Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Húzóágazat lesz-e a lakásépítés?

2020.05.06. Írta:

2020 I. negyedévében 4.775 db új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban. Ez az építési szám a hazai lakásállomány 200 évente történő megújításához lenne elegendő. A KSH friss jelentése szerint a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 7.032 db volt, 27%-kal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában. A kiadott új építési engedélyek száma 2016. óta egyik negyedévben sem volt ilyen alacsony.

Gazdasági válság esetén a kormányzatok keresik azokat az intézkedéseket, amelyekkel a gazdaságot ismét be tudják indítani, pótolni tudják a megszűnt munkahelyeket. Az építőipar, ezen belül a lakásépítés megfelelő eszköz lehet erre a célra is. A 2008-as gazdasági válság idején számos európai ország lakásépítési projekteket indított a gazdasági visszaesés ellensúlyozására. Belgium, Írország, Spanyolország áfa- és szjakedvezményeket, hitelkönnyítéssel ösztönözte a lakások építését; számos ország támogatta a közhasznú bérlakásépítéseket. Az akkori magyar kormányzat nem nyúlt ehhez az eszközhöz. (2009-ben a TLE áttekintette, milyen válságkezelő intézkedéseket hoztak egyes európai országok a lakásépítések konjunktúrakiegyenlítésére. Összefoglaló anyagunk letölthető: Válságkezelő intézkedések az építőiparban)

A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie.  Az I. negyedévben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek kevesebb, mint a fele. 2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot 21 ezerre, amelyben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok) alapvető szerepük volt. Fontosnak tartjuk, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, találjon olyan ösztönzőket, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot.

A koronavírus-válság után, jelentős kormányzati intézkedések nélkül 2020-21-ben nagyon kevés lakásprojekt fog indulni. Jelenlegi előrejelzések szerint a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus-válság együttes hatására 2021-ben várhatóan 10 ezernél is kevesebb lakás fog épülni, ami 2022-re tovább csökkenhet. A lakásállomány minőségi megújulása pedig ismét lassul.

Ha nem lép a kormány, a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága a jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat. Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kellene, hogy élvezzen.

Mindenesetre a jelenlegi helyzetben fontos lenne azonosítani azokat a projekteket, amelyek munkát adnak, és segítenek megmenteni a hazai gyártási, tervezői, kivitelezői kapacitásokat. (Ld. Lakásépítések az építésgazdasági stratégiában - azonnali ösztönzés szükséges)

Pozitívnak tartjuk a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfavisszatérítési lehetőséget, valamit a nemrégiben bejelentett 5%-os eladási és lakbéráfát a rozsdaövezetekbe épülő új lakásokra. Ez azonban nem lesz elég ahhoz, hogy a lakásépítések korábbi lendülete visszatérjen.

Véleményünk szerint a többi lakásépítésre is visszahozható lenne 5% -os áfakulcs, amit szükségesnek látunk ahhoz, hogy a lakásépítési piacon várható recesszióból segítsen kitörni. Az áfakedvezmény finomra hangolható olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument.

Javasoljuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel, de a jelenlegi 2.486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

A ciklikusság csökkenthető lenne egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával és bérlakásépítési projektek indításával, akár éppen a rozsdaövezeti területeken. Ehhez elsődlegesen fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, illetve egy bérlakásépítési program beindítása (állami / vállalkozói); akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. (Ld. A bérlakásépítés lehet az egyik eszköz a válságból való kilábalásra)

A felújítások, korszerűsítések, indokolt esetben a helyettesítő új építés ösztönzése, ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a jelen helyzetben.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

A KSH szerint 2020 I. negyedévében az előző évhez képest:

- Budapesten 1184 lakást vettek használatba, 29%-kal többet, mint 2019 I. negyedévében. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 8,1, a többi városban 44, a községekben 38%-kal.

- A természetes személyek által épített lakások aránya 45%-ról 43%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 57%-ra nőtt 2019 azonos időszakához képest.

- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48%-a családi házban, 46%-a többlakásos épületben, 1,5%-a lakóparkban található.

- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 0,7 m2-rel, 96,5 m2-re nőtt 2019 I. negyedévéhez viszonyítva.

- Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 7.032 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2019 azonos negyedévében. Az új lakások körülbelül felét, 51%-át a fővárosban tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten szinte alig (1,1%-kal), a többi településkategóriában viszont jelentősen csökkent: a megyei jogú városokban 50, a többi városban 41, a községekben 36%-kal.

- Az építtetők az esetek 37%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (4,5%), a községekben a legmagasabb (95%).

- A kiadott új építési engedélyek alapján 34%-kal kevesebb, összesen 2369 lakóépület építését tervezik. A tervezett nem lakóépületek száma 869, 12%-kal kevesebb, mint 2019 I. negyedévében.

A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

Részletes elemzésünk a cikk alatti letölthető dokumentumban olvasható.

Megjelent: 761 alkalommal Utoljára frissítve: hétfő, 27 július 2020 12:57

Blog archivum