Az egyre drágább hitelek a bérlakások piacának kedveznek, hiszen sokan a bérleti piacra szorulnak, ami növekvő keresletet eredményez a kiadó lakások iránt, teret nyitva a kínálat bővüléséhez is – írja közleményében a Balla Ingatlan. Szakértőik tapasztalata szerint sokan voltak idén, akik semmilyen ingatlant nem tudtak már megvásárolni, így a bérlakások között keresgéltek. Olyan nagy volt a kereslet a kiadó házak, lakások iránt, hogy napok alatt szinte bármilyen ingatlant ki lehetett adni.
Úgy látják, hogy a bérlemények piacán zajló folyamatokat is teljesen átrendezte a rezsiváltozás, mely nem kedvez a nagyobb méretű, korszerűtlen fűtéssel rendelkező ingatlanoknak. A rezsiemelkedés által érintett ingatlantípusoknál vagy kénytelen lesz jelentős mértékben engedni a bérleti díjból a tulajdonos, vagy nem lesz bérlője.
Az ingatlan.com adatai szerint a második negyedévben még szűkült, a harmadikban azonban már nőtt a szabad albérletek kínálata, de a korábbi szűkülést még nem sikerült teljesen ellensúlyozni. A fővárosi bérleti kínálat 2022. júniusban érte el a mélypontot, ekkor a pesti belső kerületekben 2,0 ezer, az egyéb budapesti kerületekben 3,1 ezer lakást kínáltak hosszú távú kiadásra az ingatlan.com hirdetési portálon, ami szeptember végére rendre 2,2 ezerre, valamint 4,4 ezerre emelkedett – olvasható a Magyar Nemzeti Bank novemberi lakáspiaci jelentésében.
Megállt a lakbér-drágulás
“A friss adatokból az látszik, hogy havi összevetésben már második hónapja lényegében szinten vannak az bérleti díjak, tehát az augusztus előtt látott tempós drágulás megszakadt. Éves összevetésben azonban az országos átlagos lakbérek 22 százalékkal, a fővárosban pedig 23 százalékkal haladták meg a 2021 októberi szintet” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Októberben az országos átlagos bérleti díjak 0,1 százalékkal emelkedtek szeptemberhez képest, Budapesten pedig 0,5 százalékos emelkedés történt, ami gyakorlatilag stagnálást jelent. „A lakbéreknél látható jelenség összhangban van az eladó lakások terén tapasztalt trendekkel. Idén őszig ugyanis rendkívüli tempóban dolgozták le a bérleti díjak a koronavírus-járvány okozta csökkenést. Azóta viszont megtorpantak az albérletárak, és jelentősebb változás ezen a téren a következő hónapokban sem várható.” – tette hozzá.
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy november közepén összesen több mint 12 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből válogathattak a bérlők, ez 1 százalékkal haladja meg októberi szintet. A budapesti kerületeket, valamint a megyeszékhelyeket jellemző novemberi átlagos bérleti díjak megerősítik a szeptemberi, októberi trendeket, azaz nem nőttek az átlagos bérleti díjak. A legnépszerűbb kerületek közé tartozó XI. és XIII. kerületet 210 és 195 ezer forintos lakbér jellemezte, a legolcsóbb városrész a XXI. kerület, ahol 140 ezer forint a bérleti díj.
A megyeszékhelyek kínálatát nézve kiderül, hogy Debrecenben, Győrben és Veszprémben egyaránt 150 ezer forint volt az átlagos bérleti díj november közepén. Utánuk jön Székesfehérvár és Tatabánya 140-140 ezer, valamint Szombathely 135 ezer forintos összeggel. A legolcsóbb megyeszékhelyek táborába sorolható Miskolc, Szekszárd, Salgótarján és Békéscsaba, utóbbiakban 80-99 ezer forintért kínálják az albérleteket.
A megyeszékhelyeken az átlag 120 ezer forint. Békéscsaba 90 ezer forintos összeggel a legolcsóbb, Veszprém és Debrecen 150-150 ezer forinttal pedig a legdrágább.
A bérlők szempontjából mindenképpen jó hír, hogy megállt a lakbérek emelkedése, hiszen visszatekintve az elmúlt egy évre a lakhatás elérhetősége romlott a budapesti bérleti piacon az MNB jelentése szerint. A magyar fővárosban egy tipikus háromszobás, illetve egyszobás lakás bérleti díja az átlagos magyarországi nettó fizetés rendre 83,3 és 47,1 százalékát teszi ki.
Bérleti díj/jövedelem-mutató az európai fővárosokban (2022 III. negyedév)
22. ábra
Eurostat, numbeo.com
Egy évvel ezelőtt ezen mutatók értéke 74,4, illetve 42,0 százalék volt, tehát a jövedelmek emelkedése nem tudott lépést tartani a bérleti díjak növekedésével. A többi visegrádi ország fővárosában ezzel szemben lényegében változatlan maradt az elérhetőség, de ezek továbbra is a legkevésbé megfizethető városok közé tartoznak Európában: Prágában 54,9, Pozsonyban 54,5, Varsóban pedig 63,4 százalék a vizsgált bérleti díj/jövedelem-mutató értéke egyszobás lakás esetén. Hasonló képet kapunk a lakhatás elérhetőségéről, ha megvizsgáljuk, hogy egy egyszobás lakás tipikus bérleti díjának átlagos keresetből való kifizetése után vásárlóerő-paritáson mennyi elkölthető jövedelme marad az adott bérlőnek. Ez az érték Budapesten 711, Prágában 704, Varsóban 571, Pozsonyban pedig 493 euro vásárlóerő-paritáson számolva. Ezzel szemben az osztrák fővárosban közel 1800 eurót tesz ki a lakbér levonása után megmaradó jövedelem vásárlóereje.
Forrás: Balla Ingatlan, ingatlan.com, MNB
Itt letölthető a Magyar Nemzeti Bank novemberi lakáspiaci jelentése.
Összefoglalónk az MNB lakáspiaci jelentés bemutató sajtótájékoztatójáról: Szűkül a lakáspiac, de egyelőre nem lesz új zöldhitel
Kapcsolódó cikkek:
Egyre nehezebb a lakáshoz jutás Magyarországon is
A meghosszabbított kedvezményes áfa adhat erőt az újlakáspiacnak
Erősen koncentrált a korszerűtlen lakások területi eloszlása
Csak az újlakás-célú hitelek kibocsátása növekedett idén
Az otthonfelújítási támogatás 40 százaléka ment energetikai korszerűsítésre
