A KSH friss tájékoztatója szerint 2019 első kilenc hónapjában 10.302 db lakás épült, 0,8%-kal több, mint tavaly. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az építendő lakások száma 27.388 db volt, 2,7%-kal több, mint 2018 azonos időszakában.
Pozitívnak tartjuk, hogy kormányzat demográfiai célokkal is összeköti a lakásépítések támogatását. Látható azonban, hogy a hazai lakásállomány minőségi megújításához szükséges építésekhez egy állami lakásépítési program is szükséges. Egy megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása a demográfiát érdemben támogató eszköz lehetne Magyarországon. Egy ilyen bérlakásprogram nem lenne ellentétes a lakástulajdonszerzés támogatásával sem, hiszen amellett, hogy kezdeti segítséget jelentene a saját lakáshoz önerővel nem rendelkező fiatalok számára, olyan módon alakítható, hogy pl. három gyermek megszületése esetén a bérlő családok a lakásokat építési költségen meg is vásárolhassák a lakásokat.
A példa adott, Ausztriában a közhasznú bérlakásszektor (Gemeinnützige Bauvereinigungen) évente mintegy 15 ezer lakást épít fel. Az így felépült lakások alapvetően bérlakásként működnek, azonban egyes esetekben a bérlőknek lehetőségük van azt megvásárolni. Az építéshez az állam kedvező kamatozású hiteleket biztosít és elérhetővé tesz lakásépítési támogatásokat.
A közölt számok alapján várhatóan a tavalyihoz hasonlóan (18-20 ezer) fog alakulni a lakásépítések száma 2019-ben, ami a szükséges lakásépítési volumennek hozzávetőleg a fele.
A 2013-as mélypontról (7 ezer lakás építése) az utóbbi években jelentős pozitív elmozdulás történt. 2018-ban 17,7 ezer lakás épült fel, 2019 első háromnegyedéve is növekedést hozott.
Az elmúlt években valamelyest nőtt az 1000 főre jutó lakásépítések száma, ugyanakkor a 2018-ban népességarányosan Ausztriában még mindig csaknem 3,5-szer, Lengyelországban 2,6-szor annyi lakás épült, mint Magyarországon.
Magyarország a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban mintegy 3,5-szerese volt a hazainak.
A lakásállományhoz képesti 1%-os újlakás-építés jelenti azt, hogy a lakásállomány százévente megújul. Tekintettel a hazai lakásállományra (4,3 millió darab), évi legalább 43 ezer lakásépítésre lenne szükség. A 2019-re várható 20 ezer lakásépítés még messze a szükséges szint alatt van.
A KSH szerint 2019 I-III. negyedévében az előző évhez képest:
• 2019 I–III. negyedévében Budapesten 17%-kal több lakás épült. A megyei jogú városokban és a községekben a felépített lakások száma kismértékben nőtt, a többi városban számottevően visszaesett (18%-kal). A Pest megyében épült lakások száma továbbra is kiemelkedő, ám az előző év azonos időszakinál 24%-kal kevesebb.
• A természetes személyek által épített lakások aránya 48%-ról 44%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 50%-ról 53%-ra nőtt.
• A lakások 55%-a értékesítésre, 42%-a saját használatra, 1,6%-a bérbeadásra épült.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%-a családi házban, 43%-a többszintes, többlakásos épületben, 4,8%-a lakóparkban található.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel, 97 m2-re csökkent.
• Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma országosan 2,7%-kal, Budapesten 22%-kal nőtt, miközben a megyei jogú városokban 5,3, a többi városban pedig 12%-kal mérséklődött. Az építtetők az esetek 45%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 6,6%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben meghaladta a 92%-ot.
• A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 5,6%-kal több, összesen 10 900 lakóépület építését tervezték, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3168 volt, 1,8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.
A lakásépítések jelenlegi legjelentősebb akadálya az építőipari munkaerőhiány. A kiszámíthatatlan lakásépítési volumen is hozzájárul ahhoz, hogy kevesebben választják az építőipari szakmákat. Véleményünk szerint közérdek, hogy ne legyen visszaesés a lakásépítési számokban, és ne legyen erős konjunktúraingadozás az építési ágazatban.
A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakásprogram Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.
Részletes elemzésünket az alább letölthető dokumentumban olvashatják.
