Kérdőívünket az igylakunk.hu honlapon 183-an töltötték ki. Az ő válaszaikat összefoglalva kirajzolódik egy sokatmondó, bár természetesen nem reprezentatív kép a lakástámogatási igényekről.
Az otthonteremtési támogatások egyik nagy kérdése, hogy hogyan lehetne a legjobban ösztönözni a családokat, hogy minél több gyermeket vállaljanak. A lakáshelyzet feltétlenül lényeges szempont a fiatalok önállósodásában, a szülői házból való elköltözésében, illetve a családalapításban, gyermekvállalásban. Természetesen számos más tényező is jelen van ezekben a döntésekben.
A magyarországi demográfiai helyzet, a népesség és ezen belül hangsúlyosan a fiatal korcsoportok arányának csökkenése – érthető módon – a kormány lakástámogatási politikájának középpontjába helyezte a gyermekvállalás ösztönzését.
A statisztikák szerint azonban az elmúlt időszakban mégis egyre csökken az első lakásukat vásárlók száma. Ennek fő oka a lakásárak folyamatos emelkedése, amelynek üteme meghaladja a fiatalok keresetének növekedését. Megoldást jelenthetne, ha lennének elérhető díjú, fenntartható, minőségi bérlakások a munkalehetőségek közelében.
A megfizethetőséget a mai piaci viszonyok között csak egy állami szerepvállalással működő bérlakásépítési program hozhatná el.
Válaszadóink 70 százaléka gondolja hasonlóképpen, további 17 százalékuk sem utasítja el ezt a javaslatot.
A kedvezményes lakásáfát mégis megtartaná a túlnyomó többség a csak a gyerekes családok egy része által elérhető támogatások helyett. Az otthonteremtési célzattal nyújtott támogatások közül kivett, az elsősorban a befektetőket és a külföldi vásárlókat kedvező helyzetbe hozó áfakedvezményt a csokra nem jogosul, de a segítségre rászoruló családok részére valóban kompenzáló intézkedés még várat magára.
A kormányzat bejelentése szerint – a Magyar Falu program mellett – megemelt csokkal támogatná a kistelepülésen építkező, illetve házat vásárló családokat. Azt kérdeztük olvasóinktól, elköltöznének-e vidékre, ha állami támogatást kapnának hozzá. Válaszadóink 44 százaléka igen, további 32 százaléka talán elfogadná ezt a lehetőséget. Ha mindez kiegészül az ígért infrastruktúrafejlesztésekkel, valamint az ez idáig hiányzó, az elvándorlás elsődleges okaként ismert munkahelyteremtéssel, akkor minden bizonnyal még többen voksolnának a költözésre.
Hozzánk hasonlóan a válaszadók közül is sokan (77%) vélik úgy, hogy az államnak pénzügyi eszközökkel is támogatnia kellene azokat a háztartásokat, amelyek magasabb energiahatékonysági fokozatúra korszerűsítik lakásukat, vagy ilyet építenek. Korábban a szocpolban magasabb összeg járt ezért, ám a jelenlegi támogatási rendszerben ez csak az EU-s finanszírozású korszerűsítési hitel kamattámogatásában jelenik meg (kamatmentes). A hitelt azonban sok család nem kérheti anyagi helyzete (hitelképtelenség, szükséges önrész hiánya) miatt.
Ugyanakkor a kamatmentes hitel így is sokakat megmozgathat, csak a válaszadóink 16 százalékát nem csábítja korszerűsítési beruházásra. Mi továbbra is támogatjuk azt a támogatási formát, amely olyan fejlesztést eredményez, amely az energiahatékonyságon túl belátható időn belül kitermeli a beruházást.
Ezzel együtt fontos lenne olyan lehetőségek fejlesztése, amelyek a szegényebb rétegeket is hozzásegítik a lakáskorszerűsítéshez. Ez lényeges volna a lakásállomány minőségi megújítása miatt is, hiszen ismert, hogy a hazai lakások mintegy 70 százaléka szorul korszerűsítésre. A mindenki számára hozzáférhető állami támogatást a lakások átfogó korszerűsítésére válaszadóink csaknem 90 százaléka támogatja.
A lakásfelújításhoz kapcsolódó áfavisszatérítést – amelyet számos szakmai szervezet, köztük a TLE is, támogat – szintén pozitívan fogadnák olvasóink (több mint 80%). A kormány egyelőre a felújításra igényelhető csokra tett ígéretet, ám még ennek sem ismertek a feltételei. Az mindenesetre biztos, hogy a csok jogosultjain kívül is rengeteg háztartás igényelné a segítséget.
A válaszadók 90 százaléka fontosnak tartja, hogy az állam támogassa a lakáscélú megtakarításokat, vagyis pénzügyi eszközökkel is ösztönözze azt, hogy a háztartások előtakarékoskodjanak lakáscéljaik – lakásépítés, -vásárlás, -korszerűsítés – megvalósítására. A lakástakarékpénztári megtakarításra most is van lehetőség, azonban az állam idén ősszel megszüntette a befizetett összegek utáni állami támogatást.
A lakáscélú cafeteria-elemek kedvezményei is megszűnnek 2019-ben, ugyanakkor válaszadóink csaknem 80 százaléka továbbra is igényt tartana rá.
