A VELUX Cégcsoport által készített kutatásból kiderül, hogy új, nagyobb lakásba költözés a helyett sokan választanák inkább a tetőtér beépítését. A kutatási eredményeket bemutató sajtóbeszélgetésen az is kiderült, hogy a beépíthető tetőtér 5%-kal növeli az ingatlan értékét. Egy energiahatékonyan megépített vagy felújított tetőtér sokat jelent az egészséges élettér kialakításában, ami annál is értékesebb, mivel időnk 60%-át otthonunkban töltjük, és a lakosok 30%-a szenved a beltéri klímával kapcsolatos hátrányoktól.
Van igény az energiatakarékos ingatlanokra, de erős a magyarok árérzékenysége
Koji László ÉVOSZ-elnök szerint a múlt év egészében 25,4%-os áremelkedés sújtotta az építőipart, és 2023 elején további áremelkedésekkel nézett szembe a piac. Ez megmutatkozik a lakásárak alakulásában is, amelyek idehaza az európai átlaghoz képest is jelentősen drágultak: az EU-ban 2023 első negyedévében a lakásárak 0,8%-kal emelkedtek az előző év azonos negyedévéhez képest az Eurostat szerint – ezzel szemben Magyarországon sokkolóan magas, 8,6%-os ez az érték.[1]
Ez a drágulás magyarázatul szolgálhat arra is, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a fenntartható, energiahatékony ingatlanok iránt, ugyanakkor úgy tűnik, korlátozottak a vásárlók fenntarthatóságra fordítható forrásai. Az energiahatékonysággal szembeni tudatosság növekedése pozitív hír, ám a globális lakásállomány állapota nem ad okot a bizakodásra: az épületek jelentős része elavult, és a megújulási ráták a kívánt értékek alatt vannak Európában és világviszonylatban egyaránt.
Magyarországon idén év elejétől megszűnt az otthonfelújítási támogatás, amely legalább a gyermekesek számára segítséget jelentett a felújítási munkálatok finanszírozásához, igaz az igényelt forrásoknak csak 43%-át fordították valamiféle energiahatékonysági fejlesztésre. ezen belül a külső nyílászárók cseréjére a támogatások 9%-át használták fel az igénylők.
Jelenleg a falusi csok keretén belül elérhető támogatás korszerűsítésre, kizárólag a kistelepülésen élő gyermekesek számára. Magyarország 20.000 lakás energetikai korszerűsítésére nyújtott be tervet az Európai Bizottsághoz a REpowerEU program keretében, ami 2026 közepéig valósulhatna meg. A lakosság számára felvehetők még ún. zöldhitelek, amelyet a bankok 7% körüli kamat mellett kifejezetten energiahatékonysági lakáskorszerűsítésekre adnak.
A beszélgetésen elhangzott, hogy mindezek mellett nagyon nagy szükség lenne további állami forrásokra, amelyek kizárólag olyan korszerűsítésekre lehetne felvenni, amelyek jelentősen növelik a lakás energiafelhasználását. Európai országokban számos jó példa akad ilyen konstrukciókra (Horvátország, Spanyolország stb.). Csehországban például a támogatásokból itthon kimaradó nyugdíjasok kapnak ilyen segítséget.
