2021. II. negyedévtől kezdődően az előző év azonos időszakinál negyedévről negyedévre kevesebb lakást vettek használatba. 2022 I. negyedévében az egy évvel korábbi magas bázisnál 26%-kal kevesebb, mintegy 4,5 ezer új lakás épült az országban.
Minden településkategóriában csökkent a lakásépítés, az előző év azonos időszakinál a fővárosban 9,9, a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben pedig 35%-kal kevesebb lakás kapott használatbavételi engedélyt. Mindössze 6, zömében kis lakáspiaci súlyú megyében emelkedett, a többiben viszont csökkent az átadott lakások száma. Elsősorban a Budapesten és a jelentős lakáspiaci súlyú megyéknél tapasztalt visszaesés fordította a hazai lakásépítési piacot negatív irányba.
Ha a lakásépítések országos eloszlását nézzük, akkor szembetűnő, hogy az idei I. negyedévben Budapesten több lakás épült, mint az ország többi részén összesen. Ezzel együtt a 2021 első felében regisztrált erőteljes növekedést követő III–IV. negyedévi jelentős visszaesés után 2022. I. negyedévében a fővárosi lakásépítések száma mintegy tizedével elmaradt az előző év azonos időszaki magas bázistól.
A legkevesebb Tolnában (3db) és Vas megyében (6db) épült, de Békésben (13db) és Nógrádban (18db) is húsznál kevesebb lakást adtak át.
A tavalyi év azonos időszakával összehasonlítva csalóka, hogy arányában Nógrádban nőtt a legnagyobbat (360%) a lakásépítések száma, hiszen 2021. I. negyedévében ott mindössze 5db lakást vettek használatba, ez emelkedett 18-ra.
Ezen kívül csak Somogy (244%), Heves (193,3%), Fejér (127,9%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (104,9%) és Veszprém (131,4%) megyében regisztrálták a lakásépítések növekedését az előző év azonos időszakához képest.
Az ország egészében csökkent a lakásépítések száma, átlagban 9%-kal. Ugyanakkor a lakásépítések száma több mint 50%-kal csökkent Tolna, Bács-Kiskun, Békés, Komárom-Esztergom, Vas, Zala és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Több megyében – Bács-Kiskun, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg - a megyeszékhely lakásberuházásainak számottevő csökkenése vetette vissza az építéseket. A megyeszékhelyek közül Salgótarjánban, Szekszárdon és Szombathelyen egyetlen új lakást sem vettek használatba ebben a negyedévben.
Győr-Moson-Sopron megyébe azonban például a csökkenő tendencia mögött elsősorban a községeknél regisztrált építésikedv-visszaesés húzódott meg. Ennek következtében itt az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (4,5) hosszú idő óta először nem érte el az országos átlagot (4,7).
Az új építésű lakások közel 70%-át a Közép-magyarországi régióban vették használatba.
Ez azt is jelenti, hogy Közép-Magyarországon csaknem háromszor annyi lakás épült ebben az időszakban, mint az ország többi részén együttvéve. A legkevesebb új lakást a Dél-dunántúli régióban adták át.
Magyarországi lakásépítések száma hosszú évek óta jócskán alatta marad a régiós országok lakásépítési mennyiségének. 2021-ben tízezer lakosra Magyarországon 20 lakásépítés jutott a környező országokban az arány ennek duplája, akár triplája is volt. Tavalyi év első negyedévében hazánkban 10 ezer lakosra 6,3, idén ugyanebben az időszakban 4,7 új lakásépítés jutott, amit romló tendenciára utal.
A régiós átlagot csak Budapest haladta meg jelentősen, ezenkívül Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér megye érte el.
Négy megyében – Komárom-Esztergom, Békés, Vas, Tolna – tízezer lakosra kevesebb mint egy lakásépítés jutott ebben a negyedévben.
Az új építésű lakások 53%-a többszintes, többlakásos épületben, 33%-a családi házban, 12%-a lakópark épületben épült. A lakások 73%-át vállalkozások, 25%-át természetes személyek építették. Ezzel összhangban vannak az építési célok is, hiszen az épített lakások 74%-át értékesítés céljából építették.
Ezek az adatok egyértelműen a társasházépítés túlsúlyát mutatják a vizsgált negyedévben. A társasházi és lakóparki lakások túlnyomó többsége Budapesten (74% és 96%), míg a családi házak zöme (42%) Pest megyében épült.
Az új lakások 34% a négy vagy több szobás.
A lakásépítési szándékokat az új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma mutatja. Eszerint a legtöbb új lakást Budapesten szándékoznak felépíteni, hiszen az összes új engedély, illetve bejelentés negyede Budapesthez kötődik.
Ha a regionális megoszlást tekintjük, akkor azt látjuk, hogy az összes engedély 46%-át a Közép-magyarországi régióban, a második legtöbbet Észak-Magyarországon kérték. A legkevesebb engedélykérelmet - kevesebb mint 200-at – Dél-Dunántúlon adták be.
Összevetve 2021 első negyedévével, Budapesten jelentősen több lakást terveznek építeni, még ennél is nagyobb arányban nőtt a lakásépítési szándék Zala megyében. Szintén jóval több lakást terveznek Komárom-Esztergom, Nógrád, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár megyében is. Ezen kívül még Baranyában, Csongrád-Csanád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőtt az új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma.
Több megyében azonban csökkent a lakásépítési kedv, a legnagyobb mértékben Hajdú-Bihar megyében.
