A kutatásban azt vizsgálták, hogy a budapestiek a város egyes részein milyen lakásokban élnek és ez mutat-e összefüggést a gyermekek lakónépességen belüli arányával, vagyis hogy vannak-e Budapesten olyan épülettípusok, amelyeket a családosok előszeretettel választanak otthonukként.
Meghatározták a lakosság jellemző lakástípusok szerinti eloszlását, amiből kiderült, hogy a Budapesten lakók harmada él lakótelepen és ugyanannyian laknak egy vagy kétszintes kertvárosi családi házakban is. Minden negyedik lakos belvárosi jellegű társasházban, 14 százalék pedig zöldövezeti társasházakban él.
A vizsgálat másik része a gyermekkorú népesség arányára vonatkozott. A gyerekek - 0-14 éves kor közöttiek - számát az aktív korúakhoz - 15-64 éves kor közöttiek - viszonyítva megkapjuk a gyermeknépesség eltartottsági rátáját. Ez a gyakorlatban azt mutatja meg, hogy hány gyerek jut egy aktív korú lakosra, ami fontos információ például a társadalmi ellátórendszerek méreteinek meghatározásánál.
A fővárosban élő 1,75 millió ember lakástípus és a városrészre jellemző gyermekkorú lakosság aránya alapján négy csoportra osztható.
• kertvárosi családi házas területek átlagon felüli gyerekszámmal
• zöldövezeti társasházas területek szintén átlagon felüli gyerekszámmal
• lakótelep jellegű területek átlagos vagy enyhén átlag alatti gyerekszámmal
• belvárosi zárt beépítésű területek jelentősen alacsonyabb gyerekszámmal
Budapest nagy része kertvárosi családi ház
A lakófunkciójú terültek legnagyobb részét a családi házas beépítettség teszi ki, amit a zöldövezeti társasházas területek aránya követ. A legkisebb területet értelemszerűen a lakótelepek és a belvárosi zárt beépítésű épületek foglalják el.
A legtöbben lakótelepen élnek
A vizsgált területeken lakó népességen belül azonban már mások az arányok. A legnagyobb arányt a lakótelepeken élők teszik ki, majd őket követik a kertvárosi családi házas területeken lakók száma. Náluk valamivel kevesebben élnek a belvárosi zárt beépítésű részeken, legkevesebben pedig a zöldövezeti társasházas területeken.
A gyerekes családok a zöldövezetet kedvelik
Ha kimondottan a gyerekkorú népességet nézzük, akkor látható, hogy melyek a gyermekes családok által leginkább kedvelt lakástípusok. A gyermekes családok aránya a kertvárosi családi házas és a zöldövezeti társasházas területeken felülreprezentált, míg a lakótelepeken már kisebb a lakosságon belüli részarányuk. A családosok a legkevésbé a belvárosi zárt beépítésű területeket kedvelik, amit jól mutat, hogy ezeken a helyeken jelentősen kisebb arányban élnek. Feltehetően a belvárosra jellemző zsúfoltságnak és zajnak köszönhető, hogy a családosok többsége a belváros helyett a külsőbb, lazább beépítésű területeket részesíti előnyben.
Társadalmi 3D térkép Budapestről
Budapest jellemző beépítési módjait és a gyermekeltartottsági rátát kombinálja a Társadalmi 3 dimenziós térkép. Ezen 100*100 méteres területegységeken látjuk a jellemző beépítési módot és a gyermekek társadalmon belüli arányát, ahol az oszlopok színe a beépítési módot jelöli, magasságuk pedig a gyermekeltartottsági rátával arányos.
A térképen jól látható, hogy a gyermekkorúak aránya a főváros zöldövezeti társasházas, illetve kertvárosi családi házas beépítésű részein a legmagasabb, nagyjából 25%. A belvárosi zárt és a lakótelepi beépítésű területeken csak17% körüli az átlagérték, vagyis ezek a leginkább elöregedő népességű területek.
A vizsgálathoz szükséges adatok az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből (TeIR) származnak, ami főként települési szintű információkat tartalmaz.
Forrás:Portfolio, Lechner Tudásközpont
