HOLZBAU Képzési Centrum
A német szakképzési rendszer – röviden
Milyen építőipari szakmát oktatnak?
Mi csak ácsokat képezünk, nekik azonban az alapképzésen túl is kínálunk szemináriumokat és tréningeket az ácsmester szint eléréséhez és azon túl is.
Hány diákjuk van, és ők honnan érkeznek?
Mintegy 1300 másod- és harmadéves diákunk van, főleg Baden-Würtenberg tartományból.
Milyen struktúrában tanulnak a fiatalok?
A hároméves, duális szakképzési rendszer keretei között működünk. A duális rendszerben az első év az elméleti képzésé, a második és a harmadik évben megoszlik az oktatási idő az iskola, a tréningközpont és szakmai, a mi esetünkben az ácsképzést biztosító vállalatok között.
Hogyan működik a duális képzés finanszírozása?
A finanszírozás több oldalról érkezik. Az első évet, valamint a 2. és 3. évfolyam elméleti oktatását a kormány finanszírozza.
A gyakorlati oktatást, így a mi központunkban folyó képzést is a Soka Bau, ami egyfajta építőipari biztosítási egyesület, fizeti. A Soka Bau-t az építőipari vállalatok finanszírozzák, alkalmazottaik bérének 2 százalékát fizetik be a közös kasszába.
Ezen kívül a diákok fizetést kapnak a vállalttól, ahol dolgoznak, amellyel szerződést kötöttek.
Melyek voltak a legfontosabb változások a németországi ács szakmában, illetve a képzésben az elmúlt évtizedekben?
A legnagyobb változás a digitális szoftverek bevezetése, a passzív házas technológiák, az energiatakarékossági korszerűsítésekkel kapcsolatos ismeretek, a CNC-gépek és az előregyártott elemekkel kapcsolatos technológiák megjelenése.
Milyen az ács szakma, ill. az építőipari szakmák anyagi és erkölcsi megbecsülése, a szakma presztízse Németországban?
Németországban az ácsmesterség elismert szakma. a legtöbb új épület gerendavázas szerkezetű, nem beton vagy kő, mint pl. Angliában, ahol az ács csak egy építőipari szakmunkás. A német ácsok sokkal magasabban is képzettek. Mondhatom, hogy az ácsok Németországban a legjobban elismert, legmagasabb presztízsű építőipari szakemberek.
Van elég ács szakmunkás Németországban?
Az ácsok száma emelkedett az elmúlt néhány évben, de sajnos ez a szám nem elég ahhoz, hogy a nyugdíjba menő szakembereket pótolni tudja. Folyamatosan dolgozni kell azon, hogy a fiatalok ezt a szakmát válasszák.
Hogyan szólítják meg a fiatalokat, a pályaválasztókat, esetleg az átképezhető felnőtt potenciális munkaerőt, van-e ennek jól működő gyakorlata, vannak-e kampányok?
Ellátogatunk az iskolákba, két évvel a végzés előtt találkozunk a gyerekekkel. A vállalatok munkalehetőséget ajánlanak a gyerekeknek, tanulói szerződéssel. Ezen kívül mi is segítjük a pályaválasztást anyagokkal, szórólapokkal, rövidfilmmel, előadásokkal.
Nyáron a központunkban nyári tábort szervezünk, ahol egy hét alatt bemutatjuk a gyerekeknek, mit csinál egy ács.
Mi napjaink legfőbb szakmai kihívása és milyennek látja az ács szakma jövőjét?
A szakma legnagyobb kihívása egyértelműen a gyors technológiai váltások követése, az új ötletek beengedése, kifejlesztése és a gyakorlati technológiai képzés. Ezeket kurzusainkkal, workshopokkal igyekszünk követni.
Véleményem szerint az ácsszakmának van jövője Németországban és szerte Európában. Nagy szükség van az jól képzett ácsokra, hiszen a most épülő házaknak, éppúgy, mint a korszerűsítendő épületeknek meg kell felelniük a legújabb műszaki, energetikai követelményeknek, ráadásul sok új lakóépületet kell építeni Európa és Németország növekvő lakosságának.
