Kiállítás a TAK-okból, Várkert Bazár Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Elkészültek és elérhetők a települési arculati kézikönyvek

szerda, 16 október 2019 13:28 Írta:

Elindult az ország összes Településképi Arculati Kézikönyvét (TAK), valamint Építészeti Tájegységi Arculati Kézikönyvét (ÉTAK) összegyűjtő új weboldal. A települési arculati kézikönyvek megalkotói bíznak a jó példák erejében. Az útmutatók összeállításával a legfőbb cél a regionális és települési sajátosságok megőrzése a mai viszonyok és lehetőségek között – hangzott el a települési arculati kézikönyvekről szóló nemzetközi konferencián, amelyet a Metszet folyóirat szervezett.

Köszöntőjében Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár felidézte, hogy 2015-ben más európai országok példájára megalkották a Nemzeti Építészetpolitika című kiadványt, amely a szakma alapvető kérdéseire kereste a választ. Ekkorra már rendelkezésre állt az írországi példaértékű kiadvány, és elkészült a Balaton-felvidéki építészeti útmutató. Elkezdték keresni a lehetőséget, hogyan tudják a jó példákat országosan kiterjeszteni, emellé olyan jogszabályrendszert megalkotni, amely ezt lehetővé teszi. 2017 márciusában elkészült digitális formában az a mintakézikönyv, amelynek alapján a települések kidolgozták saját településképi arculati kézikönyveiket.

A kézikönyvek a Kárpát-medencében rendelkezésre álló klimatikai, tájegységi adottságokra, szellemi-kulturális örökségre alapozva igyekeznek jó példákat felmutatni, amiből a megrendelők majd meríthetnek. Fontos, hogy a települési gyűjtésben bárki részt vehetett, beleadhatott – emelte ki Füleky Zsolt.

A települési arculati kézikönyvek mutatják be, hogy miként kell kinéznie egy épülő vagy felújítandó épületnek, a műszaki paramétereket pedig a helyi építésügyi szabályzat (HÉSZ) rögzíti. Az arculati kézikönyvek tehát egyfajta „dress code-ként” kell, hogy működjenek az adott településen – fogalmazott Füleky Zsolt.

TAKokHajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke elmondta, hogy a három éven át tartó munkában a MÉK területi kamarái végezték el a kézikönyvek szakmai véleményezését, és tagjaik sok helyen részt is vettek azok megalkotásában is. A 3178 hazai település több mint 95 százaléka elkészítette saját települési arculati kézikönyvét, amiben 300 főépítész volt a segítségükre.

Noll Tamás építész azt hangsúlyozta, hogy az épített környezet minősége nem csak az építész, hanem a megrendelők, döntéshozók felelőssége is. A TAK nekik is, sőt főleg nekik szól.
A szabályozásban már sok minden a helyére került, a TAK-ok mellett elkészültek a településképi rendeletek is, de az önkormányzatoknak más segítségre is szükségük volt. Ezért további kiadványok készültek egyrészt azzal kapcsolatban, hogy hogyan működhet jól a nem csak az ára alapján döntő közbeszerzési rendszer, illetve, hogy hogyan keressen a megbízó, az önkormányzat építészt.

Cork és a Balaton-felvidék voltak a minták

A rendszer felépítése, a TAK-ok megszerkesztése elsősorban az írországi példát vette alapul. Mike Shanahan a 2003-ban megjelent Cork megyei TAK, azaz a „Tervezési útmutató Cork megyében: Vidéki új házak építése” (Cork Rural Design Guide: Building a New House in the Countryside) életre hívója elmondta, hogy a 90-es években egy óriási népességnövekedés kiváltotta építési boom hatására egyre nagyobb házak épültek a corki vidéken, amelyek mind a gyenge tervezési minőség, mind a társadalmi és földrajzi kontextus figyelmen hagyása miatt aggodalommal töltötték el. Ennek hatására indult meg az a munka, amelyben egy a mai kor életmódbeli, éghajlati, technológiai igényeit és a múlt örökségét, a pozitív példákat ötvöző épületeket, építészetet bemutató kézikönyv megszületett.

Cork guide

A corki minta alapján dolgozott Krizsán András építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke is, aki 2013-ra készült el a Balaton-felvidéki kézikönyv összeállításával, amely aztán az országos program prototípusa lett, miután a kormány is felkarolta a kezdeményezést. A Balaton-felvidéki építészeti útmutató kifejezetten a Balaton-felvidék tradicionális, népi építészetén alapuló egységes építészeti karaktert és minőséget mutatja be (nem a balatoni vízparti építészetét), amely magában hordozza az itt élők kultúráját. A karakterleírások nem kőbe vésett szabályok, de a szabályosságokat megismerve, ezt a nyelvet beszélve születhetnek a tájhoz és a helyi kultúrához illeszkedő, helyén-való épületek.

BAF KrizsanMár „csak” meg kell valósítani a gyakorlatban

Turi Attila építész a tapasztalatokról elmondta, hogy láthatóan nem volt könnyű a paradigmaváltás, az ajánlás-jellegű anyag összeállítása (néhol kis-HÉSZ-ek készültek), de a főépítészek közreműködésének köszönhetően a legtöbb helyen jó, „a kultúrát közvetíteni tudó, szuggesztív” kézikönyvek születtek – ehhez kiemelten fontosak a jó ábrák, fotók, a közérthető, nem szakmai nyelvezet, valamint a mai jó példák bemutatása. Hozzátette, hogy lehetne még bővíteni a gyűjteményt, akár energiahatékonysági szempontokkal (pl. napelemek elhelyezése).