Nagy szükség lenne az épületállomány megújítására
Az európai (és ezen belül a magyarországi) lakásállomány rendkívül aggasztó állapotban van az alacsony megújulási ráta miatt, ráadásul körülbelül 80 millió ember lakik egészségtelen épületekben: a magyarok 31%-át érinti legalább egy beltéri klímához kapcsolódó kockázat, mint például a nedvesség, a penész, a sötétség vagy a nem megfelelő szigetelés.[2] A hazai lakásállomány felújítása lassú tempóban halad, 8 év alatt a családi házak esetében mindössze 10 százalékkal növekedett a hőszigetelt épületek aránya, ami a panelépületek és a nagy társasházak esetében még alacsonyabb (7%), a kis társasházak esetében pedig egyenesen változatlan,[3] pedig egy esetleges felújítási hullám nem csupán energetikai, de gazdasági és társadalmi szempontból is pozitív hatásokkal járna, így a beruházási költségek egyértelműen megtérülnének. Az energiahatékonyság növelése fenntarthatósági szempontból is fontos, hiszen jelenleg az építőipar felelős az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának mintegy 37%-áért, 27% pedig az épületek fűtéséből és hűtéséből származik.[4]
Régiós összehasonlításban is nagyon alacsony a hazai lakásállomány megújulása hosszú évek óta. 2022-ben a magyar lakásállomány megújulása rátája (az egy év alatt felépített új lakások száma a lakásállomány arányában) 0,45% volt - ez a szám Csehországban 0,78%, Szlovákiában 0,96%, Lengyelországban pedig 1,57 volt.
Energiahatékony és élhető megoldás lehet a tetőtér bővítése az élettér növelésére
Az ingatlanok felújítása, bővítése során érdemes megfontolni a tetőtér beépítésének lehetőségét. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatalabb generációk nyitottabban állnak a tetőtéri lakásokhoz és a tetőteres ingatlanokhoz, míg az idősebbek hajlamosak engedni a régi berögződések okozta félelmeknek, holott a modern építészeti megoldásoknak köszönhetően már sem a tetőtér túlmelegedésétől, sem a zajártalmaktól vagy a magas fűtési költségektől nem kell tartani.
Habár kevésbé jellemző, hogy valaki kifejezetten tetőteret keressen, azt azonban az ingatlanpiac képviselői is elismerik, hogy egy beépített tetőtér jelentősen emelheti az ingatlan értékét. A beépíthető tetőtér abban is segít, hogy az ingatlantulajdonosok hosszú távon is változó igényeikhez tudják igazítani az otthonukat: a VELUX Cégcsoport kutatásában a válaszadók 47%-a vallotta azt, hogy új otthonba költözés helyett a meglévő tetőtér beépítését választaná. Azok, akik már éltek tetőtérben, 56%-ban döntenének így, a tetőtéri tapasztalattal nem rendelkezők pedig 41%-ban jelölték ezt a választ.
A felmérés szerint az emberek jelentős része (42%) azért kedveli a tetőtereket, mert sokféleképpen használható és könnyedén személyre szabható részei az otthonunknak. Számos válaszadó szerint fontos, hogy lehetővé teszi több generáció együttélését (39%), alkalmas hobbihelységnek (31%), extra tárolóhelyet biztosít (29%), és jól kialakítható otthoni dolgozószobának is (27%). Mindezek mellett további pozitív tulajdonságokkal is rendelkezik, mint például a jó kilátás, az egészséges otthoni tér, vagy az egyáltalán nem elhanyagolható energiahatékonyság.
A beépített tetőtér növeli az ingatlan értékét
A beépített tetőtérre alapvetően értéknövelő jellemzőként tekintünk az ingatlanban. „Két fontos dolgot érdemes tudni a témában, – emeli ki Birkás Roland, az OPTIMA Ingatlaniroda értékesítési vezetője – az egyik, hogy amennyiben két hasonló alapterületű ingatlan esetén az egyiknél a tetőtér beépített, akkor – mivel a hasznos alapterület nagyobb – az ára is magasabb lesz. Ha pedig két ingatlan esetén azt vesszük alapul, hogy a nettó hasznos alapterület azonos, de az egyik ingatlanban van még plusz beépíthető tetőtér, akkor is akár 5%-kal drágább lehet a beépíthető tetőtérrel rendelkező ingatlan.”
A megkérdezettek harmada feltétel nélkül gondolja értéknövelőnek a beépítést, míg további 26% a nagyobb életteret tekinti a legfontosabb tényezőnek a kérdésben. Habár mindössze 22% gondol a beépítés minőségére, az ingatlanközvetítők tapasztalata mégis az, hogy a gyakorlatban erre is figyelnek a vásárlók. A minőségre való igényesség és az anyagi lehetőségek szembenállása azonban itt is érezhető: a VELUX Cégcsoport tetőtéri kutatása rávilágított, hogy a fejlett, minden igényt kielégítő tetőtér-beépítési technológiák iránti kereslet magas, azonban csak akkor, ha mindez megfizethető áron áll rendelkezésre.
