A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai 2015. október–novemberben végrehajtott felmérés során 20 ezer lakást kerestek fel. A címek felkeresése alapján becsülték fel a lakóépület-állomány legfontosabb szerkezeti mutatóit: az épületek és a lakások számát, lakottságát.
A felmérés szerint a magyarországi lakóépületek száma közel 2,7 millióra tehető, a lakások száma 4,4 millió.
A lakóépületek túlnyomó többsége 1–3 lakásos családi ház, az ennél nagyobb épületek a teljes lakóépületállomány 4%-át sem teszik ki.
A többlakásos épületek aránya Budapesten a legmagasabb, azonban a lakóépületek háromnegyede itt is családi ház. A teljes lakóépület-állomány közel fele, 1,3 millió épület a községekben van.
A 4,4 millió magyarországi lakásból 2,7 millió (az összes lakás 61%-a) található 1–3 lakásos épületben, a 4- vagy többlakásos épületekben lévő 1,7 millió lakás az összes lakás 39%-a. A többlakásos épületekben helyezkedik el a nagyvárosi lakások többsége: Budapesten 82, a megyeszékhelyeken 64%-uk. Mintegy 1 millió lakás van nagyméretű, 25 vagy több lakást tartalmazó épületben, amik leginkább (65%-ban) a lakótelepeken találhatók.
A felmérés idején az összes felkeresett lakás 87,3%-a volt lakott.
Milyenek a lakásaink?
A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1–3 lakásos családi házak adják. A 99 ezer többlakásos épület 60%-a 4–12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás.
Lakóépületeink 83%-a 1990 előtt épült, mindössze 4%-a 2006 után.
A lakóépületek közel háromnegyede téglából, 21%-uk vályogból épült. Magas a vályogházak aránya az Alföldön, Dél-Alföldön emellett az is súlyosbítja a helyzetet, hogy jelentős részük alapozás nélkül épült.
Minőség és lakásnagyság
A substandard lakások aránya 2003 óta 15-ről 8%-ra (530-ról 320 ezer lakásra) csökkent. Ilyen lakások a legnagyobb arányban a Dél-Alföldön fordulnak elő (14%). A substandard lakások csaknem fele (49%-a) községekben található, általában egyszintes családi házakban, parasztházakban, tanyákon (84%).
A substandard lakások 76%-ában alacsony státusú háztartások élnek, ahol a háztartásfő a szakképzett ipari foglalkozású, betanított vagy egyszerű munkát végez. Különösen gyakori az elfogadhatatlan lakásminőség ott, ahol három vagy több gyermek él (13%) (A 19 év alatti gyermekek 12%-a, mintegy 190 ezer fő él substandard lakásban.
A lakásminőségi hierarchia csúcsának azonosítására is alkalmas a dupla komfortos lakások arányának mutatója. Dupla komfortos az olyan lakás, ahol két fürdőszoba van. Ez általában magán e tényen túl is több kiemelkedően kedvező lakásminőségi jellemzővel jár együtt. A többszintes családi házak és a nagy alapterületű, 120 m2 feletti lakások több mint fele duplakomfortos (51, illetve 52%), arányuk 2003 és 2015 között 8%-ról 12%-ra (300 ezerről 440 ezerre) emelkedett. E lakások 60%-ában a két legfelső háztartási jövedelmi tizedbe tartozók laknak. Az átlagosnál nagyobb arányban élnek ilyen lakásokban gyermekes családok és többgenerációs háztartások is.
2003 óta a lakások ellátottságának különböző mutatói jelentősen javultak. A lakások 65%-a összkomfortos, a félkomfortos, komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások aránya 7%-ot tesz ki. Mára 3% alá került azoknak a lakásoknak az aránya, melyekben nincs vezetékes víz, fürdőszoba vagy WC. A közcsatorna nélküli lakások aránya 35-ről 13%-ra mérséklődött.
| 2003 | 2015 | |
|---|---|---|
| Félkomfortom komfort nélküli és szükséglakások | 10,9% | 7,3% |
| Vezetékes vízzel nem ellátott | 7,3% | 2,4% |
| Közcsatorna nélküli | 35,1% | 12,6% |
| Fürdőszoba nélküli | 7,8% | 2,9% |
| WC nélküli | 9% | 2,8% |
A lakott lakások átlagos alapterülete alig változott: 2003-ban 78 m2 volt, 2015-ben 80 m2. A lakásméret nőtt az egylakásos épületekben, a többlakásos épületekben azonban. Alapterületük és szobaszámuk szerint is a legnagyobbak a többszintes családi házak, legkisebbek a városi bérház jellegű épületben lévő lakások.
Az első négy jövedelmi ötödben a háztartási jövedelem emelkedésével egyenletesen emelkedik a lakások nagysága. A legfelső ötödben a lakásméret növekedése kiugró, különösen a nagyobb városokban.
A lakásoknak jelenleg mintegy 7%-a túlzsúfolt. Bár ez az arány 2011 óta csökkent, számos, hátrányos élethelyzetben továbbra is probléma. Túlzsúfolt az önkormányzati lakások több mint egynegyede (27%), a nagycsaládosok lakásainak 38%-a. Az alsó háztartási jövedelmi decilisben a családok 34%-a él szűkös lakásban.
A felmérés feltérképezte a lakások olyan helyiségeit is, amik a lakók kényelmét szolgálják, mégis viszonylag ritkán adódik mód részletes megismerésükre.
További cikkek a KSH, Miben élünk? 2015. évi lakásfelmérése alapján:
Így lakunk: a gyermeküket egyedül nevelőknek a legnehezebb a lakásfenntartás
Így lakunk: valóban üresek a nem lakott lakások?
Igy lakunk: Korszerűsítenénk, ha lenne miből
Így lakunk: öreg és elavult, de a mienk
