Százlakásos passzív bérház - majdnem kész, Budapest XIII.kerület TLE / Horváth László Tibor

Olcsóbb, és jobb érzés benne lakni

kedd, 24 június 2014 00:00 Írta: Rehák László György

Száz passzív bérlakás a XIII. kerületben -

Miért különlegesek a passzívházak, mennyit takaríthatnak meg vele a lakók, hogy áll a passzívház projekttel Magyarország. Miskolczy Imrével a Miskolczy Energiaterv Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk ezekről a kérdésekről.

A Budapest XIII. kerületi Önkormányzat beruházásaként megvalósuló 100 lakásos passzív bérház építési projektjében, a tervezésétől kezdve a megvalósulásig a Miskolczy Energia Kft. passzívház szakértőként biztosítja a darmstadti PHi minősítés sikerességét. A TLE a Kft. ügyvezetőjét Miskolczy Imrét kérdezte:

Mi a passzívház, mitől lesz egy épület passzív?

Passzívházakat az 1990-es években kezdtek el építeni Németországban, de hamarosan csatlakozott Ausztria, Svájc és a skandináv országok is, a 2000-es évek végétől pedig világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

Alapjában véve három épületfizikai határértéknek kell megfelelni ahhoz, hogy kijelenthessük egy épületről, hogy az passzív.
Az első az épület fűtési energiafelhasználására vonatkozik, mely nem haladhatja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, továbbá az összes primerenergia-igénye (ebben a fűtési energián kívül benne van a háztartási gépek, a világítás, a gépészeti rendszerek által elhasznált energia) nem lehet több mint 120 kWh/(m2év), és a harmadik az épület légtömörsége, mely legfeljebb 0,6 1/h lehet.

A légtömörségi mérés során az egyik nyílászáróban elhelyeznek egy ventillátort, amely össze van kötve egy számítógéppel. A ventilátoron keresztül fújni, illetve szívni lehet a lakást, így 50 pascal nyomás különbség keletkezik a külső légállapothoz képest. A külső nyomáskülönbség mellett mérjük, hogy a belső légtérfogat egy óra alatt hányszor tud kicserélődni. Magyarul azt nézzük, hogy hol vannak azok a szerkezeti rések, hibák, tömítetlenségek, ahol a levegő ellenőrizetlenül szökik az épületből, mert az tudjuk, ha a levegő szökik, azzal szökik az energia is. Egy-egy ellenőrizetlen légáram energia-veszteséget és épületszerkezeti hibákat is tud okozni. A rétegrendek hőátbocsátási tényezője 0,15 w/m2/kelvin.

passziv berhaz

Magyarországon ezt passzívháztól függetlenül is hamarosan alkalmazni kell, ugyanis jövő januárban szigorítást vezetnek be. Ez Magyarország első lépése azon az úton, amit az Unió megkövetel: 2018-tól már csak gyakorlatilag passzív vagy ahhoz nagyon közel álló alacsony energiafelhasználású (passzív komponenseket felhasználó) épületeket lehet építeni közintézmény szinten, 2020-tól pedig lakóház szinten is.Tehát, csak akkor adható ki engedély felújításra vagy új építésre, ha a megtervezett épület ezeknek az értékeknek megfelel!

Mennyivel növeli a költségeket a passzív építés?

Ehhez először is tudni kell, hogy mit tekintünk normál épületnek, mit alacsony energiás épületnek és mit tekintünk passzív háznak. Normál épületek, melyek a jogszabályi minimumoknak megfelelnek. Az alacsony energiájú pedig valahol félúton helyezkedik el a passzív és a normál épület között. A bekerülési költséget pontosan az határozza meg, hogy mi a mostani szabályozási minimum értéke.

Megnéztük egy passzívház költségeit és egy általam reálisnak gondolt alacsony energiás épület költségeit is. Az alacsony és a passzívház között már nincs olyan mérhetetlenül nagy különbség, mint az alacsony energiájú és a normál épületek között. A többlet mindössze 10-15%.

Fontos kiemelni, hogy egy passzívházban állandóan friss levegő van (a légtechnikának köszönhetően, ha pollenszűrős, nincs allergia a lakásban), nincs energiaveszteség, nem kell szellőztetni, nincs huzathatás és a pára is megfelelően kontrollált. A közérzet az egész épületen belül jó, függetlenül attól, hogy üvegfal, vagy nyílászáró előtt állok, vagy éppen a szoba közepén. Összeségében jobb érzés benne lakni.

