Hová szülessenek a gyerekek?

2019.02.14. Írta:

TLE-közlemény - A miniszterelnök által bejelentett családvédelmi intézkedések érdemben hozzájárulhatnak a családok lakáskörülményeinek javításához. A bejelentéssel kiderültek a demográfiai célokkal összekötött lakástámogatási rendszer alapjai is. Az egyelőre nem ismert részletszabályokon is múlik, hogy az új intézkedések mennyiben járulnak hozzá a jelen körülmények között reális évi 20-30 ezer hazai lakás megépítéséhez.

A 2013-as mélypontról (7 ezer lakás építése) az utóbbi években jelentős pozitív elmozdulás történt. 2017-ben 14,4 ezer, 2018-ban nagyságrendileg 20 ezer lakás épült fel. Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 43 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

A népességfogyás megállítása kiemelten fontos Magyarország számára. A bejelentett intézkedések remélhetőleg növelni fogják a születések számát, és összeköthetőek más közérdekű célokkal.

A gyermekvállalás és a család lakhatása nem választható szét. Különös jelentősége van annak, hogy a családvédelmi intézkedések és az otthonteremtés támogatása hogyan kapcsolódik össze.

A gyermeket vállaló nők számára ígért, 10 milliós szabad felhasználású kölcsön fennmaradó részét, három gyermek esetén a Kormány elengedi, azaz ez vissza nem térítendő támogatássá válhat. Amennyiben ezt a kölcsönt a családok lakásépítésre, új lakás vásárlására fordítják, ez hasonló nagyságrendű támogatást jelenthet, mint a megszűnt áfakedvezmények. Szerencsésnek tartanánk ugyanakkor, ha a kormányzati kommunikáció és a részletszabályok ösztönöznék ennek az összegnek a lakáscélú (új lakás, használt lakás, felújítás) felhasználását. Felmerül a felhasználási területek korlátozása, akár a lakáscélú felhasználáshoz kötése.

A csok lehetőségeinek kibővítése – ezúttal a használt lakásokra felvett támogatás mellé igényelhető hitel bevezetése – még több családnak adja meg a lehetőséget, hogy javítson lakáskörülményein. A hatások között ugyanakkor számolni kell a használt lakások árának várható megemelkedésével is. Szintén javítja a családok kilátásait a jelzáloghitelek elengedésének további bővítése.

Fontos és jó iránynak tartjuk, hogy a Kormány a támogatások feltétele közé beveszi a legális munkavégzést, munkaalapú és nem segélyalapú társadalomképet mutat a bejelentett intézkedéscsomag.

Fontosnak tartanánk azonban azt is, hogy a támogatások nyújtását a lakásállomány minőségi megújításával és az épített környezet minőségének javításával is kapcsolja össze a Kormány.

Felhívjuk a figyelmet a használt lakások korszerűsítésének és energiahatékony felújításának fontosságára, ez is érinti a családok életminőségét. (A magyar lakásállomány alig több mint 10 százaléka épült 2000 után. Véleményünk szerint egyelőre az 1 százalékot sem haladja meg azon lakások száma, amelyek megfelelnek a 2021-től érvényes követelményeknek.)

A lakásépítések évszázados mélypontja 2013-ban volt (7.293 db lakásépítés), majd lassú emelkedés kezdődött. A valós fordulatot a 2015. év végén bejelentett lakáspolitikai intézkedések, az 5%-os újlakásáfa és a kibővített, megemelt CSOK hozták. 2018-ban nagyságrendileg 20 ezer lakás épült Magyarországon. 2018 júliusában jelentette be a pénzügyminiszter, hogy a kormány nem szándékozik meghosszabbítani a lakásáfa-kedvezményt, megszűnt a lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatása. A jelenleg alakuló részletszabályokon is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag.

Családok és a lakásépítések a környező országokban

2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

lakasepitesek 1000fo

Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese volt a hazainak.

lakasepitesek lakasallomany

A családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési célszámokra és koherens támogatáspolitikára van szükség.

Megjelent: 1960 alkalommal Utoljára frissítve: 2019. február 14., csütörtök 11:30

Blog archivum