Bartók László / igylakunk.hu

Rossz a lakásszerkezet, egyre több az üres lakás

hétfő, 23 április 2018 09:51 Írta:

Jelentősen nőtt a nem lakott – vagyis átmenetileg lakott, más célra használt és üresen álló – lakások aránya az elmúlt években. Budapesten is van számos rossz állapotú üres lakás, és a kisebb településeken is egyre nő az elhagyott, gazdaságosan nem felújítható ház.

Abból a szempontból nincs lakásprobléma, hogy szám szerint van elegendő építmény, a lakásszerkezettel viszont gond van – emelte ki Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) idei első ülésén. A falvakban félmillió üres lakás van, míg a városokban nincs elég otthon. Néhány éven belül el kellene érnünk, hogy évente 40 ezer új lakás épüljön – idézte a Világgazdaság az NGM államtitkárát.

2016-ban több mint 550 ezer üresnek regisztrált lakás volt országszerte, szemben a 2011-es közel 480 ezres állománnyal – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a KSH 2016-os időközi népszámlálásának (mikrocenzusának) adatait dolgozta fel.

A lakáspiaci tendenciák jól láthatóak a nem lakott lakások adataiból, a fővárosban ugyanis 13 százalékról 12 százalékra csökkent, a községekben viszont 12,5 százalékról 14,9 százalékra nőtt a nem lakott lakások aránya – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 2011-ben több mint 118 ezer nem lakott lakás volt a fővárosban, számuk 2016-ra 10 százalékkal 107 ezerre csökkent, mivel a fokozott kereslet és az áremelkedés miatt ezeknek a lakásoknak egy része visszakerült a piacra. Az adatok alapján látszik, hogy az ingatlanpiac legértékesebb településein növekszik legkevésbé az üresen álló ingatlanok aránya.

Balogh László szerint több tényező játszik szerepet a községekben lévő ingatlanok üresedésében. A csökkenő népesség, a községek lakosságának öregedése, emellett a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen területekről történő elköltözés is hozzájárul ehhez. Szintén szerepe van a folyamatban, hogy nőtt a nyaralóként használt, tehát csak idényszerűen lakott ingatlanok száma.

Az ingatlan.com elemzése szerint mind a fővárosban, mind a vidéki nagyvárosokban jelentős a nem lakott lakások száma, amelyek, ha megjelennének a kínálatban, kiegyensúlyozottabbá tehetik a piacot, és enyhíthetnék a drágulás ütemét. Különösen azért, mert Budapesten és a vidéki nagyvárosokban 2016-ban egyaránt 60-60 ezer olyan nem lakott lakás volt, amelyek alapterülete 30-60 négyzetméter, márpedig ez a méret nagyon népszerű a vevők körében.

Balogh László azt is elmondta, hogy a nem lakott lakások értékét országszerte nehéz megbecsülni, mivel nagyon eltérő állapotú, felszereltségű, komfortfokozatú és elhelyezkedésű lakásokról van szó, jelentős részük pedig korszerűtlenebb az átlagnál. Az ingatlan.com szakértője szerint azonban országos szinten legalább 2-3 ezer milliárd forint értékű lehet az üresen álló lakások értéke.

A TLE vélemény:

A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek abszolút megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

Ha nem lehet egy lakást költséghatékonyan korszerűsíteni, kapjon támogatást a család az ingatlan újjáépítésére. A gazdaságosan fel nem újítható lakások helyettesítő újjáépítésére ugyanakkor többletforrásokat kellene biztosítani a megnyíló EU-s forrásokból is, hiszen azok költségesebb beruházások, mint a felújítások.

A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek egy részében (minden 10. lakás) a felújítás gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöldmezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani.

Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés (ld. pl. 2010/31 EU Irányelv, Preambulum, 10. bekezdés: "a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltség-megtakarítás között"). Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.

Megjelent: 1339 alkalommal Utoljára frissítve: csütörtök, 26 április 2018 12:10