A Mi kell ahhoz, hogy felújítsunk? - A hazai lakóépületek energetikai állapota és a továbblépés lehetőségei című szakmai konferencián arra keresték a választ, hogy melyek azok a pénzügyi, műszaki, társadalmi, fogyasztói attitűdhöz kötődő kihívások, melyekkel ma a lakásállomány energetikai megújításához szembe kell nézni, és hogy milyen megoldások léteznek ezek leküzdésére.

Magyarország legnagyobb energiafogyasztói az épületek, amelyek önmagukban a hazai energiaigény 40 százalékáért felelősek. Az energiafelhasználásunk jelentős csökkentése, és az ehhez kapcsolódó hazai és nemzetközi stratégiai célok elérése az épületszektor, azon belül is a legnagyobb fogyasztó, a lakossági épületek nagy mértékű energetikai felújítása nélkül nem lehetséges.

A hazai lakóépületek nagyon elavultak, hatalmas energiamegtakarítási potenciállal rendelkeznek. A felújítás azonban sok nyűg, nincs hozzá elég információjuk az embereknek, egymásról másolják a rossz példákat, sokan végül oda jutnak, nem is éri meg felújítani. Ezen a helyzeten segít egy új hazai kezdeményezés, a RenoHUb projekt, mondta Orbán Gábor, az Energiaklub igazgatója. Mi kell ahhoz, hogy felújítsunk? – A hazai lakóépületek energetikai állapota és a továbblépés lehetőségei címmel rendezett szakmai konferenciát a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a Holland Királyság Nagykövetsége és az Energy Cities együttműködésével szerdán, melyet a MagNet Házból élőben közvetítettek. Az előadások anyaga és a program a MEHI oldaláról letölthető.

A felújítókat segíti majd a RenoHUb projekt

Orbán Gábor arról beszélt, hogy a RenoHUb projekt egy külföldön már több helyen működő, sikeres mintát, az egyablakos felújítási tanácsadó rendszert fogja meghonosítani Magyarországon. A hosszú távú cél egy országos hálózat kialakítása tanácsadó irodákkal és online platformmal, ahol gyakorlatilag minden információ elérhetővé válik a leendő felújítóknak. Így például egy felújítás lépései, milyen termékeket érdemes választani, megtakarítás-kalkulátor, szakértői adatbázis ellenőrzött és véleményezhető kivitelezőkkel és energetikusokkal, pénzügyi finanszírozási lehetőségek.

Az Energiaklub igazgatója bejelentette, hogy a következő évben két irodát már biztosan nyitnak, és folyamatosan várják a lehetséges együttműködőket a továbbiakhoz, a bankok és az önkormányzatok szerepét külön hangsúlyozta.
A projekt egy öttagú konzorcium munkája által valósul meg, partnerek: AACM Central Europe, Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, IMRO-DDKK Kft., Magyar Családiház Tulajdonosok Egyesülete és Magyar Energiahatékonysági Intézet.

A cipő esete a cipőfűzővel

A konferencián élőben Hollandiából jelentkezett és tartott előadást Reimar von Meding, aki egy hasonló modellt már megvalósított Hollandiában. A REIMARKT alapítója, a KAW Architecten vezérigazgatója arról beszélt, hogy Hollandia és Magyarország majdnem ugyanakkora, de míg Hollandiában napi 1000, addig Magyarországon napi 500 lakóépület felújítására lenne szükség, hogy 2050-ig elérhessük a klímasemlegességet. A felújítások felgyorsítására jelent megoldást az egyablakos felújítási tanácsadó irodák koncepciója, melynek segítségével a REIMARKT már 4000 házat felújított.

A felújításokban az a nehéz, hogy az elején senki sem tudja, pontosan mennyibe fog kerülni a végén, hogy mikor lesz kész és milyen lesz az eredmény – így egy kenyeret vagy egy cipőt se vennénk. Főleg, ha a cipőnél közben derül ki, hogy cipőfűző nem jár hozzá. A megoldást az ügyfél fejével gondolkozás jelenti, és annak belátása, hogy maga az energetikai felújítás, illetve annak fenntarthatósági vonatkozása nem vonzó, ezt önmagában nem lehet eladni. Reimar von Meding bemutatta, hogyan sikerült lerövidíteni és hatékonnyá tenni az ügyfélkapcsolatokat és az egész felújítás folyamatát a tanácsadástól kezdve a kivitelezésig, illetve hogy hogyan lehet számolni azzal, hogy bár fenntarthatósággal kapcsolatos terméket szeretnének eladni, mégis inkább érzelmi dolgokra kell hatni. Így például arra, hogy az idős emberek nem szeretnének idősek otthonába kerülni, ezért hajlandóak inkább átalakítani a lakást, és ehhez kapcsolják az energetikai felújításokat is.

A családi házakban nagy a potenciál

Magyarországon a 2010-es években a kismértékű felújítások jellemzőek, viszont ezek átlagosan csak 30 százaléknál kevesebb energiamegtakarítást eredményeznek. Ezeket a megtakarításokat a nemzetgazdasági szintű lakossági energiastatisztikákban nem lehet egyértelműen kimutatni. Szükségesnek tűnik a felújítási mélység növelése, hogy a felújítások mérhető megtakarításokban csapódjanak le, mondta előadásában Szórádi Tamás, a MultiContact Consulting Kft. senior project managere. Legkevesebb költséggel a legtöbb energiát a családi házakban lehet megspórolni. Utána következnek a kis társasházak kevesebb, mint 10 lakással és a panelházak. A családi házakon belül viszont meg kell különböztetni a vályogházakat, melyeknek a felújítása költségesebb, mivel a vályogfalhoz drágább szigetelőanyag használható csak.

