A koronavírus járvány mellett az építési hatóságok folyamatban lévő átszervezése miatt is elhúzódik a használatbavételi engedélyek beszerzése.  

2020. március 1. napjától a jegyzők helyett az építésügyi hatósági feladatokat a kormányhivatalok látják el. Ez a folyamatban lévő ügyeket és a megkezdett határidőket nem érintette, de az átállás nem mindenhol zökkenőmentes.

Ráadásul nem csak az építési hatóság, hanem a közmű-és egyéb hatóságok (csatornázási, víz-, gáz- és elektromos művek, földhivatal, tűzoltóság, kéményseprők stb.) esetében is az ügymenet lassulására lehet számítani a koronavírus-intézkedések miatt.  Ezek halmozódva többhónapos, akár fél éves csúszást is okozhat a járványügyi helyzet alakulásától függően.

Amennyiben a 2020-ban befejezni tervezett épületek nem kapják meg 2020-ban a használatbavételi engedélyt – amire a fentiek miatt nagy esély van –, akkor a 2021. január 1-től érvényes szigorodó energetikai követelmények miatt problémássá válhat a használatbavételi engedélyek beszerzése. Ez akár a lakók bankhiteleivel kapcsolatban is gondot okozhat, a vevői fizetési késedelem pedig akár a szerződés felmondásához és a vevői foglaló elveszítéséhez is vezethet.

Információink szerint van olyan bank, amely már szigorított is, már csak olyan a lakásra ad ki hitelt, ami megfelel a szigorúbb energetikai követelményeknek. Így viszont azok az ingatlanok, amelyek még a régi szabályok mellett készülnek (a futó projektek nagy része), nem vonhatók be fedezetként.

Ez a csokosokat különösen sújtja, hiszen nekik valószínűleg nincsen arra tartalék pénzük, hogy kiváltsák a hitelt. Nekik az állam a használatbavételi engedély meglétekor fizet csak. Ha viszont csúszik a használatbavételi engedély beszerzése, ez fizetési késedelembe hozhatja a csokos vevőket, így akár az önrészt is elbukhatják. 

A határidők meghosszabbítása lehet a megoldás

Mivel a jelenlegi helyzetben az ügyintézés nehezen gyorsítható, a határidők meghosszabbítása jelnthetne megoldást.

Az energetikai követelményeknek való megfelelésre kellene haladékot adni legalább 2021 decemberéig, illetve addig, amíg az éppen most újraszervezett építési hatóság fel tudja dolgozni az ügyhátralékot.

Kétéves energetika moratóriummal pedig kényelmesen átadhatóak lennének az eddig projektek, még ezzel a tempóval is. Ez nemcsak sok építési projektet, hanem sok építőipari vállalkozást is megmenthetne a csődtől. A bankok számára is megnyugtató lenne, hogy a terhelt ingatlanok likvidek maradnak. Ez a hosszabbítás nem terhelné meg a költségvetést sem, szabályozási úton lehetne kezelni a problémát.

Köztes megoldás lehetne, hogy azokra a projektekre vonatkozzanak csak - az eredetileg 2021-től életbelépő - szigorúbb energetikai követelmények, amelyeknél 2020. január 1. után kezdték el a kivitelezést, hiszen azokat már nyilvánvalóan ezekre az előírásokra tervezték építészetileg és üzletileg is.