Nehéz körülmények között kell talpon maradnia a lakáspiacnak

2023.02.22. Írta:

TLE-közlemény - 2022-ben 20.540 db új lakás épült, 3,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35.002 db volt, 17%-kal több, mint 2021-ben.

A 2020. év (28.208 db lakás) után a világjárvány, az ukrajnai háború és a szankciók hatása, a megugró energiaárak és infláció, a megemelkedő kamatok és az építési költségek növekedése visszavetette az építéseket. 2021-ben már csak 19.898 új lakást adtak át, 2022-ben alig több mint 20 ezret. Ahhoz, hogy a lakásépítések és lakásfelújítások száma ne zuhanjon a 2010-es évek eleji mélypontra (2013-ban 7.293 db lakás épült) szükségesnek tartjuk a lakástámogatások hosszú távú fenntartását.

A hazai anyaggyártókat, tervezőket, kivitelezőket, kapcsolódó ágazatokat a kiszámítható hazai lakásépítési, lakásfelújítási volumen segítené a hatékony és minőségi működésben, építésben. A volumeningadozások elkerülésével megtarthatók a hazai kapacitások, csökkenthető az építőanyag-import és visszaszorítható az áremelkedés. Az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések szintje az évszázados mélypont alá süllyedhet. Az elmúlt években ismét kibővült építőipari, anyaggyártási kapacitások megtartása nemzetgazdasági érdek.

A rövid időközönként felfutó, majd erősen visszaeső építési, felújítási volumenek az árak emelkedéséhez és a minőség csökkenéséhez vezetnek.

Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést:

  • Javasoljuk, hogy a lakásépítési / -felújítási ciklikusság csökkentése érdekében legyen hozzávetőleg öt éves előrelátás az otthonteremtési intézkedésekkel kapcsolatban.
  • A támogatások határozatlan időre legyenek meghirdetve annak megjelölésével, hogy azokat meddig tartják fenn biztosan.
  • A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló koherens lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
  • Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

  • a kiszámíthatósághoz,
  • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
  • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
  • a stabil munkahelyekhez;
  • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
  • a minőségi építésekhez.

*

A jelenlegi határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, jelzáloghitel-elengedés – mellett a Kormány 2024. év végéig meghosszabbította a kedvezményes lakásáfát, a magánépítkezők adóvisszatérítését és a falusi csokot.

Az otthonfelújítási támogatás és kölcsön 2022. 12.31-én lejárt, a tavaly nagyon népszerű MNB zöldhitel kimerült.

[Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

*

Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

Javasoljuk az otthonfelújítási támogatás visszahozását, hiszen a hazai lakásállomány legalább 70 százaléka korszerűsítésre szorul. A leglényegesebb, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.

Különösen fontosnak tartjuk az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések ösztönzését, támogatását. A lakásállomány minőségi, energetikai megújításához szükség van mind az energiahatékonysági korszerűsítésekre, mind a zöldlakás-építésekre.

*

A KSH szerint 2022-ben az előző évhez azonos időszakához képest:

  • Budapesten 6610 lakást vettek használatba, 6,1%-kal kevesebbet, mint 2021-ben. Az új lakások száma a megyei jogú városokban enyhén növekedett (11%), a többi városban csökkent (–3,9%), a községekben pedig közel negyedével nőtt (24%) az előző évhez képest.
  • Pest régióban a fővároshoz hasonló mértékben lett kevesebb a használatba vett lakások száma: a 3800 új lakás 7,8%-os csökkenést jelent.
  • A központi nagyrégión kívül mindenütt nőtt az új lakások száma a megelőző évhez viszonyítva. A növekedés mértéke kiemelkedő volt a Dél-Alföldön (30%), ahol a közel kétezer új lakás fele a régió központjában épült. A Nyugat-Dunántúlon felépült 2700 lakás 3,1%-kal több a megelőző évinél. Ugyanakkor az alacsony bázisról hasonló arányú növekedést felmutató Észak-Magyarországon alig több mint 600 lakás épült. Az ország többi régiójában az új lakások száma 1300–1800 között alakult, és ez 20% körüli bővülést jelentett az egyes régiókban.
  • A természetes személyek által épített lakások aránya 35-ről 39%-ra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 60%-ra csökkent 2021-hez képest.
  • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%-a családi házban, 39%-a többlakásos épületben, 9,0%-a lakóparkban található.
  • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5,4 m2-rel, 96,1 m2-re nőtt 2021-hez képest.
  • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 35.002 volt, 17%-kal több, mint az előző évben.
  • A kiadott építési engedélyek száma 2022-ben 14 462-vel haladta meg az átadott lakásokét, ez 44%-os növekedést jelent az előző évi különbséghez képest.
  • Az építési engedélyek országos növekedése mögött élesen szétváló területi folyamatok figyelhetők meg. Az előző évhez képest a fővárosban az engedélyek száma közel két és félszeresére növekedett, azonban minden más településkategóriában csökkent: a megyei jogú városokban 5,6, a többi városban 16, a községekben pedig 11%-kal.
  • Az építendő lakások száma a fővároson kívül kizárólag egy régióban, Nyugat-Dunántúlon növekedett, az előző évhez képest 14%-kal.
  • Az építtetők az esetek 46%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (11%) és a községekben a legmagasabb (85%).
  • 2021-hez képest a kiadott új építési engedélyek alapján 16%-kal kevesebb, összesen 13.897 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 77% volt, összesen 10 727 darab.
  • A tervezett nem lakóépületek száma 4 768 volt, 5,0%-kal kevesebb, mint 2021-ben.

A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

 

Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető

Megjelent: 409 alkalommal Utoljára frissítve: 2023. február 23., csütörtök 10:32

Blog archivum