Azok, akik felújított lakásban élnek, kevesebb rezsit fizetnek, több pénzük marad a hitelek törlesztésére - mondta Holczinger Norbert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője. Ennel ellenére azt tapasztalja a jegybank, hogy felújítási hitel gyakorlatilag nincsen. Pedig a hazai lakásállományra ráférne a korszerűsítés. Jelenleg a lakóingatlanok kétharmada gyenge energriatakékonyságú, mintegy 2 millió olyan családi ház van, amelyik GG vagy annál is rosszabb besorolású,
Egymillió fölötti az olyan családi házak száma, amelyek HH besorolásúak lehetnek, és 666 ezer II kategóriájú van. A kiadott energetikai tanúsítványok alapján az energiahatékony ingatlanok aránya ugyan 20 százalék, de a valóságban, a teljes ingatlan-állományban mindössze 3 százalék ezek aránya.
A felújítások népszerűsítése és ösztönzése épp ezért elengedhetetlen. Arról azonban egyelőre még nincs szó, hogy az MNB újraindítaná a 2021-2022-ben rendkívül népszerű Zöld Otthon Programját, amely a Növekedési Hitelprogram egyik fázisaként kínált rendkívül kedvezményes zöld hitelt energiahatékony lakások vásárlásához.
A monetáris lazítással járó program újraindítása az infláció alakulásától függ - közölte a jegybank a Bank360.hu kérdésére válaszolva. Egyelőre csak olyan programokat indít az MNB, amelyek nincsenek hatással az inflációra, vagyis tőkekövetelmény-kedvezménnyel támogatja a zöld hitelezést, illetve a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleken (MFL) belül zöld kedvezményeket adására ösztönzi a bankokat.
Kedvezményes energetikai felújítási programot a kormány hirdetett egyelőre, a 108 milliárd forintos keretösszegű támogatásból viszont a becslések szerint legfeljebb 20 ezer családi házat lehet majd korszerűsíteni. Az otthonfelújítási támogatásra várhatóan június 3-tól pályázhatnak majd az 1991 előtt épült családi házak tulajdonosai.
Egyelőre nem számíthatunk a lakáshitelkamatok csökkenésére
A lakáshitelezés 2023 végén ismét növekvő pályára állt, 2024 elején pedig a bankok az egy évvel korábbi lakáshitel-volumen több mint dupláját szerződték le. A jelentős bővülés részben az alacsony bázisnak is köszönhető, de a dezinflációs folyamatokkal javuló fogyasztói bizalom, a megújult otthonteremtési támogatások és a csökkenő hitelkamatok is érdemi szerepet játszottak a hitelkereslet élénkülésében - állapította meg az MNB májusi Ingatlapiaci jelentése. Mint írják, 2024 elején jelentősen megugrott a lakáshitelek átlagos összege, amiben szerepet játszhatott a CSOK Plusz hitelek megjelenése is, amelynek keretében az első negyedévben megkötött hitelek átlagos szerződéses összege 25,4 millió forint volt. A Hitelezési felmérés alapján a bankok 2024 első negyedévében is változatlanul hagyták a lakáscélú hitelek feltételeit, ugyanakkor az elsőlakásvásárlókra vonatkozó alacsonyabb HFM-limitet többen is érvényesítették.
A kormány kérése alapján az új lakáshitelekre alkalmazott önkéntes THM-plafon 2024. januártól legfeljebb 7,3 százalék, ez azonban nem lesz alacsonyabb a jegybanki kamatcsökkentésektől, sőt a bankok már azt feszegetik, hogy meddig lehet tartani ezt a hosszú távú referenciahozamok növekedése után. Alacsonyabb lakáshitel-kamatokra tehát jó ideig nem számíthatnak az igénylők, akik annak is örülhetnek, ha a bankok nem drágítanak a jelzáloghiteleiken, amire már volt példa májusban. Ebben a piaci helyzetben kérte meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a bankokat szerdán, hogy a hozamemelkedés ellenére tartsák fenn a jelenlegi önkéntes THM-plafont június 30-ig.
A fiatalok sem kapkodnak a lakáshitelekért, hiába felezték meg számukra az önerőt. Januártól létezik lakáshitel 10 százalékos önerővel is fiatalok számára. Egyelőre azonban kevesen használják ki a lehetőséget, amit nem is kínál minden bank teljeskörűen. Eddig a 40 év alattiak nagyjából ötöde vett fel minimális vagy közel minimális önerővel lakáshitelt, amihez más esetben legalább dupla annyi saját forrást kell felmutatni.
Forrás: Bank360, MNB
