Az okos környezet, az okos kormányzat, az okos lakhatás, az okos mobilitás és az okos társadalom mutatói alapján készítette el a rangsort a szervezet.
Az "Intelligens városok, intelligens befektetések Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában" című tanulmány bemutatja azokat az infrastrukturális, termelékenységi és innovációs réseket és akadályokat - valamint a demográfiai kihívásokat, amelyekkel a közép-, kelet- és délkelet-európai (CESEE) városok szembesülnek.
Közép-, Kelet- és Dél-Kelet-Európa régiói jelentősen le vannak maradva a smart alkalmazások terén az EU többi régiójához képest. Ez elsősorban az innováció, a hozzáférhetőség, a kormányzás minősége és az életminőség területén mutatkozik meg. A fővárosi régiók jelentősen jobban teljesítenek, mint a másodlagos és egyéb régiók. Ezen országokon belüli regionális egyenlőtlenségek sokkal szélesebbek a CESEE-ban, mint a többi EU-tagállamban.
Ezek országok fővárosi régiói is hátrányban vannak azonban okosság terén az EU-s átlaghoz képest, pedig ezek sokkal jobb teljesítményt mutatnak a más régiókhoz képest.
A kelet-európai régióban Észtország és Szlovénia állnak az élen, de jó helyezést ért el Csehország, Lettország és Litvánia is. Magyarország, átlagát tekintve a középmezőnyben található, de valamivel előrébb, mint Lengyelország vagy Szlovákia. A régió sajátossága, hogy Románia és Bulgária ebben a mutatóban is jelentős lemaradásban van. Egész más lesz viszont a kép, ha az EU egészét nézzük.
Így már egyértelműbb a keleti régiók lemaradása, még Szlovénia és Észtország is átlag alatti értékeket produkált. Európa legokosabb térségei többségében a London-Bécs tengely mentén találhatók (Hollandia, Belgium és Dél-Németország), de a Skandináv országok is az élmezőnyben szerepelnek.
A megoldásokat tekintve a tanulmány szerzői kiemelik, hogy a beruházások növelése szükséges, de nem elégséges a CESEE-országok felzárkózásához. A leginkább lemaradó terület az EU-s átlaghoz képest a beruházási projektek koordinációja a szomszédos településekkel, valamint a régiójukkal és az önkormányzati hálózatokkal. Ennek eredménye a kevéssé hatékony tervezés és megvalósítás.
Az EIB felmérése azt mutatja, hogy a CESEE-városok 40%-a továbbra is hiányosságokat mutat az alapvető infrastruktúrákban. Az alulfinanszírozottság különösen a közlekedési és lakásépítési infrastruktúrában mutatkozik meg.
Reálisan csak néhány európai város fejlődhet világszínvonalú innovációs központtá. De a másodlagos települések és a kevésbé fejlett területeken elhelyezkedők is hatékonyabbá és vonzóbbá válhatnak. Ezek a városok már most is jobb környezetminőséget, alacsonyabb közlekedési terhelést és alacsonyabb költségeket kínálnak, de a legnagyobb nagyvárosi területekkel általában nem tudnak versenyezni az elérhetőség, a humán tőke és az innovációs lehetőségek terén.
Ez különösen Közép- és Kelet-Európában nyilvánvaló. Ezek a különbségek sokkal nagyobb, mint a nyugat-európai országokban.
A CESEE-országok pénzügyi helyzetének felmérése rávilágít az uniós források felhasználásának fontosságára. Bár a magas színvonalú projektekbe való befektetés elengedhetetlen Európa területi és társadalmi kohéziójának javításához, ennek a jó kormányzással kell kiegészülnie. Az EIB befektetési felmérése meghatározza az infrastrukturális projektek tervezésében és végrehajtásában tapasztalt hiányosságok felszámolásának főbb akadályait:
• költségvetési korlátok,
• a jóváhagyási folyamat hossza,
• politikai és szabályozási instabilitás,
• alacsony műszaki kapacitás.
A finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférés akadályozza az önkormányzatok beruházási tevékenységét. A CESEE-országok önkormányzatai nagymértékben függenek az európai strukturális és befektetési alapoktól. Tekintettel e nagyfokú függőségre, az EU finanszírozási reformjai a 2020 utáni többéves pénzügyi keretben kulcsfontosságúak lesznek az önkormányzati beruházások finanszírozásához.
Forrás és további térképek: Miroslav Kollar, Rocco Bubbico, Nicolas Arsalides/EIB - Eib.org, Portfolio
