Jánoshida wikipédia

Kiszolgáltatott helyzetben küzdenek az önkormányzatok a lakhatás biztosításáért

2024.05.27. Írta:

Jánoshida, Keszthely és Józsefváros önkormányzata kapta a Habitat for Humanity Magyarország "Önkormányzatok a Lakhatásért" pályázatának díját. A díjátadón megtartott beszélgetés ismét rávilágított arra, hogy milyen erőn felüli munkát végeznek a települési önkormányzatok azért, hogy méltó és lehetőség szerint fenntartható lakhatást biztosítsanak településük lakosainak.

A Habitat for Humanity Magyarország pályázatára országszerte 16 vármegyéből és Budapestről összesen 39 pályamű érkezett előremutató, példaértékű kezdeményezésekkel. A legtöbb pályázat községekből érkezett. Azoknak az önkormányzatoknak a munkájára és eredményeire szeretnék felhívni a figyelmet, amelyek a 2019/2024-es ciklusban kiemelten foglalkoztak a lakhatással kapcsolatos problémákkal és előremutató intézkedéseket vezettek be.

A pályázók bemutatták a lakhatás terén végzett tevékenységüket, a legnagyobb kihívásokat, az intézkedéseket amelyekre a legbüszkébbek, valamit a jövőre vonatkozó terveiket.

A településméret szerinti kategóriákban kiválasztott önkormányzatok mintaprogramok megvalósítására kapnak pénzügyi és szakmai támogatást.

  • A 20 ezer fő feletti, nagy- és középvárosok, kerületek kategóriájában Józsefváros lett a nyertes, és 2 millió forint értékű nyereményét rezsitámogatási és adósságkezelési alapra fordíthatja.
  • Az 5-20 ezer fős városok között Keszthely önkormányzatának munkáját díjazták. Ők 4 millió Ft értékű nyereményüket 8 önkormányzati bérlakás nyílászárócseréjére költheti.
  • Az 5 ezer fő alatti települések, községek:kategóriájában Jánoshida nyert 7,5 millió Ft-ot tűzifa-támogatási alapra és tároló építésére, eszközök beszerzésére.

A díjátadót kísérő beszélgetésben Vozák Péterné keszthelyi alpolgármester beszélt a helyi állapotokról: sok, majdnem 300 önkormányzati lakás, 5 éve ebből még 80 lakhatatlan volt, önkormányzati és pályázati forrásokat mozgósítva fogtak bele a - lehetőség szerint energiahatékony - felújításokba, amelyek azóta is folynak. Mint mondta,

bérlőjelöltjeik elsősorban stabilitást keresve szeretnének önkormányzati bérlakásba költözni.

Sok a jelentkező, hiszen a városban magasak az albérletárak.

Az alpolgármester-asszony fevetette azt is, túlzó az az elvárás, hogy mindenkinek legyen önálló lakása. Úgy véli, a nagy családok együtt lakásával nem csak a lakhatási problémákon lehetne enyhíteni, hanem csökkenhetnének például az idősek ellátásával kapcsolatos a szociális problémák is. „Nem tudunk annyi szociális otthont építeni, hogy minden idős embert elhelyezzünk, nem tudunk annyi lakást építeni, hogy mindenkinek önálló lakása legyen, akár saját, akár önkormányzati forrásból” – mondta. Kiemelte az összetartó közösségek erejét is, ami Keszthelyen még mindig működik.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jánoshida polgármester elmondta, hogy 20 önkormányzati lakás tudnak bérbe adni a legrászorultabbaknak, de többre volna kereslet. A település két szegregált területén 9 házat sikerült felújítaniuk. Ezekben az ingatlanokban azonban nincs nagyon üresedés, mert a bent lakóknak esélyük sincs piaci bérlakáshoz vagy tulajdonhoz jutni.

Eszes Béla, aki 1998 óta Jánoshida polgármestere arról is beszélt, hogy lakhatási problémák mindig is voltak vidéken és a kistelepüléseken is, de az elmúlt 10 évben „távolabb kerültünk a normális lakhatástól, mint ahol 2004-ben, vagy azt megelőzően voltunk”. Ennyi teher soha nem hárult az önkormányzatokra ezen a területen. Ez alatt már nem csak a lakáshoz segítést és az otthon kifűtését kell érteni, hanem a hátralékkezelést, a végrehajtóval való kapcsolattartást is. A településen lévő 1000 lakóépület 10 százalékáról kellett már adatot szolgáltatniuk a végrehajtóknak, és évi 20 kilakoltatás meg is történik. Az utcára kerülő családok megint csak az önkormányzathoz tudnak fordulni segítségét.