HOLZBAU Képzési Centrum
Biberach, Baden-Würtenberg, Németország
A HOLZBAU-nak három központja van: a biberachi Faipai és Építési Kompetenciaközpont, illetve az Ács Képzőközpont, valamint az osfilderni HOLZBAU FORUM.
Az Ács Képzőközpontban a mintegy 1300 másod- és harmadéves tanulónak 17 ácsmester oktatja a szakmát, 15-féle workshop keretében.
A diákok különböző projektekben vesznek részt: pl. európai faszerkezetes építészet (2 vagy 3 hét workshop a képzőközpontban + 1 hét egy Biberach környéki, faszerkezetes építésre szakosodott vállalatnál – 2008. óta több mint 600 résztvevő).
Ácsok, mérnökök és építészek számára továbbképzéseket, mesterképzéseket szerveznek. 64 különböző kurzust– pl. restaurálás, légmentesítés, vályogépítés CAD, előregyártott faszerkezetes épületek – kínálnak, szállodai elhelyezéssel. Eddig 2400 résztvevőjük volt.
Angol nyelvű képzéseket is kínálnak, illetve terveznek az energiahatékony fa építés és passzívépítés, az előregyártott faszerkezetes épületek, a vályogépítés, a CAD technológia, a légzárás témakörében. 2010 óta 38 ilyen kurzuson több mint 850-en vettek részt.
2016-ban itt volt német csapat felkészítő központja az Ács Worldskill versenyre.
200 férőhelyes kollégium – 2-3 ágyas szobákkal és teljes ellátással – áll a diákok rendelkezésére.
A német szakképzési rendszer – röviden
Németországban megéri a duális szakképzésben tanulni. Az innen kikerülő fiatal szakemberek ugyanis biztosan el tudnak helyezkedni a tanult szakmájukban. Ezt szinte garantálja a rendszer, hiszen egyrészt eleve egy vállalattal kötött munkaszerződés mellett végezhette a tanuló a szakképzést, ahol jó eséllyel ott is maradhat, másrészt olyan oktatási feltételek között készülhetett a valódi tudást, illetve szakmai ismereteket tesztelő vizsgákra, hogy ha azokon sikeresen túljut, akkor képes is lesz a szakmájában dolgozni.
A duális szakképzés, tehát, nem jár mindenkinek Németországban. Aki ezt és nem a szakképző iskolát választja, keresnie kell egy vállalatot az adott szakterületen, amelyik munkaszerződést köt vele és vállalja a felkészítését. Ez annyit jelent, hogy a tanuló a heti 3,5 napot a vállalatnál tölt, ahol tanul és dolgozik, a többi időt a szakképző intézményben tölti, ebből 0,5 nap az iskolai tanműhelyi gyakorlat. A vállalattól munkabért és különböző juttatásokat kap.
A képzés
Az időközi szintvizsga mellett a képzési idő legvégén kell szakmai vizsgát tenni. A vizsgáztatás központosított, független intézményben történik. A vizsgakövetelményeket és a kérdéseket úgy állítják össze, hogy az azt teljesítő fiatal szakemberek tudása megfeleljen a vállalatok, a munkaadók szakmai elvárásainak.
Vállalati képzést és a szakképző iskolák mellett működő ún. üzemek feletti képzőhelyeket a vállalatok finanszírozzák (az építőiparban pl. a Soka Bau-n keresztül). A szakképző intézményeket, valamint a vizsgáztatást az állam költségvetés fedezi.
Fontos még megjegyezni, hogy Németországban már a legalsó évfolyamokban, sőt az óvodákban elkezdődik egyfajta pályaorientáció, amelyben a piaci szereplők is tevékenyen részt vesznek. A iskola 5-6. évfolyamain pedig már személyre szabottan segítenek a tanulók számára megfelelő szakirány, illetve szakma választásában, az arra való felkészülésben.
***
