Ez azt jelenti, hogy,két héttel többet kell most várni, mint 2020 júliusában (119 nap), és mindössze két nappal kevesebbet, mint múlt év februárjában (135 nap), a pandémia előtt.
A megyénkénti bontás azt mutatja, hogy a legkevesebbet Komárom-Esztergom megyében (110 nap) és Tolna megyében (114 nap) kell várni a szakember megkeresésétől a munka megkezdéséig. A legtöbbet pedig a szakemberhiány Hajdú-Bihar megyében (150 nap) és Csongrád-Csanád megyében (149 nap).
Ha az egyes építőipari szakmákat nézzük, országosan a legkevesebbet ácsra kell várni, 94 napot, valamint kőművesre, 101 napot. A legtöbbet gépészre, 157 napot, villanyszerelőre, 145 napot és bádogosra, 141 napot.
„A jelenlegi 133 nap nagyon hosszú várakozási idő, az ideális egy-két hónappal szemben. Az adatokból úgy tűnik, hogy a szakemberhiány pandémia előtti szintre emelkedésében vélhetően az otthonteremtési és felújítási támogatások hatására javuló felújítási hajlandóság játszik szerepet” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Ezt látszik alátámasztani, hogy jelentősen, 16 százalékkal nőtt a generálkivitelezők vállalási ideje. Jelenleg 113 napot kell generálkivitelezőre várni, a pandémia előtti 97 nappal szemben. A legkritikusabb a helyzet Veszprém és Heves megyében, ahol egyaránt 189 nap a várakozási idő generálkivitelező esetén.
A kutatás keretében felmérték az otthonfelújítási támogatás igénylési hajlandóságot is. A felújítást tervezők 26 százaléka biztosan igénybe veszi az otthonfelújítási támogatást. További 35 százalék talán, még nem döntötte el, de lehetségesnek tartja.
Az adatokból kitűnik, hogy a közép-magyarországi és dunántúli megyékben magasabb az otthonfelújítási támogatás igénybevételi hajlandóság, míg az észak-magyarországi és alföldi megyékben alacsonyabb.
Az otthonfelújítási támogatást biztosan igénylők aránya Pest, Baranya, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb, egyaránt 30 százalék. A legalacsonyabb az otthonfelújítási támogatás igénybevételi hajlandóság Bács-Kiskun és Vas megyében (18 százalék), valamint Békés megyében (20 százalék).
A bizonytalanok aránya Nógrád (44%), Tolna (43%) és Fejér (42%) megyében a legmagasabb. A legalacsonyabb Zala megyében (26%), valamint Baranya megyében (31%). A biztosan nem igénylők aránya Zala megyében (48%) és Békés megyében (44%), valamint Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala megyében (43-43%) a legmagasabb.
A kutatás módszertana
A szakemberhiány felmérésére 2020 februárja óta harmadik alkalommal készült nemre, településtípusra és régióra reprezentatív mintán országos kutatás. A legutóbbi adatfelvétel ideje: 2021. február. Elemszám: 4450 fő. Az adatfelvétel önkitöltős online kérdőívvel történt.
A kutatás célja megismerni a szakemberhiány mértékét Magyarországon. Kutatásunkban szakemberhiányként azt definiáltuk, hogy aki az elmúlt 1 évben keresett szakembert, mennyi időt várt a megkereséstől a munka elkezdéséig.
Az adatok forrása: Mapei Kft.