Zöld finanszírozás

Magyarországon a 7. legmagasabb az EU-ban a háztartások energiafelhasználása. A hazai épületállomány igen elavultnak számít, az energetikai besorolások alapján az energiahatékony épületek aránya az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Mátrai Róbert, Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fenntartható pénzügyekért és felügyeleti belső szabályozásért felelős főosztály felügyeleti csoportvezetője áttekintette, milyen eszközöket használhatnak a bankok ezen a területen, melyek között szerepelnek a zöld kötvények, zöld alapok, zöld hitelek és zöld betétek.

A hazai bankok kínálatában egyelőre minimálisan jelennek meg ilyen zöld termékek, ezért az MNB célul tűzte ki ennek a piacnak az ösztönzését. Ennek egyik első lépése, hogy a hazai hitelintézetek az év elejétől tőkekövetelmény-kedvezményt vehetnek igénybe az MNB-től, akik hitelt folyósítanak ingatlanok energetikai korszerűsítésre vagy legalább „BB” energetikai minősítésű lakások vásárlására.

Az MNB azt látja, hogy folyamatosan nő a kereslet az energiahatékony ingatlanok iránt, mert ezek értékállóbbnak bizonyulnak gazdasági visszaesés idején, konjunktúra idején pedig jobban nő az értékük, mint egy átlagos ingatlannak. Az MNB zöld hipotézise szerint az energiahatékonysági célú hitelek sokkal biztonságosabbak – később, vagy egyáltalán nem válnak nem teljesítővé – mint más célú hitelek. Ezt a hipotézist azóta egy 40 ezres mintán alapuló kutatás is igazolta: eredménye szerint a nem energiahatékonysági hitelek 2,82-ször gyakrabban dőlnek be.

A megoldás: komplex felújítások

Versits Tamás, Weishaupt Hőtechnika Kft. épületgépész szakmérnöke, szakértője a komplex felújítások mellett érvelt, és hangsúlyozta, hogy nincs energetikai korszerűsítés a hőtermelő berendezés vizsgálata nélkül. A konferencián bemutatott egy esettanulmányt, amelyben egy családi ház leszigetelése után 40 százalékosenergia megtakarításra számítottak, és az ingatlan hőigénye valóban ennyit csökkent. A gázszámlákat megvizsgálva azonban azt látták, hogy valójában nőtt a gázfogyasztás, aminek oka a túlméretezett, nem jól beállított kazán volt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy sok régebbi lakóépületben, amelyekbe még akkor kerültek kazánok, amikor nagyon olcsó volt a gáz és a kazánok is, így gyakran háromszoros teljesítményt építettek be; ez azonban ma már jelentősen magasabb gázfogyasztást jelenthet. A kazánt ennek ellenére nem mindig kell lecserélni: ha képes modulációra a szükséges tartományban, ha rendszeresen karban van tartva, tisztítva, akkor hatékonyan működhet.

A közösség szerepe a felújításokban

Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke felismerve, hogy a családiház-tulajdonosoknak nincs érdemi segítsége a felújítások megtervezéséhez és kivitelezéséhez, megalapította a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületét. Célja, hogy egy teljesen új formában, innovatív, alulról szerveződő módon fogja össze és segítse a 2,7 millió családiház-tulajdonost, elsősorban energiahatékonysági folyamatok megvalósításában.

Az egyesületnél elérhető tanácsok és a Zöldotthont Mindenkinek c. könyv segítségével a családok is megtanulhatják, hogyan működik az energiahatékonyság a gyakorlatban, és hatékonyabbá tehetik otthonukat. Ha viszont úgy gondolják, komolyabb energiahatékonysági beruházásra is szükségük van, a közösség ereje – a kritikus tömeg és a jobb érdekérvényesítési lehetőségek – segítségével komoly kedvezményeket, olcsóbb beszerzési árakat tudnak elérni. A jövő tervei pedig akár saját, igen kedvezményes pénzügyi szolgáltatásokat is magába foglalnak a tagok részére. Az Egyesület a következő hónapokban kezdi elindítani tagfelvételi folyamatát.

Fókuszban az önkormányzatok

Az előadások sorát egy panelbeszélgetés követte az Energy Cities és a MEHI közös szervezésében, az Energy Efficiency Watch projekt keretében, amelyben elsősorban az önkormányzatok szerepét járták körül az energiahatékonysági beruházásokban; ezt Dely Krisztina, az Energy Cities munkatársa moderálta.

Az Energy Efficiency Watch nemzeti kerekasztalokon keresztül érintettek és döntéshozók véleményét csatolja vissza az EU energiahatékonysági szabályozásának implementációjáról az EU döntéshozóinak. Dely Krisztina a panelbeszélgetés bevezetőjében emlékeztetett, hogy a tét óriási: az EU 2030-as klímacéljainak 55 százalékra növeléséhez az épületfelújítások ütemének legalább megduplázása szükséges. Ez egyben a legnagyobb lehetőség lenne nemcsak a klímaválság kezeléshez, hanem a kilábaláshoz pandémiából is: az energiahatékony felújítások teremtik a legtöbb hosszú távú munkahelyet, és a rezsicsökkentésnél lényegesen hatékonyabban kezelik az energiaszegénységet is. Jelenleg az EU-ban 4-ből egy háztartásnak okoz nehézséget, hogy kifizesse energiaszámláit és a járvány mélyülésével, a munkanélküliség növekedésével ez várhatóan tovább romlik.

Forrás és további információk: MEHI