„Hiába a TAK, ha nincs TKR, azaz településképvédelmi rendelet, vagy nem működik” – tette hozzá Turi Attila. Ehhez – mint mondta – meg kellene erősíteni a főépítészi rendszert, hogy minden település megfelelő szakmai háttérrel dolgozhasson, valamint a tiltás helyett erősíteni kellene a tervtanácsok protekcionista jellegét.

Jó, működő példaként Budakalászt– ahol korábban főépítész volt – említette: egységes terv készült egy társasház-együttesre, és a beruházónak 10M forintot kellett letennie épületenként, amit akkor szabadítottak/szabadítanak fel, ha valóban a látványterveknek megfelelő lakóépületek készülnek el, akár a lakásvásárlók kérése ellenében is. A projekt elindult, és működik.

Öt TAK készítői (Bp. II. kerület, Siklósbodony, Székesfehérvár, Kesztölc, Hollókő) mutatták be kézikönyveiket, kiemelve a település/rész sajátosságai adta kihívásokat. Hangsúlyozták, hogy településen belüli egységek jellegzetességeit figyelembe véve a szokásos témákon (anyaghasználat, tető, falazat, ablakok, homlokzatszínezés, reklámtáblák) túl ajánlások kerültek be pl. kerítések, belső udvarok, utólagos hőszigetelés, díszkivilágítás, telekstruktúra ritmusa, egyedi részletek, utcabútorok, cégére, csatornafedelek megjelenítésére, „0” energiaigényű épületek jellemzőinek leírása segítségképpen, vagy javaslat kockaházak bővítésére. Az előadók kiemelték, hogy fontos lesz a kézikönyvek folyamatos aktualizálása, és hasznos lenne kivonatokat készíteni az egyes kiadványokból, amelyekkel akár a beruházókat is meg lehet keresni.

TAK tapasztalatok

A települési kézikönyvek mellett készültek tájegységi, valamit ún. zöld TAK-ok is. Hét régiós Építészeti Tájegységi Arculati Kézikönyv (ÉTAK) készült el: Tokaj, Pilis, Fertő-Hanság, Vértes, Dél-Alföld, Őrség-Vendvidék és Mecsek tájegység útmutatója készült el. Érdekes alapkérdés, hogy létezik-e, illetve miben ragadható meg egy tájegység karaktere. Ez a karakter megragadható volt a tájhasználat, a településszerkezet, az utcakép, illetve az egyes épületek szintjén is.

Ahogy a készítők elmondták, ezeknél egy-egy tájegység sajátosságait, építészeti örökségét mérték fel, ahogy fogalmaztak: „ami egy térség ízét adja”, s ez alapján készült el az ajánlás, ami egyfajta sorvezető is pl. új épületek építéséhez, illetve felújításokhoz, bővítésekhez is. Foglalkoztak olyan településeken átívelő elemekkel mint pl. a bányák és a dűlők, a közterületek növény- és anyaghasználata, az úthálózatok és az útmenti létesítmények, vagy a kár a villámárvizek elleni esztétikus védekezés módjai. Ebben a munkában, valamint az arculati javaslatok megvalósításában a régió települések összefogására van szükség, amivel kapcsolatban nagyon pozitív tapasztalatokról számoltak be.

ÉTAK

"A zöld TAK-ok kiegészítő útmutatóként készültek el" - mondta Szűcs Gábor, a Tokaj-Hegyaljai Zöld TAK készítője. Tájépítészeti ajánlásokat tartalmaz, amelyek az építészetre fókuszáló TAK-okkal együtt komplett segítség és inspiráció a települések számára. A zöld TAK olyan témákkal foglalkozik mint pl. a településszegélyek és a településkapuk, melyekkel elsőként találkozik, aki beér egy településre; a vízfolyások és környezetük kiemelt kezelése; a település átláthatóságának (távlati látványának) jelentősége; a belterületi és külterületi látványok; az épített elemek sűrűsége, vagy bizonyos turisztikai, ökológiai és településklímával kapcsolatos szempontok. Ajánlásokat fogalmaztak meg az eltakarandó elemekkel, a közműtárgyakkal, a növényalkalmazásokkal, a kerítésekkel és kertkapukkal, a kerthasználattal kapcsolatosan is.

Zöld TAK

Az erdélyi Hargita Megye Tanácsának épített örökségvédelmi programjaiba is betekintést kaphattak a konferencia résztvevői. Ezekről bővebben a www.virtualisszekelyfold.ro és a www.szejelyfold.360.ro oldalakon lehet tájékozódni.

TAK-ok fő feladata az volt, hogy az építtetők képet kapjanak a helyi építészeti örökségről, építőanyagokról, jellegzetes beépítési formákról, épülettípusokról, és az új épületek is ezek figyelembevételével, a településképbe illeszkedve készüljenek el. A megjelent kézikönyvek olyan „katalógusai” lettek a falvak és városok építészeti és környezeti értékeinek, amelyek akár imázsépítésre, idegenforgalmi célokra is jók, másrészt a lakosság saját maga is a tudatára jut annak, hogy az addig esetleg jelentéktelennek vélt települése mennyi szépséggel és érdekességgel bír.

A hazai települési és tájegységi TAK-ok a Lechner Tudásközpont felületén érhetők el.
TAK logo

Megjelent: 709 alkalommal Utoljára frissítve: hétfő, 06 január 2020 11:05