A Knauf Insulation a világnap alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy lakossági szinten a társadalom, de saját anyagi érdekeink miatt is fontos otthonaink energiahatékonyabbá tétele, különösen Magyarországon, ahol a rezsiköltség háromnegyedét a fűtés és hűtés költsége teszi ki.
Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz
Magyarországon a lakossági fűtésienergia-felhasználás jelentős része megtakarítható lehet, ha az utcák fűtése helyett felelősen gondolkodunk a felhasznált energiáról, és ingatlanjaink energetikai korszerűsítésével csökkentjük a fűtési célú gáz- és villamosenergia-felhasználást.
A szigeteletlen házfalak és korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen épületeink hővesztésével járó energiapazarlásunk egyre szélsőségesebb időjárást okoz: tovább tart a téli és nyári időszak, ezáltal pedig nő az energiafogyasztásunk, a növekvő energiafogyasztásunkkal járó többlet CO2 kibocsátás miatt a klímaváltozás pedig öngerjesztő folyamattá válik. Magyarországon a legutóbbi harminc évben csaknem 2°C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet, a brit meteorológiai szolgálat globális előrejelzése szerint pedig “nagyon valószínű”, hogy 2016 még 2015-nél is melegebb lesz.
Magyarországon a pazarló épületek jelentik a legfőbb problémát
Míg az ipar energiafelhasználása akár csak Magyarországon, szomszédaink közül Ausztriában és Szlovákiában is 30%-ot tesz ki a teljes energiafogyasztásból, addig a lakossági energiafogyasztás aránya ezekben az országokban jóval alacsonyabb a miénknél. Az utóbbi másfél évtizedben Szlovákiában a lakossági energiafelhasználás aránya – az ipar stagnálása ellenére is – 26%-ról 20%-ra csökkent. Magyarországon ez az arány 30%, vagyis megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő, ezért rezsink 75%-át fűtésre és hűtésre kell költenünk, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50% fűtési célú energiát is megspórolhatnak számunkra, jelentősen csökkentve CO2 kibocsátásunkat és rezsinket.
Az energiafüggőség csökkenthető a épületek energiafelhasználásának javításával
A Magyar Energiahatékonysági Intézet közleménye hangsúlyozza: Magyarország jelenleg GDP-je hat százalékát költi energiaimportra, ami az uniós átlag kétszerese.
Az ország az elmúlt években az egyik legmagasabb GDP-arányos energiaimport-számlát fizette az Unióban. Az energiaimportfüggőség csökkentése – amely többek között a megújuló energiaforrások és az energiahatékony technológiák fokozott kiaknázásának támogatása révén valósulhatna meg – mérsékelné a fosszilis tüzelőanyagok árának ingadozásából eredő hatásokat és fokozná az energiabiztonságot – állapította meg az Európai Bizottság 2016 évi országjelentése.
Ha abból indulunk ki, hogy minden gazdaság ott tudja az energia hatékony felhasználásában a legnagyobb javulást elérni, ahol a leggyengébb teljesítményt nyújtja, akkor a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívás az épületek energiahatékonyságának további javításában van. A magyar háztartások energiaintenzitása még az uniós átlagnál is magasabb, több mint kétharmaduk rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésre szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása.
Ennek egyik oka, hogy Európa számos országában már bevezették azokat a megemelt épületenergetikai elvárásokat – a költségoptimalizált kövelelményszintet és közel nulla energiaszintet -, melyek hazánkban is általánossá válnak két lépésben 2018-tól, illetve és 2021-től. Egy német háztartás ma például annyi energiát használ fel egy hét alatt, mint amit a hetvenes években egy nap alatt!
„Az energiahatékonyság javítása az energiafelhasználás racionalizálását jelenti: célja, hogy azonos vagy javuló szolgáltatási színvonal és komfort mellett kevesebb erőforrást használjunk fel. E tekintetben Magyarország is egy nagy áttörés előtt áll. 2018-tól minden új épület építésekor vagy felújításakor már olyan normák lépnek életbe, melyek a mai épületenergetikai elvárásoknál mintegy 40 százalékkal magasabbak. 2021-től pedig minden uniós tagállamban bevezetésre kerül a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabályozás. Ez a változás felér egy épületenergetikai forradalommal. Ha az energia-megtakarítási potenciál mértékét érzékeltetni akarjuk, a követelményeknek megfelelő új épületek energiafogyasztása 25-30% százalékkal lesz a mainál kevesebb, felújítások esetén a megtakarítás elérheti vagy meghaladhatja az 50 százalékot.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
Forrás: Knauf Insulation, MEHI
