Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Lakásépítések a GDP-ben és a válságkezelésben

2020.04.03. Írta:

A válságkezelés szempontjából kiemelt jelentőségű terület az építőipar, hiszen itt szinte azonnal jelentkeznek a válság negatív következményei, másrészt a szükséges beruházások előrehozásával az élénkítés eszköze lehet. A 2008-as gazdasági válságban számos ország lakásépítési programokat indított a recesszió ellensúlyozására. 2019-ben 21.127 db lakás épült Magyarországon, ami az indokolt lakásépítések hozzávetőleg felének felel meg. Amennyiben az építési számok a következő években elérnék az évi 30.000 lakást, a 10.000 db-os növekedés nagyságrendileg 1% többletet jelentene a GDP-ben és 40-50 ezer új munkahelyet hozna magával.

Nemrégiben Matolcsy György jegybankelnök az MKIK gazdasági évnyitóján kiemelte, hogy a lakáspiac továbbra is fontos növekedési tartalék, és el kell érni, hogy évente 30.000 új lakás épüljön. Ez 0,8-1% GDP-növekedést jelent, és hozzájárul a társadalmi fenntarthatósághoz. Matolcsy György a Növekedés.hu oldalon megjelent írásában sürgette egy új lakásépítési program mielőbbi bevezetését. Emlékeztetett rá, hogy készen van és indulásra vár egy „zöld, városrehabilitációval összekötött vállalkozói bérlakásprogram”, amely azonnal elindítható (LITT: Elérhető lakhatás, hatékonyabb építőipar). Ez a program a sok ponton összecseng a TLE által javasolt közhasznú bérlakásépítési programmal.

A koronavírus okozta helyzetben azonosítani kell azokat a projekteket, amelyek munkát adnak, és segítenek megmenteni a hazai gyártási, tervezői, kivitelezői kapacitásokat.

Visszatekintve a 2008-as gazdasági válságra látható, hogy számos európai ország lakásépítési projekteket indított a gazdasági visszaesés ellensúlyozására. Az akkori magyar kormányzat nem nyúlt ehhez az eszközhöz. (2009-ben a TLE áttekintette, milyen válságkezelő intézkedéseket hoztak, vagy terveztek egyes európai országok a lakásépítések konjunktúrakiegyenlítésére. Összefoglaló táblázatunk a cikk alatt a letölthető.)

A koronavírus-válság után, jelentős kormányzati intézkedések nélkül 2020-21-ben nagyon kevés lakásprojekt fog indulni. Jelenlegi előrejelzések szerint a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus-válság együttes hatására 2021-ben várhatóan 10 ezernél is kevesebb lakás fog épülni, ami 2022-re tovább csökkenhet. Ha nem lép a kormány, a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága a jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat.

Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kellene, hogy élvezzen. A lakásépítési ágazatban dolgozók munkanélkülisége esetén a szociálisan leginkább veszélyeztetett rétegek kerülnek utcára.

A válság következményeinek enyhítésére a szakma által javasolt intézkedések között kiemelt szerepe van a lakásáfa csökkentésének.

- Továbbra is a lakásépítésekkel kapcsolatos 5%-os áfakulcs visszahozatalát látjuk ahhoz szükséges intézkedésnek, hogy a lakásépítési piacon várható recesszióból segítsen kitörni. A kedvezményes áfakulcsra az általunk javasolt időtartam legalább 3 év, és érdemes lenne megfontolni azt is, hogy a fejlesztők/kivitelezők keletkező profitja, mint ágazati különadó a fenti időszakban a költségvetés finanszírozását is szolgálhatná. (Az ingatlanfejlesztők javaslataiban szerepel ezen felül 4%, a lakásértékesítés nettó árbevételére vetített lakáspolitikai adó bevezetése.)

- Az áfakedvezmény finomra hangolható olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument.

- Javasoljuk továbbá az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel (új építésre, bővítésre, valamint korszerűsítésre egyaránt vonatkozóan, legfeljebb 5 millió Ft-ig), de a jelenlegi 2.486 kistelepülésről a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve.

- A bérlakásépítés, mint konjunktúrakiegyenlítő eszköz is hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne egy olyan eszköz a Kormányzat kezében, amellyel közvetlenül tudja befolyásolni a lakásépítési számokat. Ehhez elsődlegesen fontos lenne az állami / vállalkozói bérlakásépítés struktúrájának, intézményrendszerének kiépítése, illetve egy bérlakásépítési program beindítása (állami / vállalkozói); akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. A bérlakásépítést össze lehetne kötni a demográfiai programmal, és a bérlőknek adott vételi jog biztosítaná a kormányzati politika által elvárt tulajdonszerzés lehetőségét is.

- A felújítások, korszerűsítések, indokolt esetben a helyettesítő új építés ösztönzése, ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a jelen helyzetben.

Mindehhez hosszú távú tervezésre, kiszámítható szabályozási környezetre, a szakmai előkészítés koordinálására van szükség.

A TLE régóta szorgalmazza egy olyan stratégia megalkotását, amelynek része:

- egy hosszú távú, legalább 15 évre szóló lakásprogram, a lakásépítési, lakásfelújítási célszámok megfogalmazásával,

- a legfontosabb támogatási eszközök és azok hozzávetőleges éves keretösszegének kijelölésével,

- valamint egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésével a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).

Az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is.

Megjelent: 2129 alkalommal Utoljára frissítve: 2020. április 03., péntek 17:52

Blog archivum