A Földművelésügyi Minisztérium sajtóirodája által a hvg.hu-nak küldött közlemény azzal indokolja a kormányzati döntést, hogy az európai uniós szabályoknak tesz eleget a magyar kormány a termékdíj kiszabásával.

Minden napelem után 114 Ft/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni 2015. január 01-jét követően, mely mintegy 2000-2500 Ft-os modul áremelést jelent. A III. kategóriába, a "Jelentős szennyezést okozó termék- és anyagáramok" kategóriába sorolták a napelemeket, míg pl. az akkumulátorok csak a II. kategóriát a "Szennyező termék és anyagáramok" -ba sorolták így csak 57 Ft/kg a termékdíj.

A törvény szövege itt olvasható!

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint az új szabályozás azért is érthetetlen, mert a napelemek átlagélettartama 35-40 év és teljes egészében újrahasznosíthatók, hiszen szilíciumból azaz a föld ötödik leggyakoribb eleméből és alumíniumból van a kerete. A napelemek működésük során CO2 kibocsájtást csökkentik, hiszen megújuló energiából, a nap energiájából állítják elő a villamosenergiát, kiváltva ezzel a hagyományos fosszilis és atomáramot, tehát semmiképpen sem nevezhetők környezetszennyezőnek.

Szakértőik azonban úgy vélik, hogy még mindig a legjobb befektetés a napelem, mivel hazánkban is évi 10 százalék a napelemes rendszerek hozama, annak ellenére, hogy az EU legmagasabb áfakulcsa terheli mind a napelemeket, mind a villamosenergiát és mégis a legalacsonyabb a villamosenergia tarifája.

A drasztikus mértékű környezetvédelmi termékdíj a 35.000-55.000 forint + áfa összegű napelem modulokra rakodik rá, ez tovább rontja az amúgy is hazánkban leghosszabb megtérülési időt.

Az Energiaklub frissen publikált tanulmánya szerint egy a megújuló termelésnek elsőbbséget adó, rugalmas energiarendszerrel van esélye Magyarországnak az uniós követelményeket teljesíteni. Maga az EU dekarbonizációs és energetikai jövőképe is egyértelműen a rugalmas energia-rendszerek és a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett foglal állást. Az Európai Unió prioritásai – és így elvárásai – az energiatakarékosság, a hatékonyság növelése, a források diverzifikálása, és rugalmas energiarendszer kiépítése mind a termelők, mind a fogyasztók oldalát tekintve – olvasható a tanulmányban.

Az Energiaklub számításai azt is bemutatják, hogy a magyar energiarendszer 2030-ig biztosan működik a paksi bővítés nélkül is, és a villamosenergia-termelés 27 százalékát megújuló erőművek adhatják. Magyarország jelenleg nincs döntéskényszerben – mondják –, így volna idő normális gazdasági és társadalmi vitára a következő években – ami elmaradt a kormány egy évvel ezelőtti döntése előtt, amikor a paksi bővítés mellett döntött a nyilvánosság teljes kizárásával.

Forrás: hvg.hu, Index.hu, piacesprofit.hu