De nem szabad kényszeresen törekedni a passzívházra, csak akkor álljunk neki, ha jó a telek tájolása, jók a beépítettségi adottságok - tehát nem árnyékol egy épület és nem kell mindenképpen pincét építeni (mert az bonyolult és költségesé teszi a kivitelezést). Amennyiben ezek a feltételek nem adottak, ne ragaszkodjunk görcsösen a passzívházhoz, csak alkalmazzunk passzívház-komponenseket, és akkor kapunk egy alacsony energiás épületet. A lényeg, hogy reális, alacsony üzemeltetésű, jó minőségben élhető épületet teremtsünk!

Ma egy alacsony energiás épület - leegyszerűsítve: 10-15 cm-es szigeteléssel és háromrétegű nyílászárókkal - megadja a szükséges minimumot, amire költeni szabad. De annak, aki passzívházat szeretne, szüksége van a megfelelő adottságokra (pl. telekre), ha a körülmények rendelkezésre állnak, csupán 15% pluszköltségből meg lehet építeni az épületet. Nincsenek óriási anyagi léptékek, viszont rengeteg hasznot hoz a későbbi időkre.

Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy mennyit ér neki a komfort, mennyit szeretne fizetni az energiahasználatért, illetve azt, hogy mennyire szeretne értékálló házat. Ugyanis az új törvények bevezetése után az alacsony energiás házak és a passzívházak jóval értékállóbbak lesznek, mint a mai normál épületek.

A mai minimum alapján, ha elindítatnánk egy tervezést, az átadás időpontjában már meg sem épülhetne a ház a törvények szerint, mert annyit szigorítanak most a normákon. Jelentős értékvesztés és teljes mértékben felelőtlenség lenne egy ilyenbe pénzt és időt fektetni - pláne fiatalként, akinek nem ez az utolsó háza (remélhetőleg).

Mit érdemes tudni a Jász utcai passzívházról?

Budapest XIII. kerületi Önkormányzata, a Jász utcában mintaprojekt-beruházást hajtott végre. Egy 100 lakásos passzív bérház építési projektjét kezdeményezte és vitte véghez - elsőként az országban. Ezzel szeretne élenjárni, egyfajta szemléletváltást mutatni, amelynek során most felvállalja a nehézségeket.

Mivel bérház, a lakók kevésbé érzik magukénak a lakásokat, így meg kellett próbálni az ő fejükkel gondolkodni: melyek azok a szerviz, illetve karbantartási dolgok, amit a kezükbe adhatunk és melyeket nem. Arra törekedtünk, hogy a gépészeti és épületgépészeti rendszerek kezelését központilag lehessen megoldani egy arra leszerződött gondnokkal.

passziv berhaz

Ennek a háznak az esetében talajszondás, hőszivattyús rendszert építettek ki. Ez azt jelenti, hogy 110 méter mélyen lévő szondákban keringetnek egy speciális folyadékot, ami melegíti a használati vizet a lakók számára, meleget ad a fűtéshez, illetve a szondában keringetett folyadék nyáron annyira hűvös, hogy a lakásba befújt levegőt elő lehet hűteni vele (ilyenkor csak a keringetőszivattyú működik). A háztetőn ki van építve a lehetőség napelem telepítésére, amely kielégítené a hőszivattyúk energiaigényét.

Minden lakás saját fogyasztásmérővel van ellátva: hőmennyiségmérő, saját vízóra (hideg- illetve melegvíz-óra). Monitorozva van az épület, így mindenkinek mindent be tudunk mutatni. A lakóknak személyre szabottan meg tudjuk mondani, hogy ki használja a legtöbb, illetve a legkevesebb energiát. Ezeket az értékeket össze is vetjük majd.

Az épületben kialakítottunk egy oktatási helyiséget, ahol egyrészt a lakókat fogjuk oktatni az épület megfelelő használatáról, továbbá a szakmában dolgozó kollégákkal is itt lehet tapasztalatot cserélni az épület üzemeltetéséről, és arról, hogy alakul az energiafelhasználás a várthoz képest. Tervezzük még ebben az irányban óvodások és kisiskolások figyelmének felkeltését is. Szerencsére fantasztikusan nyitott az önkormányzat erre.

