A Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete 2023 év elején végzett nem reprezentatív felmérése* azt kutatta, hogy milyen állapotban vannak a hazai ingatlanok, ki milyen felújításokat hajtott már végre, és milyen a hazai ingatlanállomány energetikai helyzete. Ez a kérdőív egy 2016-os felmérés aktualizált folytatása volt, ami így lehetőséget adott arra, hogy középtávú tendenciákra vonatkozó megfigyeléseket tehessenek.
– A kérdőív eredményeit kiértékelve számos érdekességre figyeltünk fel. Egyrészt egyre nagyobb arányban veszik ki a nők szerepüket az otthonok felújításának kérdéséből, ami korábbi kutatásunkkor még nem volt jellemző – mondja Gulyás István, az egyesület elnöke. – Ami viszont súlyos eredménye a kérdőívnek, hogy még mindig rengeteg felújításra váró, energiapazarló épület van hazánkban, elsősorban az 1980 előtt épült ingatlanok között. Az ilyen házak tulajdonosai töltötték ki a legtöbben kérdőívünket – tette hozzá az elnök.
Gulyás István ugyan kiemelte, hogy láthatóan nőtt a tulajdonosok energiatudatossága, azonban még mindig nagyon sokan - a válaszolót 74%-a - nem tudja, hogy a lakása milyen energetikai kategóriába sorolható
Melyik energiatanúsítványi kategóriába sorolható az épület?
Az adatokból az látszik, hogy kis mértékben nőtt az ingatlanok alapterülete (átlagosan 112 m2, ami 10%-os növekedést jelent 2016-hoz képest.
Az otthonokban már többségbe került a kondenzációs gázkazán, de a cirkófűtési megoldás, a gázkonvektoros fűtés és a vegyes tüzelésű kazán még mindig jelentős mennyiségű (46%) fűtési megoldást biztosít. 2016-hoz képest jelentősen megnőtt az elektromos fűtési berendezéseket (hőszivattyúk, klímaberendezések stb.) használók aránya. A kiegészítő fűtési megoldások létrejötte, azaz a többlábon állás még sohasem volt ilyen fontos, mint most. Azaz, jól látszik, hogy a gázüzemű berendezések mellé, a vegyes tüzelés, és/vagy az elektromos fűtési berendezések megléte abban segíti a tulajdonosokat, hogy a megemelkedett energiaárakat több részre tudják osztani, az adott évszakhoz, az adott hőmérséklethez.
Milyen a fűtés típusa?
A 2016-os adatokhoz képest 16%-kal csökkent azok száma, akik nem tudják, vagy legalább 5 éve nem volt otthonuk felújítva. A válaszadók 47,6%-a nem tudja, vagy legalább 5 éve nem újította fel otthonát. Érdekes volt az 5-10 éve felújítók között, hogy a nyílászáró cserét és a padlás- és/vagy pincefödém felújítást, korszerűsítést végezték el.
Sajnos az is látszik, hogy sokan korszerűtlen vagy nem megfelelően felújított ingatlanokban élnek, és csak a legszükségesebb felújításokat végzik el.
Szerencsére azok, akik már végeztek valamilyen felújítást, szinte minden esetben figyelembe vettek energiahatékonysági szempontokat, és energiamegtakarítással járó beruházásokat végeztek. A legtöbben nyílászárókat cseréltek, hőszigeteltek vagy fűtésüket korszerűsítették. Ugyanakkor örvendetes, hogy a korábbi 4%-ról 21%-ra nőtt azoknak az aránya, akik valamilyen megújuló energiaforrást már használnak házukban – ez az adat előremutató, és mindenképpen jelzi az igényeket és a trendeket.
Hasznosít e valamilyen formában megújuló energiaforrást az ingatlan?
A rezsire fordított összegek nem csökkentek, inkább nőttek. Itt az ingatlanok mérete és típusa miatt nagy a szórás, de megállapítható, hogy jelentős emelkedésről beszélhetünk: az átlagos áramköltségek 32%-kal, a gáz átlagos lakásonkénti ára 70%-os emelkedést mutat – amiben már az aktuális energiahelyzet és a rezsicsökkentés csökkentése is érezteti hatását
A kitöltések alapján a lakosság beruházásra fordított pénzügyi tőkéje is felemás képet mutat. A válaszadók 36%-a rendelkezik megtakarítással, amit ingatlana fejlesztésére fordítana, azonban a kitöltők közel 40%-ának nincs felújításra szánt kerete – ez az arány megegyezik a hét évvel ezelőtti aránnyal.
Az energiamegtakarításokat milyen összegből, és hogyan tudná ténylegesen is megvalósítani?
Az eredmény érdekes lett, a megkérdezettek 36,8%-a rendelkezik megtakarításokkal, vagy valamilyen megoldás segítségével tudná finanszírozni, vagy tudja finanszírozni a tervezett energiamegtakarítást eredményező beruházásokat. Az is jól látszik, hogy nagymértékben csökkent az LTP-t (Lakástakarékpénztári megoldást) igénybe vevők száma, a megoldás megszűnésével. Ez ezért is érdekes, mert amíg volt, volt legalább 1 pénzügyi megoldás arra, hogy a tulajdonosok öngondoskodása meglegyen, az ingatlanok és/vagy lakások felújítására legyen pénzügyi fedezet, egy pénzügyi tudatossággal. Sajnos, az is jól látszik, hogy a kitöltők 39,9%-a nem tudja finanszírozni önerőből a felújításokat, és ez a szám pontosan megegyezik a 2016-os adatokkal.
– A kérdőív eredményeiből jól látszik, hogy a magyar lakosság egyre energiatudatosabb, de számos ponton lehet még előre lépni. Sokan már tettek lépéseket egy modern és valóban zöld otthon felé, azonban rengeteg felújításra váró ingatlan található még Magyarországon, és sajnos nem áll mindenki rendelkezésére forrás a beruházáshoz. Ez is mutatja, hogy nagyon hiányoznak a széles réteget segítő uniós és kormányzati támogatások, mint pl. a tavalyi évben elérhető Otthonfelújítási támogatás – teszi hozzá Gulyás István.
Mint elmondta, mintegy 1,5 millió lakást kellene Magyarországon felújíítani, ennek alig 10 %-a az a kb. 140 ezer otthon, amelyre felvették az azóta kivezetett 3+3 milliós otthonfelújítási támogatást. Gulyás István szerint nagy baj, hogy nincsenek kidolgozott folyamatok az otthonfelújítások segítésére, pedig erre nagy volumenű forrásokat kellene fordítani.
*A felmérést több mint 300-an töltötték ki.
A kutatási eredmények teljes összefoglalója a zoldotthon.hu oldalon olvasható: https://zoldotthon.hu/wp-content/uploads/2023/06/zoldotthon-nagy-lakasfelujito-teszt-2023-kiertekeles.pdf
