnyitható, dinamikus ábra

Az önkormányzati bérlakások jelentős része van kifejezetten rossz, de legalábbis korszerűsítendő állapotban, amire a nagyon kevés forrás áll rendelkezésre. A jelentés megállapítja, hogy a lakások felújítására érdemes hosszú távú tervet készíteni és erre pénzügyi fedezetet biztosítani, hiszen ennek hiányában akár lakások ki is eshetnek az amúgy is szűkös állományból.

A jelentés bemutatása alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen három önkormányzat és három civil szervezet képviselője fejtette ki véleményét a témában. Az egyik legfontosabb pont, amelyben minden megszólaló egyetértett, az megfizethető bérlakások számának növelése, amelyet az önkormányzatok különböző eszközökkel próbálnak megvalósítani

Folyamatban lévő bérlakásfejlesztésekről beszélt Karácsony Gábor, az Óbudai vagyonkezelő munkatársa. Elmondta, hogy hamarosan egy óbudai piac helyén épít az önkormányzat bérlakásokat, melyekkel kifejezetten a pályakezdő fiatalokat célozzák.

Szabó Rebeka – Zugló szociális ügyekért felelős alpolgármestere – kifejtette, hogy az önkormányzatok hatáskörében jelenleg csak a tűzoltás lehetséges. A 14. kerületben az elmúlt öt évben elsősorban a lakásvesztést igyekeztek megakadályozni lakásfenntartási, adósságrendezési támogatással, és egy olyan objektív pontrendszert dolgoztak ki, amely minden igénylő számára folyamatosan követhető. Zuglóban is építenek közösségi lakóházat EU-s forrásból, ahova szociális szempontok alapján tudnak majd a családok beköltözni.

„A 90-es évek elhibázott lakásprivatizációs folyamatának eredménye, hogy ma itt tartunk. A helyi önkormányzatnak nincsenek lehetőségei és forrásai, hogy önállóan lakásokat építsen, külső segítség nélkül nem megy” – jelentette ki Nagy István, Újpest népjóléti, szociális és lakásügyekért felelős alpolgármestere. Mint kifejtette, a negyedik kerületben jelenleg 31 lakást építenek egy VEKOP-projekt keretében, és 39 lakást újítanak fel.

Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület elnöke a lakásügynökségeket emelte ki, amellyel lehetőség van más tulajdonú (pl. külföldön élő tulajdonos) lakások bevonására a közhasznú bérlakásrendszerbe. A helyi önkormányzatok katalizátorszerepet játszhatnak szociális lakásügynökség létrehozásában: ekkor a magántulajdonosok a helyi önkormányzatnak (vagy az általa alapított lakásügynökségnek) adják bérbe a lakásukat hosszabb távra, amelyet szociálisan rászorulók kapnak meg. Erre még kevés példa van, de Kispesten már elindult egy kísérleti program, Veszprémben pedig már évek óta működik.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatot képviselő Lendvai-Frikkel Attila részletesebben is bemutatta veszprémi a Veszol Nonprofit Kft., amely az önkormányzattal szorosan együttműködve 207 lakást kezel, ezen kívül tanodát, orvosi ügyelet is működtet. Újabb lakások bevonása a piacról azonban nehéz, mivel összességében kevesebb lakás van Veszprémben, mint amennyire igény lenne.

Szociális beruházásokra köteleznék a lakásfejlesztőket

A piaci beavatkozások között a telek- és építményadókkal lehet a telkek, házak, lakások lakáscélú hasznosítását befolyásolni. Ösztönző lehet például, ha a telekadót nem vetik ki olyan telekre, amelyen lakhatásra ténylegesen használt építmény áll, illetve az építményadónál kedvezményeket vagy mentességet adnak lakáscélú hasznosítás esetén, ugyanakkor az üresen tartott, rövidtávú lakáskiadásra, vagy üzleti tevékenységre használt lakásokat megadóztatják.

A kommunális adó kivetésének részletszabályaival a hosszú távú bérbeadás fehérítését lehet ösztönözni (pl. mentesség vagy kedvezmények, ha szerződéssel rendelkező bejelentett bérlő lakja a lakást).

Részben a piaci beavatkozások körébe sorolható az új köz- vagy magántulajdonú lakhatási formák támogatása. A helyi önkormányzat kezdeményezheti, hogy munkásszállók, albérlőházak vagy kollégiumok jöjjenek létre magán- vagy közberuházásban; erről nagyobb munkáltatókkal, szakszervezetekkel vagy más szervezetekkel együttműködési megállapodást is lehet kötni. Kecskeméten például bérlőkijelölési jogot értékesítettek a Mercedes számára a vagyonkezelő tulajdonában levő felújított lakásokra. A lakhatási kérdést a központi kormányzatnak a betelepülő nagyvállalatokkal való stratégiai megállapodások megkötésekor legalább olyan súllyal kellene kezelnie, mint a megfelelően képzett munkaerő biztosítását.

