A magyar épületállomány nagyon öreg, elavult, a hazai primer energia 40%-át fogyasztja el. A hazai lakások 19%-a 1945 előtt épült, körülbelül 40 százalékuk 1945 és 1980 között, vagyis lakóépületeink 60%-a több mint 40 éves.  És mivel nem nagyon voltak felújítva ez alatt az idő alatt, nagyon rossz az energetikai mutatójuk: az elfogadott besorolás szerint általában FF.

Ezek között az épületek között található mintegy 800 ezer darab, az 1960-80-as években épült úgynevezett Kádár-kocka, amelyek nagy része a mai napig hőszigetelés nélkül áll, és emiatt energiafelhasználásuk egy átlagos panellakás duplája, egy 2001 után épült családi házénak több mint kétszerese, egy 20 év körüli társasházi lakásnak pedig három és fél - négyszerese.

Sokan szeretnének felújítani, mégis nagyon kevés valósul meg, pedig az energetikai felújítás jelentős megtakarítást hoz: egy jól kivitelezett komplex felújítást negyedére csökkentheti a fajlagos hőigényt, a rezsiköltségek pedig általában 50-60 százalékkal is csökkennek.

Felmérések szerint több mint 900 ezer háztartás tervez felújítást, köztük vannak, amelyek már korszerűsítették az elmúlt években, többségük azonban az elmúlt öt évben nem nyúlt a lakásához.

Egy ötfős magyar konzorcium – résztvevői: Energiaklub, Magyar Energiahatékonysági Intézet, IMRO, AACM Central Europe, Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete - nyert európai uniós támogatást egy olyan projekt megalkotásához, amely RenoHUb néven hoz létre a korszerűsítést tervezők számára majdan segítséget nyújtó egyablakos rendszert.

Azért, hogy tudják, milyen segítségre van szükségük a háztartásoknak, egy sor felmérést, kutatást végeztek el az elmúlt hónapokban. Szerették volna megtudni, mi tartja vissza a családokat hogy megvalósítsák elképzelésünket, illetve hogyan lehet őket segíteni, hogy ha belevágnak a korszerűsítésbe, azt minél hatékonyabban, költséghatékonyabban tehessék meg.

Többféle okot azonosítottak amiért nem valósulnak meg megfelelő számban Magyarországon az energetikai felújítások. Az egyik ok például a motivációhiány: sokan félnek attól, hogy nem fog megtérülni a beruházás, illetve valójában sokan úgy vágnak bele például ablak cserébe, vagy szigetelésbe, hogy az elsődleges cél nem az energiamegtakarítás, sokan egyszerűen bele sem gondolnak, valójában mekkora rezsicsökkentéssell jár majd. Probléma sokszor a bizalomhiány, mert nem világos, hogy milyen hasza lehet egy-egy beruházásnak, illetve túl kockázatosnak tartják mindezt. Természetesen a pénzhiány is gyakran felmerül, hiszen a finanszírozási lehetőségek hiánya sokakat visszatart. Előfordul, hogy túl bonyolultnak látják a folyamatot, vagy nincs elég idő, energia rá, vagy nem tudják hogyan kell egy ilyen komplex folyamatot menedzselni. És ami az esetek többségében megmutatkozik: nincs elég információjuk, nem tudják hogyan kezdjenek neki, hol tájékozódjanak.

A RenoHUb olyan koncepció, amely komplex megoldást nyújt, vagyis a fenti problémákat egyszerre próbálja meg kezelni, a felújított mellé áll, és segít a tervezéstől a kivitelezésig, sőt az utánkövetésben is.

Ez jelent majd egy részt online és offline ügyfélfogadást; szakértői segítséget, helyszíni felméréssel, tervezéssel; készül majd egy szakember-adatbázis, ahol energetikussok, tervezők, kivitelezők lesznek majd megtalálhatók; egy online kalkulátorral lehet majd előzetes megtakarítás-számítást végezni és készülnek majd olyan közérthető anyagok, amelyek az energetikai felújítás lépéseit, megfontolandó szempontokat, összehasonlítható megoldásokat, termékválasztási szempontokat és letölthető sablonokat kínál.

A lényeg tehát egy olyan egyablakos rendszer, ahol a felújítók minden szükséges információt megtalálnak egy helyen.

A projektben nem egy kész modellt vesznek át - hiszen külföldön már számos helyen működik hasonló rendszer -,  hanem a helyi sajátosságok alapján fogják kialakítani az optimális struktúrát.

Fontos hazai jellegzetesség például, hogy a projekt a társasházak mellett a családi házakra is kínál megoldást.

A siker érdekében a konzorcium együttműködik pénzintézetekkel, önkormányzatokkal, kutatókkal. piaci szereplőkkel, energiaszolgáltatókkal, és kivitelezőkkel.

A hároméves, 2022 novemberéig futó projektet az Európai Unió 1,5 millió euróval támogatja.