A Nemzeti Mintaterv Katalógus (NMTK) honlapján új épület építéséhez és kockaházak átalakításához lehet kidolgozott terveket találni, amelyek díjmentesen letölthetők és adaptálhatók a végleges tervezéshez.
A Miniszterelnökség tervpályázat útján választotta ki az adatbázisba bekerült 93 tervet. A 72 darab, új családi ház építéséhez felhasználható és a 21 darab, kockaházak átalakításához alkalmas terv műszakilag ellenőrzött, helyszíni adaptálásra alkalmas, egyszerű bejelentésre előkészített dokumentáció, több helyen árakat is tartalmaz.

Fontos kiemelni, hogy a letölthető tervek ötletadók, iránymutatásul szolgálnak, azokat adaptáló építészeknek kell az építkező család igényeihez, a rendelkezésre álló telekhez alkalmazkodva, a helyi építési szabályoknak megfelelően, a tájegységi és helyi építészeti jellegek beépítésével véglegesíteni.

A katalógus megjelenésekor, akárcsak korábban a meghirdetésekor pozitív vélemények mellett aggódó hangok is megjelentek az építészek részéről, attól félve, hogy munkájukat teszi feleslegessé majd a katalógus használatával való építés.

Mások attól tartanak, hogy típustervekként használva a mintaterveket a korábbi idők Kádár-kockáit idézve épülnek majd stílustalan, tájidegen, funkciótlan egyen házak.
Perényi Tamás építészt, a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékének tanárát kérdeztük arról, mi a véleménye építészként és oktatóként a katalógusról, a tervekről, az ellene és mellette felhozott érvekről.

Perényi Tamás: Röviden szólva azt gondolom a mintaterv-katalógusról, hogy hasznos. Fontos, hogy az, aki építeni szeretne, végig tud nézni közel 100 tervet – most még kevesebb van fent a honlapon, de folyamatosan bővül a választék –, és véleményt tud formálni róluk. Egyrészt természetesen lehet választani is belőlük, másrészt pedig, amit én igazából a fő erényének tartok, hogy ha valaki végignézi azokat a házakat, amelyek számára igazán érdekesek, vagy valamilyen szempontból fontosak, de úgy dönt, hogy egyik konkrét mintaterv sem olyan, ami az ő családjának megfelel, akkor a tervek átnézése és elemzése után, egy nagyon pontos programot tud adni az általa felkért tervezőnek.

És ez már önmagában nagy előny, hiszen az építtetők, akik természetesen nem építészek, nehezen tudják megfogalmazni összeszedetten az igényeiket. Annyit meg tudnak mondani, milyen konyhát szeretnének, vagy a nappaliba milyen ülőgarnitúrát vennének, és persze van funkcionális elképzelésük is. Részprogramokat tudnak adni, de az épület egészére vonatkozólag általában nincs határozott szándékuk, és ezek a mintatervek arra tökéletesen alkalmasak, hogy akár az építészeti funkció, akár az anyagválasztás, a színek, a forma és az arányok tekintetében (például, hogy egy épület lapostetős modern tömeget mutasson vagy akár a régi parasztházak arányait folytassa, egy vagy kétszintes legyen, milyen lépcső legyen benne stb.) pontos és kiérlelt programot tudjanak az építész felé közvetíteni.

Tehát, ha mondjuk egy év múlva az látszik, hogy sokan letöltötték a terveket, de szinte senki nem akarja adaptáltatni azokat, hanem csak ennek alapján akar programot megfogalmazni, nekem már az is nagy eredmény.

Igylakunk.hu: Tehát, ezeknek a terveknek a megvalósításához is szükség van építész közreműködésére.

Perényi T.: Az építészek egy része, akik elsősorban családi házak tervezéséből élnek, tart attól, hogy elveszti a munkáját. Úgy gondolom, hogy nem kell ettől félni, mert a mintaterv nem azt jelenti, hogy valaki letölti és szinte ingyen megbíz egy építészt, hogy ezt írja alá, és töltse fel az e-naplóba. A mintaterv egy jó alap, ami, ha illeszkedik a megbízó programjához, a helyszínre való adaptálással az építész egy, valóban a család igényéhez és a helyi település arculatához illő tervet hozhat létre.

Vagyis, ha tetszik az a terv, akkor az arányok megmaradnak, de lehet, hogy az oromfal, a kémény, az ereszképzés, a kerítés tekintetében – amire a mintatervek nem térnek ki – meg tudja fogalmazni azokat az építészeti karakterjegyeket, amelyek egyedi tervvé tudják formálni a mintaterveket is. Az adaptáló építésznek tehát nagy szerepe van abban, hogy egy egyébként önmagában jó minőségű, de mégiscsak semleges nyersanyag, élő, a konkrét helyszín és megbízó igényeihez illeszkedő tervvé tudjon alakulni.

Mivel itt jó minőségű rajzi anyagok is vannak, kérheti azt is a megbízó, hogy ő ezt a rajzi és látványtervi minőséget szeretné látni az építésztől, és akkor hajlandó kifizetni azt a kb. 1-1,5 millió forintos tervezési díjat, ami egy átlagos méretű családi ház egyszerű bejelentéses tervcsomagját jelenti.

