„Jelenleg homlokzati hőszigetelést csak szigetelő végzettségű szakemberek végezhetnek, a gyakorlatban azonban ezt a legtöbbször a festők, új építés esetén esetleg kőművesek végzik. A festő-mázoló-tapétázó, valamint a kőműves szakmai képzésnek ugyan része a homlokzati hőszigetelés felhelyezése, de a szakmabesorolás szerint, hivatalosan nem végezhetnek ilyen munkát. Vállalkozást nem indíthatnak, munkát nem vehetnek fel, számlát nem adhatnak ilyen tevékenységre – magyarázza a jelen helyzetet Kovács László Zoltán, a Szobafestő Mázoló Tapétázó Országos Ipartestület alelnöke.
Kovács László Zoltán szerint, ha minden homlokzati hőszigetelést csak szigetelő szakmunkások raknának fel, alig lennének ilyen felújítások, mert nagyon kevés szigetelő van és keveset is képeznek jelenleg Magyarországon. Persze van rá lehetőség, és sokan élnek is vele, hogy a festők elvégzik a homlokzati hőszigetelő képzést, és a megszerzett részszakképesítéssel már tudnak hivatalosan dolgozni. De ez elvesztegetett plusz idő, hiszen ők ezt már saját szakmájuk képzési ideje alatt megtanulták.
Hasonló problémák a tetőn is
„A tetőfedők és az ácsok sem építhetik be jogszerűen a tetőáttöréseket: tetősík-ablakokat, tetőerkélyeket, bevilágítókat. A mostani rendszer szerint nyílászárót egyedül asztalos építhet be – ismerteti az analóg helyzetet Piltman Miklós az Ács Képző Központ ügyvezetője.
„A megoldás szerintünk az, hogy aki a tetőn dolgozik, tehát a tetőfedő építhesse be a tetőn lévő nyílászáró-elemeket. Ez egyébként a tetőfedő alapszakma tananyagában benne is van, tehát tanulják és vizsgáznak is belőle a tetőfedők. A dolog ott csúszott el, hogy a nyílászáró-beépítőket besorolták az asztalosokhoz. Ezért egy tetőfedő tevékenységként nem veheti fel a nyílászáró-beépítést, nem adhat róla számlát sem – magyarázza a szakember.
Az asztalos azonban – ha nincs egyúttal tetőfedő vagy ács végzettsége is – nem mehet fel a tetőre, nem nyúlhat a tetőhöz, mert ahhoz nincs szakképzettsége, és a munkabiztonsági ellőírásoknak sem felel meg.
Piltman Miklós úgy gondolja, az is nonszensz lenne, hogy kibontja a tetőfedő a fedést, a hőszigetelést, a párazárást a szigetelő szakmunkás aztán megvárja, míg az asztalos odaér és beépíti az ablakot, majd megint jön a szigetelő és a tetőfedő és visszazárja a fedést. Mindezt úgy, hogy az asztalos, nem kapott képzést a magasban építéshez – ez életveszélyes is.
Úgyhogy mindenki jobban jár, ha továbbra is a tetőfedők mennek fel a tetőre, és építik be a tetőablakokat és a felülvilágítókat.
De mi történik fizetésnél? Természetesen ügyeskedéssel (nem részletezik a számlát), vagy egy másik, jogosult vállalkozó bevonásával megoldják a számlázást, de ez biztosan többe kerül így a megrendelőnek és a kivitelezőnek is. Ráadásul így szürke homály fedi azt is, ki végezte valójában a tevékenységet, ki köteles kijavítani, ha valami nem stimmel, kit lehet adott esetben jogszerűen felelősségre vonni.
Egy tollvonás kellene
Mindenkinek jó lenne tehát, ha kifehéríthetnék ezt a területet. A hazai lakóházak korszerűsítése égető és rengeteg épületet kellene érintenie, gondoljuk csak például a többszázezer elavult Kádár-kockára. Remélhetőleg lesz is valamiféle támogatás erre a közeljövőben, amihez szabályos vállalkozói szerződések és számlák kellenek, kellenének majd.
A helyzet rendezéséhez lehetne módosítani az étintett alapszakmák elnevezését, vagy a vonatkozó TEÁOR-számokat, de ezek bonyolult, hosszadalmas folyamatok.
A leggyorsabb megoldás az lenne, ha úgy rendeznék a jogosultságokat, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében (ÖVTJ), amely az egyéni vállalkozók által üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységek TEÁOR-nál részletesebb csoportosítását tartalmazza, kiegészítené a jelenlegi felsorolásokat azzal, hogy a festőknél és a kőműveseknél is megjelenne a homlokzati hőszigetelés, a tetőfedőknél pedig a nyílászáró-beépítés és a szigetelés.
