Miből újítsunk fel?

2023.04.19. Írta:

Hosszú évek óta a szükségesnél jóval kevesebb a lakáskorszerűsítés valósul meg Magyarországon. Ennek ellenére a lakásépítési ágazat tavaly kezdődött visszaesésében még a felújítások hozták a megrendeléseket. Az költség- és kamatemelkedések, valamint a forráshiány miatt azóta ez a szektor is lejtmenetbe fordult. Az otthonfelújítási támogatás kifutásával milyen lehetőségeik maradtak a korszerűsíteni szándékozó családoknak?

Az új lakásépítési projektek csökkenése után 2022 utolsó negyedévében már a lakásfelújításoknál is érezhető volt a visszaesés. Erről számolnak be mind az építőanyagkereskedők, mind a kivitelezők. Ez a csökkenés ez év elején folyatódott, hiszen időközben a véget ért a felújításokat ösztönző legnagyobb állami támogatási program is.

Az otthonfelújítási támogatást és kölcsönt annak ellenére nem hosszabbította meg a Kormány, hogy az a Magyar Államkincstár (MÁK) tájékoztatása szerint a program 2021-es kezdete óta 295 ezer családnak segítetttöbb mint 620 milliárd forinttal.

A Piramis Építőház Kft. tavalyi kutatása azt mutatta, hogy a legtöbben a homlokzati nyílászárók cseréjére, homlokzati szigetelésre, tetőkorszerűsítésre használták fel a támogatást.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly novemberi lakáspiaci jelenése szerint „az otthonfelújítási támogatás stabilan 40 százalékát energetikai célú fejlesztésre igénylik”. Ezen belül legnagyobb arányban a tető cseréjére, felújítására adtak be támogatási igényt, amely sok esetben a napelemes rendszer telepítését előzi meg. 

A kevés is tovább csökken

Az Építési Vállalkozók Országok Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint ebben az évben körülbelül 180 ezer lakás felújítása történhet meg, ami erőteljes, több tízezres csökkenés 2022-höz képest. Helyzetértékelésükben megállapítják, hogy „mivel a meglévő lakásvagyon mintegy 80%-a nem felel meg a magasabb energetikai elvárásoknak és a környezettudatosság sem érvényesül, indokolt, hogy a Kormány intézkedései ne csak az új lakóingatlanokhoz nyújtsanak kedvező finanszírozási lehetőséget, hanem a felújításokhoz is”.

Az év eleji megrendeléseket összegezve erről számolt be a Portfolio március végi építőipari rendezvényén Juhász Attila, a legnagyobb hazai építőanyagkereskedő vállalat, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke, Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) elnökségi tagja is, ezért – másokhoz csatlakozva – mielőbbi állami beavatkozást és otthonfelújítási támogatási programot sürgetett.
Számos szakmai szervezet – köztük a Társaság a Lakásépítésért, lakásfelújításért Egyesület (TLE) is – több alkalommal érvelt az otthonfelújítási program meghosszabbítása mellet, hangsúlyozva, hogy a támogatási feltételeknél az energiahatékonyságot kellene előtérbe helyezni.
„Egyértelműen az a javaslatunk, hogy a támogatásokat le kellene korlátozni az energiahatékonysággal kapcsolatos felújításokra. Így az építőipar életben tartása mellett, egyszerre az Európai Unió által is stratégiai célnak tekintett klímasemlegességi, valamint energiafüggetlenségi célok is teljesülnének" – mondta Juhász Attila. A szakmai javaslat szerint a korábbi 3+3 millió forintos konstrukció helyett, egy olyan 4+2 milliós támogatást látnának ideálisnak, amelyben a támogatás mértéke 2 millió forint lenne.