Igylakunk.hu: Mennyiben segítség ez a katalógus a tervezőknek?

Perényi T.: A tervezők maguk is meríthetnek építészeti, funkcionális, anyaghasználati vonatkozásban olyan új, amúgy nem túl bonyolult megoldások közül, melyeket fel tudnak használni a saját tervezési folyamataikban. Úgy látom, hogy a mintatervek többsége jó arányú, a hazai településképbe illő tervet mutat függetlenül attól, hogy különböző építészeti formanyelvvel rendelkezik. Szinte bármelyiket használja is az ember, nem tud olyan házat tervezni, ha ezeket adaptálja, ami a rossz aránya miatt kilógna a környezetéből, az utcaképből.

Tudjuk azt, hogy azoknak a családi házaknak a zöme, amelyek a 60-as, 70-es, 80-as években, vagy akár még manapság készülnek, a nagy része sajnos ilyen. Még esetleg azok is, melyek önmagukban építészetileg magas színvonalat képviseltek, de idegenek egy konkrét kontextusban. Abban bízom, hogy ezek a mintatervek nagy többségükben éppen az arányosságukból és a visszafogottságukból fakadóan ezt a fajta illeszkedést sokkal jobban tudják teljesíteni.

Igylakunk.hu: Remélhetjük-e, hogy a mintatervkatalógus használatával a családiház-építés színvonala emelkedni fog?

Perényi T.: Igen, csak tényleg úgy kell tekinteni ezt a katalógust, mint egy lehetőséget, amit kizárólag az adaptáló építész és a megbízó együttműködése és az adaptáló építésznek az egész feladatot végigkísérő munkája kelt életre. Ha az építész csak annyit tesz, hogy ráírja a nevét és szinte egy az egyben beadja azt a mintatervet, akkor az egy nagyon rossz végeredmény lesz.

Ha az adaptáló építész fontos szerepe minden fórumon látszik, akkor ő sem érzi azt, hogy csak egy csavar a gépezetben, hanem hogy kiemelten fontos feladata van, hasonlóképpen egy egyedi családi ház tervezési folyamatához.

Ami a tervezési díjat illeti, nem látok nagy különbséget egy egyedi ház megtervezése és egy mintaterv adaptálása között. Mert ha az adaptáló építész tényleg lelkiismeretes, akkor beleteszi azt a plusz munkát, amiről az előbb beszéltünk.

Mi is készítettünk pályázati terveket, és öt bele is került a kiválasztottak közé. De mi itt, Budapesten csinálhatunk terveket, és a zsűri mondhatja is azt, hogy alkalmas arra, hogy az országos mintagyűjteménybe belekerüljön, de ez még így nem sokat ér. Egy önmagában jó arányú vagy funkciójú ház még távolról sem közelíti meg azt a feladatát, amit akkor kell betöltenie, amikor egy konkrét megbízó kezébe és egy konkrét kulturális környezetbe kerül. Ezt a feladatot kell az adaptáló építésznek elvégezni, ami legalább olyan fontos, mint egy, az utolsó csavarig kidolgozott mintaterv készítése.

A folyamatban szerepe és felelőssége van az adott település főépítészének is. Ha ő tényleg ismeri a települését, akkor a vele való konzultációból alakulhat ki egy olyan terv, ami nem rontja a környezet építészeti összképét, hanem visszafogottságával, jó arányával, finom építészeti részleteivel emeli azt.

Akár egy helyi főépítész is találhat a gyűjteményből 20-30 olyan házat, amit szívesen látna a településén, így ezeket javasolhatja, ha egy építtető bemegy hozzá tanácsot kérni. Az így megvalósuló házak mintául is szolgálhatnak és nem azért, mert egy mintaház-gyűjteményből valók, hanem azért, mert azok az emberek, aki elsétálnak előtte látják, hogy egy modern ház is felveheti egy régi, de mindenki által szeretett ház arányait, hogy egy hagyományos falusi parasztház tornácának van kortárs átirata, ami ugyanazzal a funkcióval bír évszázadok óta: egy barátságos, árnyékos hely, ahová jó érzés kiülni.

Igylakunk.hu: Nagy hangsúly van azon, hogy mintákról beszélünk.

Perényi T.: Igen, ne hívjuk típustervnek. Nem közvetlenül használandók, használhatók, hanem mintatervek, tehát adaptálni kell őket az adott családra, településre. Azzal, hogy megjelent egy ilyen gyűjtemény, nem jelenti azt, hogy bárki belekényszeríti az építtetőt egy régi típustervnek megfelelő alkalmazásba. Sokan tartanak attól is, hogy össze akarják kötni a CSOK-kal, de remélem, hogy erre nem kerül sor. Ez csak egy lehetőség, amit, ha okosan használ ki a beruházó és az adaptáló építész is, akkor jó végeredmény tud születni.
Alapvetően rajtunk, építészeken múlik, hogy ha majd visszatekintünk húsz-harminc év múlva, akkor lesz-e ennek pozitív kicsengése, elindul-e a családi házak építése egy olyan irányba, ami maradandóbb és kevésbé kritizálható világot fog hozni, mint a kockaházak világa vagy éppen a szörnyű emeletes családi házaké a 70-es évek vége felé.

