TLE / Szentiváni János

Így lakunk: a hazai lakóépületek többsége 25 évnél idősebb

2016.08.18. Írta:

A magyarok többsége 1-3 lakásos házakban él. A lakások ellátottsága javult az elmúlt tíz évben, csökkent a az alacsony minőségi besorolású lakások aránya, de a lakóépületek 21%-a vályog, és mindössze 4%-uk épült 2006 után. Íme a hazai lakásállomány főbb adatai a KSH nemrégiben publikált „Miben élünk?” című 2015. évi lakásfelméréséből.

A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai 2015. október–novemberben végrehajtott felmérés során 20 ezer lakást kerestek fel. A címek felkeresése alapján becsülték fel a lakóépület-állomány legfontosabb szerkezeti mutatóit: az épületek és a lakások számát, lakottságát.

A felmérés szerint a magyarországi lakóépületek száma közel 2,7 millióra tehető, a lakások száma 4,4 millió.

epuletek telepulestipusonként

A lakóépületek túlnyomó többsége 1–3 lakásos családi ház, az ennél nagyobb épületek a teljes lakóépületállomány 4%-át sem teszik ki.

epuletek telepulestipusonkent

A többlakásos épületek aránya Budapesten a legmagasabb, azonban a lakóépületek háromnegyede itt is családi ház. A teljes lakóépület-állomány közel fele, 1,3 millió épület a községekben van.

lakasok telepulestipusonkent

A 4,4 millió magyarországi lakásból 2,7 millió (az összes lakás 61%-a) található 1–3 lakásos épületben, a 4- vagy többlakásos épületekben lévő 1,7 millió lakás az összes lakás 39%-a. A többlakásos épületekben helyezkedik el a nagyvárosi lakások többsége: Budapesten 82, a megyeszékhelyeken 64%-uk. Mintegy 1 millió lakás van nagyméretű, 25 vagy több lakást tartalmazó épületben, amik leginkább (65%-ban) a lakótelepeken találhatók.

A felmérés idején az összes felkeresett lakás 87,3%-a volt lakott.

lakott lakások településtípusonként

Milyenek a lakásaink?

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1–3 lakásos családi házak adják. A 99 ezer többlakásos épület 60%-a 4–12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás.

Lakóépületeink 83%-a 1990 előtt épült, mindössze 4%-a 2006 után.

epuletek epitesiev

A lakóépületek közel háromnegyede téglából, 21%-uk vályogból épült. Magas a vályogházak aránya az Alföldön, Dél-Alföldön emellett az is súlyosbítja a helyzetet, hogy jelentős részük alapozás nélkül épült.

Minőség és lakásnagyság

A substandard lakások aránya 2003 óta 15-ről 8%-ra (530-ról 320 ezer lakásra) csökkent. Ilyen lakások a legnagyobb arányban a Dél-Alföldön fordulnak elő (14%). A substandard lakások csaknem fele (49%-a) községekben található, általában egyszintes családi házakban, parasztházakban, tanyákon (84%).
A substandard lakások 76%-ában alacsony státusú háztartások élnek, ahol a háztartásfő a szakképzett ipari foglalkozású, betanított vagy egyszerű munkát végez. Különösen gyakori az elfogadhatatlan lakásminőség ott, ahol három vagy több gyermek él (13%) (A 19 év alatti gyermekek 12%-a, mintegy 190 ezer fő él substandard lakásban.

A lakásminőségi hierarchia csúcsának azonosítására is alkalmas a dupla komfortos lakások arányának mutatója. Dupla komfortos az olyan lakás, ahol két fürdőszoba van. Ez általában magán e tényen túl is több kiemelkedően kedvező lakásminőségi jellemzővel jár együtt. A többszintes családi házak és a nagy alapterületű, 120 m2 feletti lakások több mint fele duplakomfortos (51, illetve 52%), arányuk 2003 és 2015 között 8%-ról 12%-ra (300 ezerről 440 ezerre) emelkedett. E lakások 60%-ában a két legfelső háztartási jövedelmi tizedbe tartozók laknak. Az átlagosnál nagyobb arányban élnek ilyen lakásokban gyermekes családok és többgenerációs háztartások is.

2003 óta a lakások ellátottságának különböző mutatói jelentősen javultak. A lakások 65%-a összkomfortos, a félkomfortos, komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások aránya 7%-ot tesz ki. Mára 3% alá került azoknak a lakásoknak az aránya, melyekben nincs vezetékes víz, fürdőszoba vagy WC. A közcsatorna nélküli lakások aránya 35-ről 13%-ra mérséklődött.

20032015
Félkomfortom komfort nélküli és szükséglakások10,9%7,3%
Vezetékes vízzel nem ellátott7,3%2,4%
Közcsatorna nélküli35,1%12,6%
Fürdőszoba nélküli7,8%2,9%
WC nélküli9%2,8%

A lakott lakások átlagos alapterülete alig változott: 2003-ban 78 m2 volt, 2015-ben 80 m2. A lakásméret nőtt az egylakásos épületekben, a többlakásos épületekben azonban. Alapterületük és szobaszámuk szerint is a legnagyobbak a többszintes családi házak, legkisebbek a városi bérház jellegű épületben lévő lakások.

Az első négy jövedelmi ötödben a háztartási jövedelem emelkedésével egyenletesen emelkedik a lakások nagysága. A legfelső ötödben a lakásméret növekedése kiugró, különösen a nagyobb városokban.

A lakásoknak jelenleg mintegy 7%-a túlzsúfolt. Bár ez az arány 2011 óta csökkent, számos, hátrányos élethelyzetben továbbra is probléma. Túlzsúfolt az önkormányzati lakások több mint egynegyede (27%), a nagycsaládosok lakásainak 38%-a. Az alsó háztartási jövedelmi decilisben a családok 34%-a él szűkös lakásban.

A felmérés feltérképezte a lakások olyan helyiségeit is, amik a lakók kényelmét szolgálják, mégis viszonylag ritkán adódik mód részletes megismerésükre.

helyisegek

 

További cikkek a KSH, Miben élünk? 2015. évi lakásfelmérése alapján:

Így lakunk: a gyermeküket egyedül nevelőknek a legnehezebb a lakásfenntartás

Így lakunk: valóban üresek a nem lakott lakások?

Igy lakunk: Korszerűsítenénk, ha lenne miből

Így lakunk: öreg és elavult, de a mienk

 

Megjelent: 2096 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. november 07., hétfő 10:17

Blog archivum