Ennek a 100 lakásos bérháznak a tervezése és kivitelezése összesen két évet vett igénybe. A nyár folyamán lesz beköltözés, jelenleg pályázati rendszer alapján lehet a lakásokért jelentkezni. Az önkormányzat váltórendszert dolgozott ki, amelyben – úgymond - szinteket lehet ugrálni, tehát mindenki eggyel nagyobba költözhet. Most azok pályázhatnak, akik XIII. kerületi lakosok és már rendelkeznek a kerületben bérlakással. Ezeket cserélhetik passzív lakásra. A felszabaduló bérlakásokat pedig felújítják és beteszik a körforgásba ezzel újítva meg az egész kerületet.

Hogy lett belőled vezető passzív szakértő?

Mondhatni, izgalmas volt az életutam. Gimnazista éveim alatt - valami megmagyarázhatatlan oknál fogva - vonzódni kezdtem az épületekhez. Nagyon megtetszett az építészet témája, úgyhogy a középiskola elvégzése után a BME Építészmérnöki Karára jelentkeztem.Tanulmányaim alatt egy érdekes munka kipróbálására nyílt lehetőségem. Ezt megragadva Darmstadtban dolgoztam a Passzívház Intézetnél, ahol lakóházakat illetve közintézményeket minősítettünk. Itt láttam, ahogy elkezdték a magyarországi épületterveket kiküldeni minősítésre.

Németországban egyébként ebben az időben indultak be a felújítások, mert a válságra ez volt a kormány reakciója. Öregek otthona, óvoda, iskola, városháza és hasonló épületek energetikai felújítását kezdték országszerte.

A Passzívház Intézethez beérkeztek a tervek ellenőrzésre, minősítésre és így hirtelen sok mindent láttam: megoldásokat, anyagokat és azok használatát. Ez egy lendülettel ebbe az irányba fordított. Amikor úgy éreztem, hogy magam is elboldogulok és már a honvágyam is nagy volt, hazajöttem.

Először csak a PHPP (Passzívház tervezési csomag) számítással foglalkoztam, később - mivel jelentősen figyelembe vettem a PHPP-számításoknál a gépészeti rendszereket is - együttműködésbe kezdtem egy gépésszel és így már azzal is foglalkoztunk, majd egy gépészeti kivitelező csapatot is összeraktunk és ezzel egy kézben egyesült minden: tanácsadás, tervezés, kivitelezés. Így működik 2010 óta a cégünk.

Amivel most foglalkozunk, az épületgépészet, épületenergetika és épületszerkezet melyek nagyon erős kölcsönhatásban vannak. A passzívházaknál főleg.

Mit üzensz azoknak, akik most vágnak bele felújításba vagy építkezésbe?

Akár új építésnél, akár felújításnál a felmérésre, tervezésre, megelőzésre fordítsanak az emberek több energiát. Mindig be van sózva mindenki, hogy: „gyerünk, csináljuk". De akárhogy is vesszük a tervezés tízezres lépték, míg a kivitelezés milliós. Mindenki eldöntheti, hogy melyik léptékben szeretne több időt eltölteni.

A tervezéssel milliókat lehet megtakarítani, ha viszont kihagyjuk, adódhatnak problémák. Olyan, amire fény sem derül sokáig, de akkor nagy galibát okoz, vagy időben kiderül és akkor gyorsan kényszermegoldás kell, aminek költsége nem tízezres, hanem általában sokkal nagyobb.

Legyünk felelősségteljesek, járjunk utána, kérdezzünk szakikat, menjünk el rendezvényekre illetve az interneten nézzünk körül. Mindenki legyen meggyőződve arról, hogy mit akar. Tudatosan kell csinálni a dolgokat. A hőszigetelés az jó, de csak ha ésszel oldják meg az emberek. Ha tanácsra van szükség, minket is megtalálnak.

Kapcsolódó cikekk:

Mi köze a kaméleonnak a házamhoz?

Nekem is lehet aktívházam?

Brüsszel nem támogatja a magyar energiapazarlást

Energetikai korszerűsítési támogatások: bővül a pályázók köre és a tartalom

Lakóközösségek is pályázhatnak majd energiatakarékossági beruházásokra

Nem érdemes alacsonyabbra tenni a lécet

Megjelent: 3271 alkalommal Utoljára frissítve: szerda, 02 december 2015 15:52