Összességében 6472 új lakás épült az országban ebben az idei első félévben, 0,7%-kal kevesebb, mint 2018 azonos időszakában.
Nyolc megyében kevesebb, 11 megyében több új lakás épült. A lakásépítések száma továbbra is Pest megyében és Budapesten volt a legkiemelkedőbb, ám a csökkenés legnagyobb része is itt következett be. E negatív tendenciát jelentősen mérsékelte Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér megye, ahol 10%-kal, illetve több mint kétszeresére emelkedett az átadott lakások száma.
2019 I. félévében a fővárosban 1356 lakást vettek használatba, 8,6%-kal (országosan 0,7%-kal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. Pest megyében 1683 lakást vettek használatba, 5,9%-kal (országosan 0,7%-kal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. A lakások közel háromnegyede városokban, több mint egynegyede községekben épült. Mindkét településtípus esetében csökkent az átadott lakások száma. Győr-Moson-Sopron megyében 1156 lakást vettek használatba, 10%-kal többet (országosan 0,7%-kal kevesebbet), mint egy évvel korábban. Az év első felében több lakás épült a megyében, mint az Alföldön és Észak-Magyarországon együttvéve (1032).
Országosan tízezer lakosra 6,6 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb (24,7), az országos átlag 3,7-szerese, és átlag feletti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Vas, Fejér, Veszprém és Csongrád megyét is. A lakásépítések intenzitása Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Baranya megyében volt a legalacsonyabb (0,8 és 1,3 közötti), nem érte el az országos átlag egyötödét.
Az épített lakások átlagos alapterülete (99 m²) az előző év azonos időszakitól valamivel elmaradt. A legnagyobb átlagos alapterületű lakásokat Heves megyében, a legkisebbeket Budapesten és Győr-Moson-Sopronban vették használatba.
A 2019 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 18 227 új lakás építése kezdődhetett el, 0,9%-kal többnek, mint egy évvel korábban. Az építendő lakások száma Budapesten alig, a községekben viszont jelentősen nőtt, a megyei jogú városokban, valamint a többi városban egyaránt csökkent. Az ország 12 megyéjében nőtt az építési kedv, leginkább a növekmény jelentősebb részét adó megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Hajdú-Bihar megyében.
Forrás: KSH
