MKpartners

Egyre inkább sújtja az építőipart is a járványhelyzet

csütörtök, 30 április 2020 10:52 Írta:

Az építőipar bizalmi indexének értéke áprilisban hatalmasat zuhant márciushoz képest a GKI elemzése szerint. A vállalkozások alig több mint négy hónapra látnak előre.

Áprilisban a mélyépítő cégek várakozásai összeomlottak, de a magasépítőké is érezhetően borúlátóbbá vált. Egyaránt durván romlott az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség és a rendelésállományok értékelése.

Csaknem 30 ponttal, soha nem látott mértékben zuhant a GKI konjunktúraindexe, nyilvánvalóan a járvány gazdasági hatásai következtében. Az üzleti bizalmi index mintegy 25, a fogyasztói közel 40 ponttal esett. A világgazdasági válság időszakában, 2009 első felében ugyan voltak már ennél lényegesen pesszimistábbak is a várakozások, de a GKI konjunktúraindexe egyetlen hónap alatt még sohasem csökkent 10 pontnál nagyobb mértékben.

Az építőipari bizalmi index 24 pontos csökkenéssel hétéves mélypontjára esett. A mutató összes eleme egyaránt durván romlott. A bizalmi index a rendelésállomány és a foglalkoztatási várakozások alapján az ágazat kilátásait foglalja egyetlen számba.

Áprilisban az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése drámai mértékben csökkent az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján), a mutató hétéves mélypontjára esett. A nyers adatok is nagyon erős csökkenésre utalnak havi alapon. Áprilisban a cégek 6 százaléka számolt be növekvő, 52 százaléka csökkenő termelésről, míg márciusban ugyanez a két arány 8 és 21 százalék volt. Ebben a hónapban a magas- és mélyépítők elégedettsége is zuhant.

A meglévő rendelésállományokra vonatkozó értékelés is csökkent áprilisban a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ez a mutató is hétéves mélypontjára esett. A nyers adatok is erőteljes romlásra utalnak havi alapon. Áprilisban a válaszadó vállalkozások 11 százaléka számolt be magas és 38 százaléka alacsony rendelésállományról, szemben a márciusi 16 és 25 százalékkal.

Az Építési Vállalkozó Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) mai becslése szerint az építőipar 2020. január 1–április 30. közötti teljesítménye az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 95%-kos nagyságrendű lehet. Ez jobb arány az Európai Unió országainak összesített teljesítményétől, amit április végén 80–85 %-ra becsül az Európai Építőipari Főszövetség.

Múlt heti értékelésük alapján az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél 2020. január 1– április 22. közötti időszakban, a 2019. év hasonló időszakához képest az eljárások száma 1321 eljárásról 895 eljárásra csökkent, az eljárások értéke pedig 454 milliárd Ft-ról 415 milliárd Ft-ra mérséklődött (forrás: Közbeszerzési Hatóság). Egyre több olyan eljárás van, ahol nem hirdetnek eredményt, a magánmegrendelői körben pedig vannak előkészített projektek, amit nem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya a 17. héten tovább csökkent. A múlt év azonos időszakához mérten április végi várakozásunk, hogy 18-20%-kal kisebb lehet a rendelésállomány volumene. Ettől kedvezőtlenebb a helyzet a mélyépítési alágazatban, ahol 25% fölé emelkedhet a hónap végére a rendelésállomány csökkenése. Továbbra is hangsúlyozni kell, hogy a megrendelői elbizonytalanodás egyaránt megjelent az állami, önkormányzati, lakossági és egyéb magánmegrendelőknél.

Március és április hónapban ez idáig a megkötött új szerződések volumene, a várt volumennek mintegy 65–70%-át érhette el. Április hónap vízválasztó az építőipar 2020. évi teljesítménye tekintetében. Az országos építés-szerelés termelési érték a folyamatos kormányzati és önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen fog csökkenni. 

Csak 4,3 hónapra látnak előre a cégek

A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2020 áprilisában 4,3 hónap. Ez jóval kisebb érték az egy évvel ezelőtti 7,3, illetve az egy negyedévvel ezelőtti 6,1 hónapnál.

TLE-vélemény: A kiszámíthatatlanság, az előrelátás hiánya régóta probléma az építőiparban, ez most tovább súlyosbodott.  Az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is. A járványhelyzetben természetes a fokozódó bizonytalanság, de hosszú távra elengedhetetlen a kiszámíthatóságot javító stratégia megalkotása. Ezért szorgalmazzuk egy olyan stratégia megalkotását, amelynek része egy hosszú távú komplex lakásprogram is:

- hosszú távú, legalább 15 évre szóló lakásprogram, a lakásépítési, lakásfelújítási célszámok megfogalmazásával,

- a legfontosabb támogatási eszközök és azok hozzávetőleges éves keretösszegének kijelölésével,

- valamint egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésével a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).

Áprilisban a foglalkoztatási várakozások is határozottan romlottak az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Hasonlóan gyenge várakozásokkal nyolc évvel ezelőtt találkozhattunk. A mélyépítők e téren jóval borúlátóbbak, mint a magasépítők. A nyers adatok is negatív változást mutatnak márciushoz képest. A következő három hónapban a létszám bővítésére az áprilisi felmérés során a válaszadó cégek 8 százaléka, míg annak csökkentésére 30 százalékuk készül. Márciusban ugyanez a két arány rendre 16 és 10 százalék volt.

Az áremelési törekvések intenzitása áprilisban, a bő egy éve tartó tendenciát folytatva tovább csökken. A nem kiigazított adatok szerint az áremelést tervezők aránya a márciusi 28 százalékról áprilisra nem változott, míg az árcsökkenésre számítóké 5 százalékról 15 százalékra emelkedett.

A koronavírus-járvány "megoldotta" a munkaerőhiányt

A termelés bővítését korlátozó tényezők számbavételénél a felmérés szerint a koronavírus-járvány "megoldotta" a korábban széles körben tapasztalható munkaerőhiány problémáját, e tényező említési gyakorisága havi alapon 45 százalékpontot esett. Ugyanakkor az anyag- és/vagy kapacitáshiány termelés-korlátozó szerepe csak enyhén csökkent. A kereslet hiányának említési gyakorisága éves és havi alapon is jelentősen emelkedett.

A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése áprilisban valósággal zuhant az előző hónaphoz képest a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok is iszonyatos romlást jeleznek: a derű- és borúlátók aránya áprilisban 6 és 88, míg márciusban 6 és 37 százalék volt.

Forrás: GKI, Napi.hu, ÉVOSZ

Megjelent: 204 alkalommal Utoljára frissítve: csütörtök, 30 április 2020 13:14