Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Még az idén kiderül az otthonteremtési támogatások sorsa

2022.12.20. Írta:

A pénzügyminiszter szerint a Kormány még decemberben dönt arról, megmaradnak-e az év végével lejáró otthonteremtési támogatások. A többi között az otthonfelújítási támogatás, a falusi csok és a magánépítkezők áfavisszaigénylése is a kérdéses intézkedések között van. 

Varga mihány, pénzügyminiszter ma azt mondta: "Nincs végleges döntés a babaváró hitellel és az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban, de azt megerősíthetem, hogy a családtámogatási intézkedések finanszírozása továbbra is biztosított”. A pénzügyminiszter szerint az év végéig a kormány fog még olyan döntéseket hozni, melyek a családtámogatásokkal kapcsolatosak. (Forrás: Portfolio.hu)

A hatályos szabályok szerint az otthonfelújítási támogatás és a falusi csok is megszűnik 2022 végén. A sajáterős építkezések esetén, illetve a preferált kistelepüléseken használt lakás bővítésére, korszerűsítésére igényelhető áfavisszatérítés meghosszabbításáról sincs egyelőre döntés.

Az MNB Zöld Otthon Programja keretösszege már tavasszal kiürült, és MNB információk szerint egyelőre nincs napirenden új hitelprogram indítása. Az MNB ugyanakkor javasolja, hogy a kormányzati otthonteremtési programok célzottan támogassák a lakásállomány energetikai korszerűsítését.

A Miniszterelnök korábbi bejelentése szerint a Kormány fenntartja a meglévő támogatásokat. Mind a családok, mind a piaci szereplők bizonytalanságát enyhítené, ha bizonyossá válna, hogy a kormány meghosszabbítja-e ezeket az év végével kifutó lakástámogatásokat. [Az aktuális otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években sem, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

Ami biztosan marad

Az új lakások adásvételére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa tovább marad 2024.12.31-ig. Eszerint a következő két évben is kedvezményes áfával értékesíthetők azok a nem rozsdaövezeti besorolású területen lévő, új építésű

·        többlakásos lakóingatlanokban kialakított vagy kialakítandó lakások, amelyeknek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150m2-t, valamit

·        azok az egylakásos lakóingatlanok, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300m2-t.

Az még nem világos, hogy a 2026-os kivitelezési határidő módosul-e, de egy októberben benyújtott törvényjavaslathoz kapcsolódó átmeneti szabály alapján a 2028 végéig lehetne alkalmazni a kedvezményes áfát.

A családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) – mind új lakás építésére, mind új vagy használt lakás vásárlására, mind használt lakás bővítésére – továbbra is elérhető lesz. Ennek a támogatásnak nincsen kijelölt határideje. Szabálymódosításról sincs információnk.

Ugyancsak határidő nélkül érvényben lévő intézkedésként igényelhető továbbra is a csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, jelzáloghitel-elengedés.

Ami a többi családtámogatást illeti, 2023 végéig biztosan lehet igényelni a babaváró kölcsönt (bár az erről szóló jogszabály még nem jelent meg), és elérhető lesz jövőre is az otthonteremtési támogatás, a családi adókedvezmény, valamint az első házasok adókedvezménye és a diplomás gyermekgondozási díj is.

Az otthonteremtési támogatások évek óta nélkülözhetetlen támaszt jelentenek a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat számára.

Az ország energia kitettségét csökkentené, ha nőne az energiahatékony lakások száma. Az energiahatékony lakásépítés támogatására szükségesnek tartjuk az MNB Zöld Otthon Programja kamattámogatott hitelének újbóli megnyitását. Ezt érdemes lenne kiterjeszteni az energiahatékonysági lakásfelújításokra is.

A támogatási források elérhetősége nélkül jelentősen csökkenne a családok lakás és lakáskorszerűsítés iránti kereslete. A gazdasági környezet miatti visszaesés már most is érzékelhető, hiszen az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan emelkedtek. Az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések szintje az évszázados mélypont alá süllyedhet. Az elmúlt években ismét kibővült építőipari, anyaggyártási kapacitások megtartása nemzetgazdasági érdek.

Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.

-  A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

-  Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

Ezeknek a szükségességére Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter is utalt az ÉVOSZ októberi konferenciáján. (ld. Nagy Márton: "Új állami lakáspolitika szükséges")

A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

  • a kiszámíthatósághoz,
  • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
  • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
  • a stabil munkahelyekhez;
  • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
  • a minőségi építésekhez.

 

Megjelent: 456 alkalommal Utoljára frissítve: 2022. december 20., kedd 16:43

Blog archivum