A Magyar Építész Kamara a katalógust alkalmazni kívánók érdekében, valamint az épített környezet védelme céljából arra hívja fel a figyelmet, hogy „a mintatervek nem konkrét helyszínre vonatkoznak, és a kiválasztott terv nem feltétlen alkalmas a rendelkezésre álló telken történő megvalósításra. Ezért minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a kiválasztott épület az adott telek esetén felhasználható-e. Amennyiben igen, akkor is adaptálni kell azt a helyi építési szabályzat és a terület geodéziai adottságainak figyelembevételével, melyhez építész tervező bevonása szükséges. E nélkül nem indíthatók el a szükséges eljárások.”

Honlapjukon megjelent felhívásukban kiemelik, hogy „a Katalógusból kiválasztott tervnek minden esetben illeszkednie kell az adott település arculatához, hiszen mindannyiunk közös felelőssége az épített környezet védelme. Az adatbázisban szereplő épületek között különféle tájegységi karaktert hordozó épületek is találhatók. A településkép védelmét biztosító új jogszabályok alig néhány éve kerültek bevezetésre, és a települések ezek alapján kidolgozták településképi arculati kézikönyveiket, melyben meghatározták településük értékeit, és azokat a szempontokat, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy a település képe megőrizhető, illetve kedvező irányba alakítható legyen. Ezen dokumentumok, az abban felsorolt pozitív példák áttekintése és megismerése az építkezés előtt állók számára segítséget nyújtanak a megfelelő mintaterv kiválasztásában, de annak érdekében, hogy a megvalósítani kívánt épület teljes mértékben megfeleljen a településképvédelmi követelményeknek, szintén elengedhetetlen egy felelősen gondolkodó és tervező építész bevonása.

A mintatervek között többféle építészeti stílus megjelenik, a katalógusban szereplő épületek különféle családméretre, életstílusra, életmódra nyújtanak alternatívát. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy minden ember, minden család egyedi, éppen ezért egyediek az igényeik is, és egyedi az a környezet, amelyben jól érzik magukat. Egy lakóépület akkor igazán jó, ha az a saját életvitelünkre szabott. Ha már úgy döntöttünk, hogy építkezünk és így magunk hozzuk létre új életterünket, akkor tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az nekünk teljesen megfelelő, azaz személyre/családra szabott legyen! A magyar ember életében jellemzően egyszer épít családi házat. Ez az építkezés a család életének legnagyobb beruházása, és várhatóan ebben élik le életük hátralévő részét. Amikor egy ilyen, több évtizedre szóló döntést hozunk, nagyon meg kell fontolnunk, hogy milyen kompromisszumokat kötünk meg, mit áldozunk fel és milyen áron. Éppen ezért mindenképpen indokolt, hogy amennyiben nem az alapoktól kezdjük a tervezést hanem a Katalógusból választunk tervet, akkor is saját családunk képére szabjuk azt.”
Mindenkinek azt javasolják, hogy „már a mintaterv kiválasztásának folyamatába vonjanak be építész tervezőt, aki ezt követően tartós együttműködés keretében szakmai munkájával egészen a kulcsátadásig segíti az építtetőt abban, hogy a család hosszú távú beruházása optimális keretek között, szakszerűen, tartós értéket létrehozva valósuljon meg.”

Ismertetik azokat az online eszközöket is, amelyek építtetők, illetve építészek számára nyújtanak hasznos segítséget, információkat.

Az Építésügyi Tudástár hasznos segítséget nyújt az építkezők számára és végig kíséri az érdeklődőt a teljes építési folyamaton. Célja, hogy információt nyújtson a családi lakóház terveztetés, építés, az NMTK mintatervek adaptációja, valamint az építésügy, térségi tervezési fogalmak témakörén belül. A tudástár Tervezési Segédlet egysége részletes információval szolgál azoknak, akik a családi lakóházak terveztetésének témakörében szeretnének tájékozódni. Az Adaptációs Iránytű építtetőknek és építészeknek egyaránt nyújt ismereteket. Az építkezőknek szóló felület elsősorban a családi lakóépület tervezésére és az NMTK mintatervek adaptálására vonatkozóan mutat be néhány szempontot. Az oldal az érdeklődők számára közérthetően foglalja össze mi kell ahhoz, hogy építkezésbe kezdhessen valaki, melyek az építési folyamat lépései, milyen főbb jogszabályokat kell figyelembe venni annak érdekében, hogy ne ütközzünk váratlan akadályokba, de segítséget nyújt a fentiekben már említett építtetői igények átgondolásához is.

A Tervezési Segédlet a házépítés folyamatáról, a lakóhely szerepéről és a modern lakóépületek fő tervezési szempontjairól nyújt közérthető ismereteket. A tervező által készített tervdokumentáció értelmezését, megértését részletes videók segítik.