A minőségi megoldásokkal energiatakarékos és élhető lesz a tetőtér
A VELUX Cégcsoport modelltetőtérben végzett számításai azt is kimutatták, hogy az energiatakarékos üvegezés – legyen szó 2-rétegű vagy 3-rétegű üvegezésről – akár 60%-kal csökkentheti az ablakonkénti hőveszteséget, megszünteti a páratartalmat és a penészt, illetve redukálhatja a szén-dioxid-kibocsátást, valamint a közüzemi számlákat is, két tetőablak cseréje pedig akár 11%-kal is mérsékelheti az adott helyiségben szükséges fűtés energiát.
„A fűtési szezonban a tetőablakok szigetelőképességének és energiahatékonyságának jelentős hatása van az épületek energiafogyasztására és a beltéri környezetre” – fejtette ki Ritea Noemi, a VELUX Cégcsoport magyar és román piacért felelős igazgatója. „Egy tetőablakcsere után 1-2 fokkal is lejjebb tekerhetjük a termosztátot, így jelentős összegeket spórolhatunk, miközben a komfortérzetünk nem változik – a beruházás ráadásul akár egyetlen nap alatt is elvégezhető.”
Szakértők szerint az egészséges otthonokkal kapcsolatban meglehetősen hiányos az emberek tudása: Európában és Észak-Amerikában az emberek 78%-a[5] például nem tudja, hogy a beltéri levegő szennyezettebb, mint a kültéri. A légszennyezés azonban csak egy tényező, ha az egészséges otthonokról van szó, a beltéri klíma a mentális jólétünkre is hatással van: a fűtés hiánya majdnem kétszer akkora hatással van a jólét megélésére és az élettel való elégedettségre, mint a partnertől való távollét; a zajszennyezés alvászavarokat okozhat; a fényhiány pedig a hangulatunkra is kihat, növelve a depresszió kockázatát.
Ingatlan-tervezésünk során érdemes tudni, hogy egészségünk megőrzésében kulcsfontosságú a természetes fény, elsősorban a napfény szerepe. A VELUX vállalat korábbi felmérése is alátámasztotta a természetes napfény kiemelt szerepét: a magyarok közel kétharmadának (64%)[6] nagymértékben javítja a hangulatát a napfény, és több, mint négyötödük (89%) érzett változást a mentális egészségében, amikor olyan helyen töltött időt, ahol egyáltalán nem volt napfény és friss levegő. Mentális és fizikai jóllétünket nagyban befolyásolja, hogy mennyi napfény ér bennünket – de az sem mellékes, hogy hol, miként és milyen szögben érkezik a napsugár. A modern tetőtéri nyílászárók döntően befolyásolják közérzetünket, vagyis egy felújítás során élhető és fenntartható életteret alakíthatunk ki a segítségükkel.
A VELUX Tetőtéri Panoráma 2023 kutatási elemzése letölthető.
[1] https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-euro-indicators/w/2-05072023-bp
[2] Healthy Home Barometer: https://velcdn.azureedge.net/-/media/com/healthy-homes-barometer/hhb-2022/velux-hhb-report-2022.pdf
[3] https://mehi.hu/wp-content/uploads/2021/03/mehi_hazai_felujitasi_hullam_tanulmany_2021_v3_0.pdf
[4] UN Global Building Alliance 2021
[5] https://velcdn.azureedge.net/-/media/com/healthy-homes-barometer/hhb-2022/velux-hhb-report-2022.pdf
[6] A VELUX Cégcsoport megbízásából az Opinio által 2023 tavaszán Magyarországon készített 929 elemszámú reprezentatív kutatás