 

A jelentés fontos megállapítása, hogy a lakásépítés önmagában nem vezet megfizethetőbb lakásokhoz. A településfejlesztési és -rendezési intézkedéseket viszont bátrabban használhatnák az önkormányzatok. Így a településrendezési szerződésben az ingatlan beruházások önkormányzatot terhelő költségeit át lehetne hárítani a befektetőkre: például ha sok új lakás létesül, akkor a beruházó vállalhatná új háziorvosi rendelő építését, vagy az óvodák és iskolák kapacitásának a bővítését. A lakóövezetbe való átsorolások, a településrendezési eszközök (pl. a településszerkezeti terv) módosítása során pedig érdemes lenne közérdeket szolgáló ellentételezéseket kérni.

Habitat onkorm abra 2

Megnyitható, dinamikus ábra

A városrehabilitásciós programok és intézkedések tervezésekor külön figyelni kellene az eredeti lakosság kiszorulásának megakadályozására. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a szociális városrehabilitációs forrásokat a legszegényebbek és a legrosszabb lakásviszonyok között élőkre kellene koncentrálni, hosszú távon is fenntartható, átfogó szociális programmal összekötve.

Az is fontos lenne, hogy az önkormányzati lakásfelújítási pályázatok azok számára is legyenek elérhetők, akiknek nincsenek megtakarításaik. Kiemelendő, hogy ezeknél a pályázatoknál szükséges figyelembe venni az energiahatékonysági szempontokat is.

Habitat onkorm abra 3

Megnyitható, dinamikus ábra

A lakhatás válság megoldását szolgálhatnák a lakhatás megfizethetőségét javító szociális ellátások, azonban az önkormányzatoknak ebben is jelentősen leszűkült a mozgástere. Ráadásul a települések között megyék és településtípusok alapján nagy különbségek vannak, pedig alapvető fontosságú lenne, hogy a szociális alapszolgáltatásokhoz minden érintett hozzájusson. Ehhez elengedhetetlen, hogy ezek rendszere és a kivezető utak végig legyenek gondolva, és szociális munkával, vagy komplex programokkal társuljanak. Erre jó példa a Habitat elsőként lakhatás programja, amelyben már több családot juttattak felújított lakáshoz.
Fontos javaslat az önkormányzati bérlakásokból való elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalma, amit pl. Zugló már önkormányzati rendeletben tilt.

Civilek és önkormányzatok

A beszélgetés egy pontján vita alakult ki a lakhatási civil szervezetek szerepéről. Míg Nagy István szerint a civil szervezetek egy-egy kilakoltatáskor a teljes ismeretek hiányában támadják az önkormányzatokat, Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület elnöke szerint gyakran érdekellentét alakul ki az önkormányzat és a civil szervezetek között. „Nem lenne szabad, hogy külön szinten szabályozzák a szociális ellátó intézményrendszert és a helyi lakásgazdálkodást” – mondta, hiszen ha így valaki kikerül a bérlakásból, ugyanúgy bennmarad az ellátórendszerben, csak állami hatáskörbe kerül át a probléma. Szerinte sokat segíthetnek a civil szervezetek mintaprojektjei, de az már a helyi döntéshozók felelőssége, hogy mennyire alkalmazzák ezeket.

1 Varga Gábor Vargosz Habitat for Humanity Magyarország

Dr. Gallóné Judit – Óbuda szociális osztályának vezetője – kiemelte, hogy helyben sikeresen együttműködnek a civil szervezetekkel, amelyek nagyban segítik a szociális ellátórendszert. Lendvai-Frikkel Attila, ezt így fogalmazta meg: „a civil szervezetek az önkormányzat a lelkiismerete.”

„Csak úgy lehet megoldani a problémát, ha egységes kormányzati lakáspolitika lesz, és állami szinten szabályozzák a magánbérlakások piacát” – tette hozzá Nagy István. Sőt, szerinte sok más területen is budapesti együttműködés kellene. Szabó Rebeka a városi szintű lakáspolitika jó példájaként Bécset és Berlint említette, valamint New Yorkot, ahol lakbérplafon szabályozza a magán lakáskiadást.

Abban minden megszólaló egyetértett, hogy szükséges kormányzati lakáspolitika, de már egy fővárosi lakáspolitika is több lakhatási problémát kezelni tudna. Többen kiemelték egy felelős kijelölésének jelentőségét, amit Nagy István az „erős politikai akarat” szükségességével húzott alá.

A beszélgetés konklúziójaként Gosztonyi Ákos, a Habitat szakpolitikai munkatársa hangsúlyozta: állami lakáspolitikára, valamint átfogó bérlakásfejlesztési stratégiára lenne szükség. A szervezet úgy látja, jelentősen segítené a lakhatási válság kezelését, ha bővítenék a szociális ellátásokat, vagyis a lakhatási támogatásokat és az intézményi ellátási formákat. Emellett kritikus pont a szociális bérlakásállomány növelése, illetve az elsőként lakhatás modelljének kiterjesztése és az elhelyezés nélküli kilakoltatások önkormányzati határozatban való tiltása. A jelentés alapmegállapításai közé tartozik, hogy nem akkor jó az önkormányzati lakásgazdálkodás, ha nyereséges, hanem ha a rászorulóknak lakhatást biztosít.

A teljes jelentés szövege: https://habitat.hu/wp-content/uploads/2019/10/hfhh_lakhatasijelentes_2019_onkormanyzatok.pdf 

Megjelent: 564 alkalommal Utoljára frissítve: hétfő, 06 január 2020 11:06