Az állami programok közül csak a tüzifatámogatás éri el ezeket a családokat, a többi programot – falusi csok, felújítási támogatás stb. - a szegény, hitelképtelen családok nem tudják kihasználni - hívta fel a figyelmet Eszes Béla.

Egy speciálisan az idősek lakhatására fókuszáló, de több generációt megszólító programban pedig próbálnak hosszú, aktív és méltó időskor biztosítani a településen élőknek.

Józsefvárosnak több mint 4000 önkormányzati bérlakása van - mondta Pikó András polgármester, ebből négy évvel ezelőtt 800 volt üres, többségük a XIX. századbabn épült, rettenetes állapotban. A menthetetlen lakásokat értékesítik, a befolyó összeget pedig a több felújítására fordítják. az elmúlt négy évben kétszáz lakást újítottak fel, erre közel 4 milliárd forintot költött az önkormányzat. Az összes bérlakás éppenhogy fele komfortos még csak, tehát bőven van még ciklusokon átívelő feladatcsomag. Mégis rengeten várnak szociális bérlakásra, egy-egy pályázatra akár húszszoros is lehet a túljelentkezés. Ugyanakkor a bent élők is nehéz helyzetben vannak, háralékkezelést és szociális tmogatást is nyújt nekik az önkormányzat. A krület ezért visszavezette a 2000-es években megszüntetett lakhatási támogatást, ezt mintegy 300 család kapja. Megfordították azt a korábbi rendszert is, hogy azok jussanak önkormányzati lakáshoz, akik a legtöbbet tudnak költeni a felújításra, így a legrászorultabbaknak is segíthetnek. A józsefvárosi szociális lakásügynökség a magánpiacról bérel megfizethető árú lakásokat, amellyel alsősorban az alsó középosztálybeli fiatal párokat tudják otthonhoz juttatni. A program keretében egy 50 négyzetméteres lakást 120 ezer forint alatt lehet kivenni.

Pikó András ugyanakkor kiemelte, hogy bármit tesznek is az önkormányzatok, amíg nincsen állami lakáspolitika, nem fogják tudni imegoldani a lakhatási szegénységet. Enélkül olyan kiszolgáltatott helyzetben vannak az önkormányzatok, hogy akár egy törvénymódosítással veszélybe kerülhetnek a lakhatási programok.

A pályázatokat elbíráló szakmai zsűri tagjai a szociális, esélyegyenlőségi és fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontokat képviseltés a döntéshozatalnál:
- Kőszeghy Lea szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa
- Rácz Béla közösségszervező, a Polgár Alapítvány munkatársa, az 1Magyarország Kezdeményezés társalapítója
- Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke

Rácz Béla hozzászólásában kiemelte egyrészt, hogy milyen fontos megmutatni a kistelepülések problémáit és munkáját, másrészt, hogy esélyegyenlőségi szempontból számos élethelyzetre kell odafigyelni, hiszen a szegénység sok mindenkit érint a roma népességtől az időseken át az egyszülős családokig.

Ezt erősítette meg Kőszeghy Lea szociológus is, hozzátéve, hogy a nyertesen túl minden önkormányzatnak elismerés jár, amely a nehéz helyzetben lévő családok komplex problémáját komolyan veszi és energiát tesz a megoldások keresésébe.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató hozzátette, nem lehet elválasztani a társadalmi és a fenntarthatósági szempontokat, és sok pályázatban ez valóban megmutatkozott, A rezsi megfizethetősége nagyon fontos, különösen az alacsonyabb jövedelmű családok számára, és ez az elsődleges, de ez a fenntarthatósággal is összecseng. Itt kiemelte a leromlott, elhagyott ingatlanok lakhatóvá tételének, felújításának fontosságát.

A beérkezett pályaművek összegzéseként egy elemzés és egy jógyakorlat-gyűjtemény is készül majd a későbbiekben.

Megjelent: 131 alkalommal Utoljára frissítve: 2024. május 30., csütörtök 09:44

Blog archivum