Az épített lakások számának növekedése pozitív, és várhatóan az év során tovább nő majd. Ehhez hozzájárul az áfakedvezményekre 2023-ig adott hosszabbítás is, a kiadott lakásépítési engedélyek számában történt csökkenés azonban figyelmeztető jel.
Az év elején bejelentett családvédelmi intézkedések érdemben hozzájárulhatnak a családok lakáskörülményeinek javításához. A demográfiai célokkal összekötött lakástámogatási rendszer részletszabályain is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket (áfakedvezmény, lakástakarékpénztári támogatás, cafeteria-elemek) pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag. Szintén kérdéses, hogy a hamarosan elinduló falusi csok mennyiben járul hozzá lakásépítési számokhoz, illetve mennyiben fordítják azt a családok használt lakás vásárlására és felújítására.
Mindezek alapján 20 ezer körül fog alakulni a lakásépítések száma 2019-ben, ami a szükséges lakásépítési volumennek hozzávetőleg a fele.
A 2013-as mélypontról (7 ezer lakás építése) az utóbbi években jelentős pozitív elmozdulás történt. 2017-ben 14,4 ezer, 2018-ban 17,7 ezer lakás épült fel, 2019 első negyedéve is növekedést hozott. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.
Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese volt a hazainak.
A lakásállományhoz képesti 1%-os újlakás-építés jelenti azt, hogy a lakásállomány százévente megújul. Tekintettel a hazai lakásállományra (4,3 millió darab), évi legalább 43 ezer lakásépítésre lenne szükség. A 2019-re várható 20 ezer lakásépítés még messze a szükséges szint alatt van.
A családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra, valamint koherens támogatáspolitikára van szükség.
A lakásépítések jelenlegi legjelentősebb akadálya az építőipari munkaerőhiány. A kiszámíthatatlan lakásépítési volumen is hozzájárul ahhoz, hogy kevesebben választják az építőipari szakmákat.
A KSH szerint 2019 I. negyedévében az előző évhez képest:
• 2019 I. negyedévében Budapesten másfélszeresére nőtt az épített lakások száma. Pest megye lakásépítése továbbra is kiemelkedő, ám a megelőző évhez képest nem nőtt tovább. Az új lakások 54%-át Budapesten és Pest megyében vették használatba. Győr-Moson-Sopron megyében az épített lakások száma a 11%-os csökkenés ellenére sokszorosan felülmúlja a többi megyére jellemző értéket. 2019 I. negyedévében Győr-Moson-Sopron megyében épült fel minden ötödik új lakás.
• A természetes személyek által épített lakások aránya 50%-ról 45%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 50%-ról 54%-ra emelkedett.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%-a családi házban, 44%-a többszintes, többlakásos épületben, 2,4%-a lakóparkban található.
• A lakások 56%-a értékesítésre, 42%-a saját használatra, 2%-a bérbeadásra épült.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3,7 m2-rel 96 m2-re csökkent.
• Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások országos száma 2,1%-kal, 9.639-re csökkent, míg a községekben közel másfélszeresére emelkedett. Az építtetők az esetek 43%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 5,7%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 90%-ot.
• A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 22%-kal több, összesen 3.615 lakóépület építését tervezték, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 982 volt, ami nagyságrendileg azonos az egy évvel korábbival.
A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.
A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.
A TLE javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében:
A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakásprogram Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
Véleményünk szerint megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása a demográfiát érdemben támogató eszköz lehetne Magyarországon. Egy ilyen bérlakásprogram nem lenne ellentétes a lakástulajdonszerzés támogatásával sem, hiszen amellett, hogy kezdeti segítséget jelentene a saját lakáshoz önerővel nem rendelkező családalapító fiatalok számára, olyan módon alakítható, hogy a bérlő családok a lakásokat később akár meg is vásárolhassák.
Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.
Részletes értékelésünk a letölthető fájlban olvasható.