Az ÉVOSZ a lakásfelújítási állami támogatás határozatlan időre való meghosszabbítása mellett javasolja a korábbi MNB zöldhitel újraindítását is, mégpedig az energetikai korszerűsítésekre is kiterjesztve. Erről beszélt már tavaly Tibor Dávid, a Masterplast és az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke is, kifejtve, hogy „egy kedvezményes kamattal gyakorlatilag maga az energiamegtakarítás kitermelné a törlesztőrészleteket, a törlesztést lehet a hatékonyságjavulás miatt csökkenő, be nem fizetett rezsiből finanszírozni”. 
Fontos szempont lehet, hogy a lakóingatlanok szigetelése a költségvetésnek is érdeke, hiszen a szigetelést követően ezek a házak az átlagfogyasztás alácsökkennek és az állam által dotált rezsicsökkentés borzasztó veszteségeit is mérséklik. "Egy jól szigetelt ház mélyen az átlag alatt fogyaszt, így pedig az állam is minden egyes el nem használt köbméteren spórol. Olyan programokat érdemes indítani, amelyeknek az összköltségvetési szaldója inkább pozitív, vagy semleges, nem kerül pénzbe a költségvetésnek, mert az most szűkös" - érvelt Tibor Dávid.

A Szakszövetség emellett még számos javaslatot tett a lakásfelújítások támogatására, így például a Panelprogram újraindítását, energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását, a munkáltatói lakásfelújítási támogatás lehetőségét.

A TLE, miként az ÉVOSZ is, régóta hangsúlyozza a támogatási eszközök hosszú távú elérhetőségének a fontosságát, hiszen ez nyújtana kiszámíthatóságot mind a családoknak, mind az ágazatnak. A TLE is javasolta korábban, hogy a támogatások határozatlan időre legyenek meghirdetve annak megjelölésével, hogy azokat meddig tartják fenn biztosan. Az ÉVOSZ szerint ezzel a dömpingszerű megrendelési hullám is elkerülhető, valamint a műszaki elavultságok felszámolása a kívánt ütemben történhet. Mint év eleji helyzetértékelésükben írják „jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg a lakásgazdálkodási piacon. A hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot”.
Szintén összecseng a két szervezet javaslata abban, hogy szükség van egy hosszú távra szóló, komplex lakásprogram kidolgozásának és megvalósításának.

Addig is: falusi csok és jelzáloghitel

Jelenleg, a magas építési költségek, az egekbe törő hitelkamatok és az otthonfelújítási támogatás kifutásával, aki teheti, elhalasztja lakása, háza korszerűsítését. Mégis hová fordulhatnak segítségért, forrásért azok, akik kénytelenek most belevágni a legsürgősebb korszerűsítésbe?

Elérhetőek természetesen piaci alapú hitelek: kisebb munkálatokhoz személyi kölcsönt, komolyabb felújításokhoz jelzáloghitelt javasolnak a bankok. Áprilistól több bank is kínál zöld Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelt, amelyek között létezik meglévő lakás korszerűsítésére is felhasználható konstrukciók. Akár kamatkedvezmény is kapható akkor, ha az igénylő bizonyítja, hogy bizonyos energiatakarékossági kritériumoknak is megfelel az adott lakás. 

Annak, akinek nincs elegendő saját forrása, és nem akar vagy nem tud piaci hitelt felvenni, kevés lehetősége marad. Ha kistelepülésen él és van kiskorú gyermeke, valamint megfelel a csok összes kritériumának, igényelhet falusi csokot, ami mellé akár támogatott kamatozású kölcsönt is kérhet. Bár a falusi csok feltételein a napokban könnyítettek, az alap csok-kritériumok miatt továbbra is csak a kistelepeülésen élő gyermekes családoknak elérhető, a többi felújítani szándékozó most nem jut állami támogatáshoz.

Időnként találkozhatunk egy-egy pályázati felhívással magánvállalatok és civil szervezetek részéről, amelyek segítséget nyújtanak magáningatlanok felújítására.

Cikksorozatunk további részeiben a Habitat for Humanity Magyarország lakhatást segítő, a családok energiaszegénységét csökkentő, lakáskorszerűsítést támogató programjait mutatjuk be.

 

Megjelent: 373 alkalommal Utoljára frissítve: 2023. május 11., csütörtök 15:27

Blog archivum